Hősök napja
A százéves múltra visszatekintő ünnepen azokra emlékezünk, akik életüket a hazáért és családért.
2017. május 28. 09:41

Idén a hősök napja alkalmából Budapesten, a Hősök terén ünnepséget rendeznek, vasárnap reggel 9 órakor a Hősök emlékkövénél a díszzászlóalj tiszteletadásával kezdődik. Az ünnepségen egy második világháborús lövegből két díszlövést is leadnak. Itt Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. A Rákoskeresztúri új köztemetőben, a Magyar Katonahősök Emlékművénél Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.

A Honvédelmi Minisztérium, a Kecskeméti Református Egyházközség és a város önkormányzatával közösen szervezett rendezvényén Kecskeméten Holló József nyugalmazott altábornagy, miniszteri biztos tart ünnepi beszédet.

A bonyhádi Hősök napja fesztiválon Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője mond ünnepi köszöntőt és megkoszorúzza a második világháborús katonai emlékművet.

Emellett az ország több településén – köztük Szolnokon, Miskolcon, Szombathelyen, Salgótarjánban, Egerben, Nagykanizsán – tartanak még megemlékezést, koszorúzást a hősök napja alkalmából. A Fejér megyei Pákozdon a Doni-kápolnánál Spányi Antal megyés püspök az első és a második világháborúban elesettekért ünnepi szentmisét tart.

Az első világháborúig vezethető vissza

Az Országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott, a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló LXIII. számú törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 28-án – emlékezünk “az elmúlt ezredév magyar hőseire”, .

Az ünnep eredete az első világháború alatt, éppen 100 évvel ezelőtt elfogadott, 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Az Abele Ferenc vezérkari őrnagy által 1915-ben kezdeményezett jogszabály arra kötelezett minden magyar várost és községet, hogy méltó emléket állítson “a most dúló háborúban” elesett hőseinek. Az 1914 végén megalakult, a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság már javasolta, hogy emeljenek emléktáblát az elesetteknek, de a magyar önfeláldozást hirdető jelképet kevés helyen állították fel.

Az 1917. évi törvény elfogadásától 1938 végéig 1086 világháborús emlékművet emeltek Magyarországon. Nem mindegyik volt szobor, akadt település, ahol a hősök kertjében fejfákat állítottak az ismeretlen vagy távoli helyeken eltemetett katonáknak, máshol fát ültettek, esetleg táblát helyeztek el a hazáért életüket áldozók nevével.

Az 1924. évi XIV. törvénycikk az 1914-1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről – a nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére – minden esztendő májusának utolsó vasárnapján nemzeti ünnepként bevezette a hősök emlékünnepét. Az időpont mellett gyakorlatias szempontok miatt döntöttek: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonják el a gazdákat az ünnepléstől, a sírok díszítéséhez viszont már van elegendő virág.

A budapesti millenniumi emlékmű előtti téren 1929. május 26-án avatta fel Bethlen István miniszterelnök – Horthy Miklós kormányzó jelenlétében – a nemzeti hősök országos emlékkövét, amelyet Kertész K. Róbert tervezett. A teret három évvel később nevezték el Hősök terének. A második világháború alatt, 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is, akiknek nevét bevésték az első világháborús emlékművekbe.

A kommunistáknak nem volt ez nemzeti ünnep

A második világháború után, 1945-ben még megtartották a hősök emlékünnepét, de már szerényebb keretek között. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezután egyre határozottabban követelte az ünnep megszüntetését. A kommunisták befolyásának növekedése következtében az általuk elfogadhatatlan tartalmúnak minősített emlékünnep kikerült a nemzeti ünnepek köréből. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, de csak halottak napján. A Hősök teréről eltávolították az 1929-ben felavatott emlékkövet, helyére 1956-ban a magyar hősök emlékkövét állították, amelyet Gebhardt Béla tervezett.

A rendszerváltás után a történelmi igazságtétel része volt, hogy a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt.

A 2001 óta újra megünnepelt emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért. 2001. augusztus 18-án Budapesten ünnepélyes keretek között újraavatták a megújult Hősök terét, rajta a Szilágyi András tervezte új Hősök emlékkövével. Ugyancsak 2001-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság kezdeményezésére a Rákoskeresztúri új köztemetőben felavatták a Magyar hősök emlékparkját a korábban mintegy 25 ezer katona sírját őrző, az 1960-as évektől fokozatosan felszámolt temető helyén. Az emlékparkban lévő Magyar katonahősök emlékműve a hősök napi megemlékezések egyik kiemelkedő helyszíne. A Parlament épületének falára 2011-ben helyezték vissza az 1910-1918-as Országgyűlés első világháborúban hősi halált halt tagjainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak emlékére készült emléktáblát.

hirado.hu - MTI
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • A parlamenti agresszió megfékezése
    A jelenlegi balliberális ellenzék szinte napra pontosan egy éve, tavaly december 12. óta sorozatosan felrúgja a parlamenti élet normális menetét.
  • A fővárosiak döntő többsége a Liget-projekt mellett áll
    A tervek ismeretében a megkérdezett fővárosiak hetven százaléka támogatja a Liget Budapest projektet, a fejlesztések elfogadottsága pedig a fiatalok, családosok és a parkot övező belvárosi kerületekben kimagasló. Európa legnagyobb kulturális városfejlesztése során nemcsak ikonikus kortárs múzeumi épületekkel gazdagodik Budapest, hanem a Városliget zöldfelülete is megújul és nő a lebetonozott területek parkosításával.
  • Bayer Zsolt: Se nem róka, se nem nyúl...
    Szóval előugrottak ők ketten, és elmagyarázták, hogy ők azok, de nem ők azok. Nem ők azok, ők ilyesféle dolgokkal nem töltenek időt, ellenben egy szörnyű, aljas és mocskos zsarolás áldozatai.
MTI Hírfelhasználó