Megtalálhatja a kiskaput a GMO-lobbi
Az új technológiák alapos vizsgálatát és a szabályozás szigorítását sürgetik a szakemberek.
2017. május 30. 09:36

Hiába próbálja szigorú keretek közé szorítani az Európai Unió a génmódosítást, az új, egyelőre kísérleti fázisban lévő eljárásokkal könnyen kikerülhetik a GMO-ra vonatkozó szabályokat a vállalatok. A szakemberek a legmodernebb technológiák alapos vizsgálatát sürgetik, a kockázatok feltérképezése nélkül ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek az új hibridek termesztésének.

Új technológiák alkalmazásával kerül­hetik ki a nagyvállalatok a génmódosított szervezetekre vonatkozó szigorú szabályokat. Az európai uniós jog ma az előállítás módszere alapján sorolja a GMO-k körébe az egyes növényeket, állatokat. Napjainkban azonban számos olyan kísérleti eljárás zajlik, amelyek esetében nem eldöntött, hogy az szabadon végezhető nemesítési munkát takar, vagy génmódosításra alkalmas módszerről van-e szó.

Az Európai Bizottság csak most kezdett el foglalkozni a témával, ugyanakkor, ha napirendre kerül a kérdés, Magyarország az elővigyázatosság elvét figyelembe véve mindent el fog követni annak érdekében, hogy az így létrehozott növények is GMO-nak minősüljenek – hívta fel a lapunk figyelmét a Földművelésügyi Minisztérium. Ugyanakkor a tárca jelezte azt is, hogy minden esetben mélyreható vizsgálatokra van szükség. A kérdést kizárólag európai uniós szintű jogszabállyal lehet kezelni, a hazai törvénymódosítás nem jelent megoldást.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, a GMO-mentes Magyarországért Egyesület elnöke lapunknak elmondta: számos modern biotechnológiai eljárás létezik, amely a génszerkezet átalakítására irányul. Az egyesület álláspontja szerint azok a kutatási módszerek elfogadhatók, amelyek a természetes körülmények között zajló folyamatokra építenek és csupán időben gyorsítják fel azokat. – A nemesítési eljárás a legtöbbször több évtizedet vesz igénybe. Ha ezt a folyamatot meg tudjuk gyorsítani, azt elfogadhatónak tartjuk – emelte ki a szakember.

Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse szerint annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen folyamatok zajlanak le egy-egy új növényfajta előállítása során, s hogy milyen egészségügyi és természeti kockázatokat hordoz a termesztésük, hosszú távú és alapos vizsgálatokra van szükség. – Rengeteg módszerrel kísérleteznek a kutatók, egyes eljárások során mesterségesen állítanak elő DNS-szakaszokat, és azokat beillesztik a génszerkezetbe. Az új módszerekkel előállított változatokat pedig szinte lehetetlen utólag kimutatni – mondta.

Az eddig ismert génmódosított növényeknél is az jelenti a legnagyobb gondot, hogy máig nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásokkal bírnak. Az Európai Unió ma csupán 90 napos vizsgálatot ír elő, így a hosszú távú hatásokkal senki sem lehet tisztában. – Ha a gyógyszereket három évig, három fajon kell teszteltetni, akkor a már meglévő GMO-k, illetve az új technoló­giák esetében is indokolt lenne a szigorúbb eljárás – emelte ki Rodics Katalin.

A szakember szerint finanszírozási oldalról biztosítania kellene az unió­nak egy alapot, amelyből a független vizsgálatokat elvégezhetik a laboratóriumok, hiszen sokak szerint a gyártók által elkészíttetett hatástanulmány hitelessége is megkérdőjelezhető. Rodics Katalin is úgy látja, hogy a problémát uniós szinten kell kezelni: az új módszerekkel készült fajtákat, amelyekről a kötelező vizsgálat során bebizonyosodik, hogy nem természetes folyamatok révén jöttek létre, be kell sorolni a GMO-s szabályozás alá.

A vetőmag-előállítást ma globális szinten csupán néhány multicég tartja a kezében, amelyek sorra vásárolják fel egymást, ezzel tovább koncentrálva a piacot. A folyamat ugyanakkor nagyon kiszolgáltatott helyzetet teremt. Ha mindenhol ugyanazokat a fajtákat termeljük, egy megbetegedés világméretű éhínséghez vezethet. A cégeknek óriási hasznot jelent, hogy szinte az egész világot egyedül ők látják el vetőmaggal, a lobbierejük pedig folyamatosan erősödik. Ezért óriási diplomáciai nyomás nehezedik azokra az országokra, ahol moratórium van érvényben a génmódosítás ellen.

– Az, hogy az ország GMO-mentességét alkotmányban rögzítette a kormány, egyelőre megfelelő védelmet nyújt, hazánk azonban akkor tudná hosszabb távon is megvédeni magát, ha a saját nemesítésünket magyar kézben tudhatnánk, a tájfajták pedig ismét bekerülnének a termesztésbe – tette hozzá a Greenpeace kampányfelelőse.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó