A honvédelem napja a hazaszeretet napja
Az elmúlt huszonöt évben talán az idén a legaktuálisabb a honvédelem napja, amikor Magyarország határait rendőrök, katonák, és úgynevezett okoskerítések is védik az illegális bevándorlók ellen. A történész szerint a kormány intézkedései nem alaptalanok.
2017. május 21. 14:07

Négyszeresére nőtt a menedékkérők száma 2015-ben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben összesen 42777, 2015-ben már 177135 kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, viszont a magyar-szerb határszakasz lezárása – 2015. szeptembere – után 2016-ban összesen 29432 menedékkérőt rögzített a hivatal. A történész szerint jelenleg is nagy szüksége van az országnak a honvédségre, hiszen ezekben a pillanatokban is ők védik az ország határait. „Ezért is lehet most igazán aktuális a honvédelem napja, amelyet 1992 óta május 21-én ünneplünk” – hangsúlyozta a hirado.hu-nak Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese.

Azonban ez nem volt mindig így. Az eseményt először 1951-ben rendezték meg, szeptember 29-én, a pákozdi csata emlékére. Jellacsics, horvát bán határőr csapatai és a Móga János vezette honvédseregek ugyanis 1849. szeptember 29-én csaptak össze Pákozdnál.  A csatát a honvédek nyerték meg, még annak ellenére is, hogy Jellacsics hadereje nagyobb, és képzettebb volt. A rendszerváltás után azonban javult Magyarország és Horvátország viszonya, ezért felvetődött, hogy a Honvédelem Napját másik időpontban kellene megtartani. Hermann Róbert előterjesztése alapján tehát a rendezvényt 1992-ben már május 21-én ünnepelte az ország, Buda visszafoglalásának 142. évfordulóján. A történész elmondása szerint katonai szempontból Magyarország egyik legnagyobb teljesítménye Buda visszafoglalása, hiszen a mohácsi vész óta – 1526. augusztus 29. – ez volt az első alkalom, hogy a magyar hadsereg saját erejéből foglalta vissza a fővárost.
 
 
A 29. Tavaszi Emlékhadjárat utolsó állomásaként megrendezett katonai hagyományőrző felvonulás résztvevői a budai Várban, a Dísz téren 2017. május 21-én. MTI Fotó: Mohai Balázs
 
A Honvédelmi Miniszter, Simicskó István pénteken a tárca honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségén így fogalmazott: „Most, a tömeges bevándorlás időszakában, látva a vallási, etnikai értelemben is átalakuló Európát, kérdés, hogy a 21. század végén meglesz-e még a “haza, a nemzet mint érték. Mit fog jelenteni a nemzeti közösség, milyen nyelven fognak beszélni, akkor is megemlékeznek-e Buda várának visszafoglalásáról vagy Petőfi Sándorról, Zrínyi Miklósról? – sorolta, hozzátéve: “meg kell maradnunk magyarnak, meg kell tartanunk hazánkat”.
 
 
Simicskó István honvédelmi miniszter beszédet mond a magyar honvédelem napja alkalmából tartott ünnepségen a Stefánia Palotában 2017. május 19-én (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
 
Hermann Róbert szerint a 20. század egyik legnagyobb tanulsága, hogy egy ország sokkal könnyebben tartja meg szuverenitását, ha van állandó hadserege. „Trianon létrejötte részben annak a szerencsétlenségnek volt köszönhető, hogy az országnak nem volt ütőképes hadserege. Egy keményebb ellenállás esetén valószínűsíthető, hogy kevesebb területet csatoltak volna el tőlünk” – részletezte a történész.
Hermann Róbert hozzátette: „Nem látott olyan államot a világ a történelemben, amely fegyveres erő nélkül meg tudta volna védeni a területét és a lakosságát”.
 
A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteki ünnepségén több kitüntetést és elismerést is kiosztottak az elmúlt időszakban a honvédelem ügyéért nyújtott kiemelt teljesítményért. A kitüntetettek között volt Horvátország budapesti nagykövete is, aki – mint Simicskó István elmondta – sokat tett azért, hogy az elmúlt időszakban, a migrációs válsághelyzetben ne romoljon, hanem tovább erősödjön a magyar-horvát kapcsolat.
 
Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként a honvédsereg háromhetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik a Magyar Honvédelem Napját, vagyis idén immáron negyed évszázada. A hirado.hu a jeles évforduló alkalmából minden évben megrendezett emlékhadjárat egyik utolsó táborpontján, a Széchenyi-hegy állomáson forgatott az ott „szolgálatot teljesítő” hagyományörzők csapatával.
hirado.hu
  • Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj
    Novemberben már minden nyugdíjas megkapta a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot, de itt nem szeretnénk megállni, jövőre 5 százalékkal emeljük a nyugdíjakat, és visszavezetjük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat is, amelyet februárban kap kézhez minden nyugdíjas honfitársunk” – jelentett ki a kormányfő.
  • Az egyházak jelenléte a járvány idején is eleven
    Az egyházak társadalmi jelenléte a koronavírus-járvány idején is élő, eleven maradt - mondta a köztársasági elnök a magyarországi történelmi egyházak vezetőinek tiszteletére rendezett adventi ebéden kedden a Sándor-palotában.
  • Politikai nyilatkozatot nyújtott be a parlamentnek a KDNP
    Politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek a KDNP, hogy utasítsák el a migrációt és a genderszemléletet is pozitív színben feltüntető megállapodást.
MTI Hírfelhasználó