Megújulás, kibeszéletlenség, szégyenfal
Pártok a nemzeti összetartozásról
Az ország több pontján tartottak megemlékezéseket a nemzeti összetartozás napja alkalmából vasárnap. Budapesten, a Kossuth téren ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót.
2017. június 4. 23:42
Katonai tiszteletadás mellett Áder János köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján, június 4-én, vasárnap reggel a Kossuth Lajos téren.
 
A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az ünnepi ceremónián jelen volt Simicskó István honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, vezérkari főnök is.

A magyarság képes a nemzeti megújulásra

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője az ünnepnapon kiadott közleményében hangsúlyozta: az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra. Úgy fogalmazott: “hiszünk a nemzeti összetartozás erejében, mert csak egy erős nemzet képes kiállni magáért szerte a világban”. A nemzeti összetartozás napjának meghirdetése és a kettős állampolgárságról szóló törvény a 2010-ben megalakult új Országgyűlés legfontosabb döntése volt, a Fidesz és a KDNP szövetsége ezzel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő összetartozása és a külhoni magyarság iránti felelősségvállalás mellett – emelte ki.

Húszszoros támogatás a külhoni magyaroknak

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta, a külhoni magyarság támogatása 2010-hez képest megtízszereződött, a gazdaságit is ideszámolva meghúszszorozódott. “Felelősséggel mondom, hogy kormány annyit még nem tett a külhoni magyarságért, mint az Orbán-kormány” – fogalmazott. Kiemelte: a kultúra, az oktatás mellett a támogatást kiterjesztették a gazdaságra is.

Szégyenfal

Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció elnökének, Botka László (MSZP) szegedi polgármesternek és Vona Gábornak, a Jobbik elnökének is.

Hangsúlyozta: 2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rá számítani, ha nemzeti ügyekről van szó. Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, “számunkra a nemzet a magyarok összessége határainkon innen és túl” – jelentette ki.

Szégyellnivaló lépések

A Jobbik erre reagálva a kormánypártok Trianonnal kapcsolatos lépéseit nevezte szégyellnivalónak közleményében. Az ellenzéki párt frakciója arra emlékeztetett, hogy a Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor és pártja 1990-ben még látványosan kivonult a Parlament ülésterméből, amikor Trianonra kellett volna emlékezni. Ezt a “gyalázatot” a Fidesz és a KDNP a héten megismételte, amikor elutasították, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen – húzták alá.

Tanulni a múlt hibáiból

Az LMP közleményében azt írta, ezen a napon fontos emlékezni arra, hogy mindenki közös felelőssége tanulni a múlt hibáiból, és olyan nemzetpolitikai stratégiát megvalósítani, amely a jelen helyzetben a lehető legnagyobb támogatást nyújtja a külhoni magyar közösségeknek, miközben tiszteletben tartja azok önrendelkezési jogát.

A kisebbségek is a nemzet részei

Az Együtt közleményében kiemelte: a trianoni békeszerződés és az abból eredő “máig tartó fájdalom” nem választhatja szét a magyar nemzet tagjait. Trianon fájó igazsága arra tanít, hogy “a velünk élő kisebbségek ugyanúgy a nemzet részei, ahogy a többség: ha őket elnyomjuk, azzal leginkább saját magunknak ártunk” – tették hozzá.

Nagy, kibeszéletlen téma

A Párbeszéd közleményében úgy fogalmazott, a trianoni békeszerződés a magyar társadalom egyik nagy kibeszéletlen témája, nagy sebeket okozott, amelyek máig éreztetik hatásukat. A párt szerint olyan Magyarországra van szükség, ahol mindenki számít, és amely a külföldre vándorolt és elszakított magyarokat is támogatja identitásuk megőrzésében.

Jobbik szerint büszkék lehetünk magyarságunkra

A Jobbik szóvivője pedig úgy fogalmazott: meg kell adni a tiszteletet mindazoknak, akik vérüket adták az országért. “Büszkék lehetünk magyarságunkra, büszkék lehetünk történelmünkre és meg kell adnunk a tiszteletet azon ősöknek azon határon innen vagy határon túl élt hőseinknek akik vérüket adták ezért az országért.”

Megemlékezések országszerte

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a többi között Debrecenben, Egerben, Kecskeméten, Keszthelyen, Miskolcon, Nagykanizsán és Zalaegerszegen is tartottak megemlékezéseket.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyarság harmada – mintegy 3,2 millió ember – az új határokon túlra került.

Államhatárok feletti összetartozás

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az ezeréves határon is a nemzeti összetartozást ünnepelték

Gyimesbükkben folytatódott az össznemzeti zarándoklat. Már tizedik alkalommal indult el a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors az ezer éves határhoz. Több mint ezren vesznek részt a zarándoklaton, ahol a hívők az Erdély és Moldva határán élő magyarokkal közösen ünneplik a pünkösdöt.

Pünkösd vasárnapján érkezett Gyimesbükkbe a 18 kocsiból álló Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz összevont szerelvénye, 1150 utassal a kocsikban.

A nemzeti összetartozás napján érkezőket Deáky András szervező köszöntötte a történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontján, majd a zarándokokat az állomástól az ezer éves határra vonultak.

A zarándokok az egykori vesztegzár romjainál kialakított emlékhelyhez, és a Kontumáci kápolnához vonultak, ahol a Szent László emlékére összeállított előadást nézték meg, majd szabadtéri pünkösdi misén vettek részt.

A Rákóczi Ferenc emlékére feldíszített mozdony is megérkezett az ezer éves határra. Az ünnepség ezért a Rákóczi-vár lábánál folytatódott. A történelmi Magyarország egykor legkeletibb vasúti őrházát 2008-ban újították fel, azóta vasúti múzeumként működik. A helyiek azt mondják, a zarándokvonatok érkezése segít erősíteni a magyarságtudatukat.

Az ezer éves határon tartott ünnepi műsor is az elszakított területeken élő nemzettársak összetartozását hangsúlyozta, a rendezvény végén pedig az is elhangzott, hogy hamarosan elkezdődhet a Rákóczi-vár újraépítése.

hirado.hu - MTI
  • Bayer Zsolt: A lázadó
    Csak egyet tudhatunk biztosan: Gyurcsány Fletó nem „lázadozó egyetemista” volt, hanem egy ócska, gyáva, sunyi, társait eláruló, komcsi vizesnyolcas.
  • Mad Max és a balliberális szakértők
    Ötvenezernél többen igényelték a családvédelmi akció valamelyik elemét, így például a babaváró támogatást, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét vagy éppen a jelzáloghitel elengedését.
  • Európa az őt alkotó tagállamoktól lehet erős
    Európa attól lesz erős, ha az őt alkotó tagállamok is erősek lesznek, nem pedig attól, hogy Brüsszel erős, a tagállamok pedig gyengék - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Fidesz-KDNP országjárásának tiszafüredi helyszínén.
MTI Hírfelhasználó