Gulyás: hiába csonkítottak meg, mindig újra tudtuk kezdeni
Hiába igáztak le bennünket, hiába csonkították meg Trianonban a nemzetet, mi magyarok, mindig újra tudtuk kezdeni - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke péntek este, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten.
2017. június 2. 20:38

A honvéd hősök sír- és emlékhelyén a 12. kerületi Gesztenyéskertben Gulyás Gergely kiemelte: 1920. június 4-én nemcsak egy ezeréves országot daraboltak fel, de – még nagyobb bűnként – egy nemzet testét csonkították meg.

Magyarok milliói lettek más országok állampolgárai, és kerültek sokszor életveszélybe csak azért, mert magyarok voltak – mondta.

Pogromok, kitelepítések, erőszakos asszimiláció sújtotta a magyarságot, a nemzet mégis megmaradt, nemcsak az anyaországban, hanem az elcsatolt nemzetrészeken is.

Ezért „ha a magyar hősökre emlékezünk, mindig eszünkbe kell jutnia a határon túli magyarságnak is, mert a 20. században nekik volt a legnehezebb magyarnak megmaradni” – fogalmazott az országgyűlés alelnöke.

Kitért arra: ha az 1848-as szabadságharc leverésére a kiegyezés volt a válasz, az ’56-os forradaloméra pedig a rendszerváltás és a szovjet birodalom bukása, akkor Trianonra a nemzet közjogi egyesítése, az egyszerűsített honosítás és a nemzeti összetartozás ünneplése a megfelelő felelet.

„Trianonban legyőzettünk, hogy majd egy évszázad kitartó, mindennapos küzdelmei után és annak köszönhetően ma lélekben a Kápát-medence és a diaszpóra magyarságával egyesülve ünnepelhessük a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását” – tette hozzá Gulyás Gergely.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntőjében rámutatott: több mint 100 év távolságból tekintve az első világháborúra és Trianonra, az emlékezés mellett lehetőségünk van arra is, hogy újraértelmezzük az akkor történt eseményeket, hogy tanúságot tegyünk a magyarság összetartozásáról, és „felmutassuk a világnak, hogy a rendkívüli történelmi kataklizmák után is képesek vagyunk az előttünk álló történelmi kihívások megoldására”.

Hozzátette: a heroikus magyar virtus, a becsület és a hűség, az önfeláldozás erényei időtlen értékeink, nemzetünk létének, egységének és fennmaradásának elengedhetetlen feltételei.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

Az erről szóló törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

MTI
  • Videó mint politikai csapásmérés
    Megvan tehát a magyarázat arra: miért viselkednek egyes politikusok – köztük egészen magas pozícióban lévők is – elmebeteg módjára. Miért zúdítják rá a kontinensre a migránsáradatot, a terrorista bandákat. Miért öletik meg társadalmuk tagjait. Zsarolva vannak.
  • Elszállt egy hajó a szélben
    Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
  • Orbán Viktor reméli, a bevándorlást ellenzők egész Európában megerősödnek
    Orbán Viktor miniszterelnök azt reméli, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek, és a bevándorlást ellenző politikai vezetők jutnak jóval nagyobb szerephez a következő öt évben.
  • Nemzetközi részvételi adatok és nem hivatalos eredmények
    Ma huszonegy uniós tagállamban – köztük Magyarországon – tartanak európai uniós választásokat. Hét országban már korábban megtartották az Európa jövője szempontjából kulcsfontosságú voksolást, és egyes tagállamok esetében pedig már az eredményekre vonatkozó becslések is rendelkezésre állnak.
  • A bevándorláspártiak mind ott lesznek, legyünk ott mi is!
    Az európai baloldal azért akar kevert népességű Európát, mert valójában a nemzeteket akarja felszámolni, márpedig Európa erejét a sikeres nemzetállamok adják. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek. Ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor most úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok, mert százezrével lennének itt Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett migránsok — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Orbán Viktor miniszterelnök.
MTI Hírfelhasználó