Gulyás: hiába csonkítottak meg, mindig újra tudtuk kezdeni
Hiába igáztak le bennünket, hiába csonkították meg Trianonban a nemzetet, mi magyarok, mindig újra tudtuk kezdeni - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke péntek este, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
2017. június 2. 20:38

A honvéd hősök sír- és emlékhelyén a 12. kerületi Gesztenyéskertben Gulyás Gergely kiemelte: 1920. június 4-én nemcsak egy ezeréves országot daraboltak fel, de – még nagyobb bűnként – egy nemzet testét csonkították meg.

Magyarok milliói lettek más országok állampolgárai, és kerültek sokszor életveszélybe csak azért, mert magyarok voltak – mondta.

Pogromok, kitelepítések, erőszakos asszimiláció sújtotta a magyarságot, a nemzet mégis megmaradt, nemcsak az anyaországban, hanem az elcsatolt nemzetrészeken is.

Ezért „ha a magyar hősökre emlékezünk, mindig eszünkbe kell jutnia a határon túli magyarságnak is, mert a 20. században nekik volt a legnehezebb magyarnak megmaradni” – fogalmazott az országgyűlés alelnöke.

Kitért arra: ha az 1848-as szabadságharc leverésére a kiegyezés volt a válasz, az ’56-os forradaloméra pedig a rendszerváltás és a szovjet birodalom bukása, akkor Trianonra a nemzet közjogi egyesítése, az egyszerűsített honosítás és a nemzeti összetartozás ünneplése a megfelelő felelet.

„Trianonban legyőzettünk, hogy majd egy évszázad kitartó, mindennapos küzdelmei után és annak köszönhetően ma lélekben a Kápát-medence és a diaszpóra magyarságával egyesülve ünnepelhessük a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását” – tette hozzá Gulyás Gergely.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntőjében rámutatott: több mint 100 év távolságból tekintve az első világháborúra és Trianonra, az emlékezés mellett lehetőségünk van arra is, hogy újraértelmezzük az akkor történt eseményeket, hogy tanúságot tegyünk a magyarság összetartozásáról, és „felmutassuk a világnak, hogy a rendkívüli történelmi kataklizmák után is képesek vagyunk az előttünk álló történelmi kihívások megoldására”.

Hozzátette: a heroikus magyar virtus, a becsület és a hűség, az önfeláldozás erényei időtlen értékeink, nemzetünk létének, egységének és fennmaradásának elengedhetetlen feltételei.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

MTI
  • A Jogi Könyvszalon gyarapíthatja közös tudásunkat
    A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.
  • Hazudtak, akik a CEU bezárásával kampányoltak
    Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: "Kizökkent az idő! Konferenciát tartottak Budapest belvárosában, mégpedig a CEU épületében, a Nádor utcában." "Évek óta azt hallom a liberális politikusoktól és az őket támogató médiumoktól, hogy a magyar kormány bezáratta, és elüldözte az egyetemet Budapestről" - jegyezte meg.
  • Megújult a salgótarjáni főplébániatemplom
    Megújult a salgótarjáni főplébániatemplom a kormány támogatásával, a Modern Városok Programban (MVP). A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepi liturgia után azt mondta: megújul a városban a református, az evangélikus templom és környezete is.
MTI Hírfelhasználó