Gulyás: hiába csonkítottak meg, mindig újra tudtuk kezdeni
Hiába igáztak le bennünket, hiába csonkították meg Trianonban a nemzetet, mi magyarok, mindig újra tudtuk kezdeni - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke péntek este, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
2017. június 2. 20:38

A honvéd hősök sír- és emlékhelyén a 12. kerületi Gesztenyéskertben Gulyás Gergely kiemelte: 1920. június 4-én nemcsak egy ezeréves országot daraboltak fel, de – még nagyobb bűnként – egy nemzet testét csonkították meg.

Magyarok milliói lettek más országok állampolgárai, és kerültek sokszor életveszélybe csak azért, mert magyarok voltak – mondta.

Pogromok, kitelepítések, erőszakos asszimiláció sújtotta a magyarságot, a nemzet mégis megmaradt, nemcsak az anyaországban, hanem az elcsatolt nemzetrészeken is.

Ezért „ha a magyar hősökre emlékezünk, mindig eszünkbe kell jutnia a határon túli magyarságnak is, mert a 20. században nekik volt a legnehezebb magyarnak megmaradni” – fogalmazott az országgyűlés alelnöke.

Kitért arra: ha az 1848-as szabadságharc leverésére a kiegyezés volt a válasz, az ’56-os forradaloméra pedig a rendszerváltás és a szovjet birodalom bukása, akkor Trianonra a nemzet közjogi egyesítése, az egyszerűsített honosítás és a nemzeti összetartozás ünneplése a megfelelő felelet.

„Trianonban legyőzettünk, hogy majd egy évszázad kitartó, mindennapos küzdelmei után és annak köszönhetően ma lélekben a Kápát-medence és a diaszpóra magyarságával egyesülve ünnepelhessük a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását” – tette hozzá Gulyás Gergely.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntőjében rámutatott: több mint 100 év távolságból tekintve az első világháborúra és Trianonra, az emlékezés mellett lehetőségünk van arra is, hogy újraértelmezzük az akkor történt eseményeket, hogy tanúságot tegyünk a magyarság összetartozásáról, és „felmutassuk a világnak, hogy a rendkívüli történelmi kataklizmák után is képesek vagyunk az előttünk álló történelmi kihívások megoldására”.

Hozzátette: a heroikus magyar virtus, a becsület és a hűség, az önfeláldozás erényei időtlen értékeink, nemzetünk létének, egységének és fennmaradásának elengedhetetlen feltételei.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó