Lázár: Itt az ideje kimondani
Itt az ideje, hogy a szomszédjaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szarvason, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.
2017. június 3. 19:33

Az nem járja, hogy Európa és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken, hagyjuk ezeket a régi dolgokat - tette hozzá Lázár János a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett elmondott beszédében.

"A magyar sebek akkor fognak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha a szomszédos államok vezetői, és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel fordulnak a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha végre megadják a tiszteletet minden magyar embernek" - mondta Lázár János.
 
A miniszter utalt arra, hogy közeleg a trianoni békediktátum 100. évfordulója. 
 
Ez pedig nem a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk. Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt, ha nem anyagi, hát legalább erkölcsi jóvátételt kapjon a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságáért, aminek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt, és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt - hangoztatta.
 
"Nem akarunk határrevíziót, és pláne nem etnikai feszültséget (...),  újabb háborúkat Európában, vagy bárhol a világban" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, "ez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig eltűrjük a provokációkat, nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését, meggyalázását. Igenis, ma is mondhatjuk: Igazságot Magyarországnak!"
 
Babák Mihály (Fidesz-KDNP), Szarvas polgármestere köszöntőjében attól óvott, hogy "második Trianon" következzen. A migrációs válságról beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy "napjainkban ismét meg kell védenünk hazánkat, szülőföldünket".
 
Zalai Mihály, a Békés megyei önkormányzat elnöke arról szólt, hogy 1919-ben a megszálló román csapatok valósággal kifosztották Békés megyét, és majdnem sikerült elérniük, hogy a román határ a Tiszáig terjedjen. Mint a Partiummal szomszédos megye vezetője azt hangsúlyozta, "amíg itt élünk, addig felelősek vagyunk minden magyarért a Kárpát-medencében".
 
Szabó Ödön, a partiumi Bihar megye parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy a határon túlra szakadt magyarság másképpen éli meg a mindennapokban a trianoni tragédiát, és annak hatását, de óriási támasz számukra, hogy érzékelik: az anyaország velük van.
 
A megemlékezés előtt ökumenikus istentiszteletet tartottak a város Evangélikus Ótemplomában.

DROTI20170603018

A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezés résztvevői Szarvason 2017. június 3-án. MTI Fotó: Rosta Tibor

Rétvári: amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is

Amíg léteznek magyar iskolák a határon túl, addig lesznek magyar közösségek is, a köznevelésnek nem szabhatnak határt a trianoni határok - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szombaton Sződligeten, a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

Rétvári Bence a Pest megyei településen tartott ünnepi beszédében felidézte, hogy Trianonban olyan békét erőltettek Magyarországra, amely a népek önrendelkezését hangsúlyozta, de valójában mégsem tették azt lehetővé, csak olyan esetekben, ahol fegyverrel vívták ki.     

 
Hozzátette, hogy azok, akik a trianoni döntéseket meghozták, nem viseltek valós felelősséget, mert olyan békediktátumot keltettek életre, amely nem sokkal később még egy háborút eredményezett. 
 
Az államtitkár kitért arra, hogy a határok által szétválasztott magyarság az elmúlt száz évben mégis életben maradt, meg tudta őrizni identitását, kultúráját. Rétvári Bence beszélt arról is, hogy az elmúlt hét évben a kormány sokat tett azért, hogy a magyarság mind a Kárpát-medencében, mind azon túl megmaradhasson. 
 
A határon túliak részére az állampolgárság megadása, hogy valaki Kolozsváron is szavazhasson arról, mi történjen Budapesten, is ezt a megmaradást szolgálta - fűzte hozzá. 
Az EMMI parlamenti államtitkára megemlítette, hogy a Határtalanul Program keretében ma négyszer annyi gyerek tud elutazni a határon túlra, mint korábban, hogy megismerje, mit jelent magyarnak lenni az elcsatolt területeken.     
 
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy mára 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése a környező országokban, és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) már 500 millió forintot biztosít a határon túli magyar szervezeteknek a kulturális élet működtetéséhez.     
 
"Akik akár Bécsben, akár Isztambulban, akár Moszkvában vagy Brüsszelben keresik a magyarság érdekét, azokat még soha nem igazolta a történelem, a magyarság sorsát legjobban itt, Magyarországon lehet eldönteni" - fogalmazott Rétvári Bence.     
 
Hozzátette: "akik külső anyagi támogatót keresnek, akik külső politikai szövetségest keresnek, már sokszor sodorták nagy veszélybe és nagy veszteségbe Magyarországot."     
 
Az államtitkár a Nemzeti Összetartozás Napjának céljáról és üzenetéről azt mondta, hogy ezen a napon nemcsak a határokon átnyúló nemzeti összetartozásra kell gondolnunk, hanem a határon belüli összetartozásra, a nemzeti összetartozásra is. 
MTI
  • Szomorú séta ezzel a Gergővel
    Azt, hogy máris zöldebb és szabadabb lett a főváros, szép szülővárosom, nem kérdés, azt csak a hülye nem érzi.
  • Karácsony Kommün
    Hát igen, nagy pártokhoz, vagy egy fővároshoz azért komoly vezetők is kellenek, kellenének. S ha nincsenek, jön a szakadék.
MTI Hírfelhasználó