Gyógynövénykalauz a gyógyulás jegyében
Sokszor, sok helyről halljuk, hogy a mesterségesen előállított termékek és gyógyszerek helyett jobban járunk, ha rábízzuk magunkat a természetre. A világháló segítségével pedig könnyen kiigazodhatunk a gyógynövények titokzatos világában. Mi is gyűjthetünk magunknak ilyen „mágikus csodaszereket”, de nem mindegy, hogy mit, és hogy mihez kezdünk vele.
2017. május 30. 11:19

Ha el szeretnénk merülni a gyógynövények misztikus világában, előbb érdemes tisztázni, hogy mit is nevezünk gyógynövénynek. Tágabb értelemben azok a növények tartoznak ide, amelyeknek valamely részét az emberek a bennük lévő hatóanyagok miatt a hagyományok vagy az irodalmi adatok alapján gyógyászati célokra használtak, vagy használnak a mai napig. Szűkebb értelemben pedig azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi. A tájékozódás azonban nem csak emiatt szükséges.

A hatóanyagok ismerete nagyon fontos, hiszen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy melyik gyógynövényt mikor, miért használjuk – akár főzetet készítünk belőle, akár csak borogatásra alkalmaznánk azt. Vannak olyan gyógynövények, amelyek különböző alkaloidokat tartalmaznak, mint például a beléndek, a kender, a mákgubó, a maszlag vagy a nadragulya. Ezek általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak. A cserzőanyagot tartalmazó gyógynövényeket, többek között a nyír vagy a vadgesztenye tartozik ide, a bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják.

Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizeletelhajtó, hashajtó hatású anyagok a glikozidok, ezt tartalmazza például a piros gyűszűvirág, a tavaszi hérics és a gyöngyviráglevél. Az illóolajok pedig emésztést serkentő, gyulladást gátló és ízesítő hatásuk miatt használatosak. Ilyen többek között az ánizs, a borsmenta, a közönséges cickafark, az édeskömény, a fodormenta, a kakukkfű, a kamilla, a koriander és a zsálya – a Wikipédia szerint.

A keserű anyagokat tartalmazó gyógynövények, mint például a benedekfű, az ezerjófű, a fehér üröm és a tárnicsgyökér az emésztést serkentik, étvágyjavító és gyomorerősítő hatásúak. A szaponinokat tartalmazók pedig nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok, ilyen többek között az iglicegyökér, a kankalingyökér és a szappangyökér.

A szénhidrátok gyulladást csökkentenek és bevonóanyagok, mint a bodza, az igazi édesgyökér, a gyermekláncfű, a hársfavirág és a papsajt. És persze ott vannak a vitaminokat tartalmazó gyógynövények. A-vitamint tartalmaznak a sárgarépa és a csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a gabonamagvak, C-vitamint a friss gyümölcsök, a csipkebogyó és a paprika, E-vitamint pedig a gabonafélék csíraolajából nyerhetünk.

Felhasználásuk

A gyógynövényeket a gyógyszeriparban használják fel. Különféle eljárásokkal kivonják a hatóanyagokat belőlük, és azt tisztán vagy más hatóanyagokkal, vegyületekkel hozzák forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó, az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő, a métengfűből vérnyomáscsökkentő, a nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló, a macskagyökérből nyugtató, a mákgubóból fájdalomcsillapító, köhögéscsillapító hatású anyagot állítanak elő.

Az élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ. Ahogyan a kozmetikai ipar is: szájvizekhez, illatszerekhez, hajszeszekhez, hajolajokhoz, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják fel a különböző gyógynövényeket.

A gyógynövények gyűjtése

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk. A gyökereket például kora tavasszal vagy ősszel, a leveleket virágzás előtt és alatt, a termést a teljes érés idején, a virágokat pedig a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket szedjünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük. Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, -zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled, és a szárítás közben megfeketedik. Fontos, hogy ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagy forgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk, például a padláson. A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolhatjuk is a gyógynövényeket, de csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és a fémekkel való érintkezéstől.

A témával Illatok, növények, gyógymódok címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Feller Adrienne, Lopes-Szabó Zsuzsa és Rákóczi Ágnes, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A legutóbbi adást ezen a linken nézhetjük meg.

hirado.hu - ridikul.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó