Miért éppen Csíksomlyó?
A csíksomlyói búcsú területe minden pünkösdkor hívőkkel telik meg, akik együtt imádkozva ünneplik a Szentlélek eljövetelét. Hihetetlenül mély és megható mindaz, amit ez az esemény létrehozott: ilyenkor egy emberként fohászkodik fiatal és idős, férfi és nő, felnőtt és gyermek - egyszerre hangzik el ezrek szájából az „ámen” és ugyanakkor némulnak el, de vajon milyen mélyre nyúlik a katolikus hit megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklat gyökere?
2017. június 3. 11:31

A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában megtartott búcsú, valamint a közeli Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett szabadtéri szentmise mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált.

Ekkorra már a kegytemplom és a körülötte lévő térség képtelen volt befogadni a búcsúsok mára több százezresre duzzadt tömegét, így 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében. Azóta oda irányítják a keresztaljákat, vagyis a kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok egységeket, illetve a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.

 

Katolikusok kontra unitáriusok

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, mely esztendőben IV. Jenő pápa körlevélben kérte fel híveit, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben, az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett; a búcsú ezesetben a büntetéstől való szabadulást, a bűnök elengedését jelenti, azaz teljeskörű feloldozást – világi kifejezéssel élve egyfajta amnesztiát – takar. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt, tehát Csíksomlyó már a középkor óta jelentős Mária-kegyhely hírében áll.

Levelében a pápa azt is megemlítette, hogy „a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni” – és tényleg: a székely nép Mária-kultusza valószínűleg egészen antik korokig nyúlik vissza; a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. Sőt, a tatárok szerint őket nem a székelyek, hanem az élükön egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király) győzte le 1345-ben, aki felett egy gyönyörű koronás, szép királynő (azaz Szűz Mária) lebegett.

Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal kívánta unitárius hitre áttéríteni Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, ám vereséget szenvedett, a helyiek pedig e győzelmet a Szűz Máriának tulajdonították, akihez a csíksomlyói templomban asszonyok, gyermekek és idősek imádkoztak segítségért – igaz, máig sem létezik hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón 2016. május 14-én. Középen a labarum, a csíksomlyói búcsú legfőbb jelvénye (MTI Fotó: Veres Nándor)

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felállított oltárhoz érkező zarándokok Csíksomlyón 2016. május 14-én. Középen a labarum, a csíksomlyói búcsú legfőbb jelvénye (MTI Fotó: Veres Nándor)

Az unitáriusok persze vitatják az események történelmi hátterét, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg, melynek elfogadtatásával János Zsigmond a korabeli Európában példátlan módon járult hozzá a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.

Az újonnan formálódó vallási közösség és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz, a tordai országgyűlés pedig négy vallás – a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius – szabadságát és egyenjogúságát állapította meg. Mindezek értelmében tehát elképzelhetetlen, hogy egy ilyen nyitott szellemiségű fejedelem a még nem létező unitárius egyház égisze alatt erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.

„Megnehezítem a dolgukat – megnehezítem szívemet”

A 17. századi tatár-török támadások súlyos csapást hoztak a térségre: a templomot és kolostort felgyújtották, a Mária szobrot azonban sem elhurcolni, sem elégetni nem tudták. A monda szerint a török vezér el akarta vitetni, ám az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem voltak képesek elvontatni – a török pasa ezt látva jatagánjával sebet ejtett a szobor nyakán és arcán, tehetetlen dühének nyomai pedig máig láthatóak.

A híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória, mely a Mária-kegyhely templomban áll – a holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja; mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett – keletkezésének időpontja a XVI. század eleje (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória, mely a Mária-kegyhely templomban áll – a holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja; mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett – keletkezésének időpontja a XVI. század eleje (MTI Fotó: Jászai Csaba)

A templomot 1664-ben újjáépítették, majd a XIX. században barokk templom épült omladozó elődje helyére, ám Csíksomlyó csak a trianoni traumát követően vált nemzeti kegyhellyé – így elég ellentmondásos módon a magyar nemzeti búcsújáróhely Románia közepén alakult ki. E tekintetben a búcsú egyik leglényegesebb vonatkozása a Regnum Marianum eszmeisége, amely a Szűzanyának felajánlott Szent Korona gondolatán alapul.

Csíksomlyó alapvetően a Segítő Máriával való találkozás helye, a búcsú pedig ezen alkalom lehetősége. Az 1890-es években csupán 10-12 ezer lelket számláló zarándoklat végállomásán ma már több százezren gyűlnek össze – a 2015-ös búcsún hozzávetőlegesen negyedmillió hívő vett részt.

Kilenc óra, sőt kilenc hónap

A nagymisét pünkösd szombatján, délután egy órakor tartják, melyre Máriát dicsőítő énekekkel és körmenettel érkeznek a hívők. A több kilométer hosszúságot is elérő menet elején a gyergyóalfalusi keresztalja megy, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkezők csatlakoznak. Ennek legértékesebb tárgya a labarum, azaz a hadi zászló, amely az ókorban a győzelem jelképe volt – a díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával mindig a helyi katolikus gimnázium legjobb végzős diákja viszi. A menetet a gyímesi csángók zárják; ők 8-10 órát is gyalogolnak, hogy megérkezzenek a misére, melynek kezdetére a legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Igaz, a csángók zarándoklata kapcsán érdekes lehet, hogy egy hívő azért indult útnak az ausztriai Mariazell városából már 2008 augusztusában, hogy közel 1400 kilométer megtételével a következő évben, 2009-ben vehessen részt a búcsún.

A csíksomlyói búcsú zarándokai tűz mellett virrasztanak a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben 2016. május 15-én (MTI Fotó: Mohai Balázs)

A csíksomlyói búcsú zarándokai tűz mellett virrasztanak a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben 2016. május 15-én (MTI Fotó: Mohai Balázs)

2002 óta minden búcsúnak más-más mottója van, mely jelenkori tradíció a „törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet” hangzatú fohásszal kezdődött. A tavalyi mottó az „üdvözlégy, Úrnőnk, irgalmasságnak asszonya” névre hallgatott, idén pedig a „tarts meg minket őseink szent hitében” nevezetű gondolat nyomán könyörögnek majd a hívők.

A csíksomlyói hegynyeregben helyi idő szerint 12.30-tól (közép-európai idő alapjén 11.30-tól) tartandó szentmisét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatja be, a szentbeszédet pedig Veres András, győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondja – a szentmisén jelen lesz Michael Anthony Perry, a ferences rend legfőbb elöljárója is, aki Assisi Szent Ferenc 121. utódja a rend élén.

Zarándokvonat

2008-tól kezdődően Budapestről minden évben indul különvonat Székely Gyors néven Székelyföldre, hogy a zarándokok is részt vehessenek a búcsún, sőt: 2010-től egy második különjárat, a Csíksomlyó Expressz, illetve 2012-től a Boldogasszony Zarándokvonat is szállít utasokat a búcsúra.

Teljes búcsú

A katolikusok Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, mivel a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás során meglátogatja a kegyhelyet és meghallgatja a szentmisét, a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések elengedését is elnyeri.

hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új lendület az európai jobboldalnak
    A neomarxista, globalista hullám és politikai erők olyan támadás alá vették az Isten, haza, család hármas egységét a nyugati civilizációban, hogy annak egységes válaszreakciót kell szülnie a jobboldal részéről – szögezte le Szánthó Miklós.
  • Őcsény lovasa nyerte a 15. Nemzeti Vágtát
    Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.
  • Megújult a Bakáts téri templom Budapesten
    Felújították a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplomot Budapest IX. kerületében. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap szentmise keretében áldotta meg az épületet és szentelte fel a templom új oltárát.
MTI Hírfelhasználó