Elhunyt a nemzet művésze, Jókai Anna
Életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, számos könyv, novella és esszé szerzője. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban és a keresztény értékek. Jókai Annát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Utoljára frissítve: 2017. június 5. 22:19
2017. június 5. 21:05

Jókai Annát saját halottjának tekinti az MMA és a józsefvárosi önkormányzat.

"Írói pályája senkiéhez sem hasonlít; spirituális realizmusnak, az isteni és az emberi szint találkozásának nevezett életfelfogása erkölcsi és írói programként is beérett" - olvasható az MMA honlapján található méltatásban.

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten, a Józsefvárosban. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke született. A tanulás vágya azonban mindennél erősebb volt benne, 1956-ban beiratkozott az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. Diplomáját 1961-ben szerezte meg, ezt követően 1970-ig általános iskolában, majd a Vörösmarty Gimnáziumban tanított. Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, akkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, melynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

Szívesen vett részt a közéletben, tagja volt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete elnökségének, az Artisjus vezetőségének, vezette az Arany János Alapítvány kuratóriumát, a Nemzeti Színház Baráti Társaságot és az Evangélium Színház Baráti Körét. 1998-tól az Írók Szakszervezetének elnöki tisztségét töltötte be, 2000 és 2006 között elnökölt a Nemzeti Kegyeleti Bizottságban. 1992-ben részt vett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia megalapításában, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjai sorába választotta.

Írói pályáján két, egymással természetes módon összefüggő korszakot különböztetett meg, ezek között a határt Napok című regényének 1972. évi megjelenésében jelölte meg. Első művei a klasszikus hagyományokban gyökerező, a cselekmény és az árnyalt lélekábrázolás fontosságát hangsúlyozó írások, szereplői többnyire szeretetre vágyó, boldogulást és társat kereső nők. A hetvenes évektől írásai filozofikusabbá váltak, az emberi lét történéseit, az anyagi világ összefüggéseit egy magasabb rendű létezés dimenzióiban vizsgálta, stílusát ekkortól nevezik spirituális realizmusnak.

Életszemléletének, világképének kialakulásában nagy szerepe volt a Biblia és az antropozófia tanításainak, mestereinek Lev Tolsztojt, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkijt, Hamvas Bélát, Kodolányi Jánost és Várkonyi Nándort tartotta. Nagy sikert aratott Szegény Sudár Anna című naplóregénye és a több mint húsz kiadást megért, filozófiai mélységű, az öregedés, az elmúlás problematikáját újszerű módon megközelítő Ne féljetek című regénye is, Imitatio Christi címmel beszélgetéskötete jelent meg. Legismertebb művei közé tartozik még a Mindhalálig és a Jákob lajtorjája című regény, népszerűek esszékötetei és versei. Számos művének színpadi változatát, rádió- és tévéjátékát is bemutatták, műveit idegen nyelvekre is lefordították.

2007-ben jelent meg Godot megjött című műve, 2012-ben pedig Éhes élet című regénye, amelyben megértő iróniával és józan tárgyilagossággal beszélt az öregedésről, a halálról, a fiatalok és az idősek családon belüli kapcsolatáról, a rontott és élő szerelmekről. 2015-ben adták ki Válaszoltam című interjúgyűjteményét. A 2008-as Szeretet szigetek és a 2013-as A remény ablaka című beszélgetős kötetek után 2015-ben jelent meg a hit, remény és szeretet kérdését körbejáró trilógiájának harmadik kötete, A hit kapuja címmel. A csütörtökön kezdődő Ünnepi Könyvhétre jelenik meg Átvilágítás című önéletrajzi regénye, amelyben megvonta élete mérlegét.

Jókai Annát 80. születésnapjára 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.

Az írónő sokrétű munkásságáért számos rangos elismerést kapott: 1970-ben József Attila-, 1994-ben Kossuth-, 1999-ben Magyar Örökség-, Tiszatáj-, 2000-ben Magyar Művészetért díjat, 1999-ben övé lett az Év Könyve jutalom, 2003-ban az Arany János-nagydíj, majd 2004-ben a Prima Primissima díj is. 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben a Köztársasági Elnök érdemérmével tüntették ki. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és Budapest díszpolgári címét is. 2013-ban Bocskai István-díjban részesült és átvette az Emberi Méltóság Tanácsának kitüntetését. 2014-ben Kossuth Nagydíjjal tüntették ki a magyar prózairodalom területén létrehozott kimagasló életművéért, valamint az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért. Ugyanabban az évben az első alkalommal odaítélt Nemzet Művésze címben részesült, és megkapta a Magyar Szabadságért díjat.   

Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. A József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja volt.

1994-ben megkapta a Kossuth díjat, 2014-ben pedig Kossuth-nagydíjjal tüntették ki. 2004-ben vehette át a Prima Primissima közönségdíját, 2012-ben a Magyar Érdemrend nagykeresztjét, 2013-ban pedig Emberi Méltóságért-díjat vehette át. A Nemzet Művésze 2014-ben lett.

Jókai Anna pályafutása alatt számos könyvet, novellát és esszét írt. Műveiben megjelenik az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás és a keresztény értékek.

Nyolcvanadik születésnapjára A szeretet túlcsordulása – Annáról Annának című kötetben mintegy 250-en írtak elismerően munkásságáról. Többek között Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó is megszólalnak.

1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a Budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.

Jókai Anna két éve az M1-nek azt mondta: a digitális fejlődés mellett, egy könyvet kézbe venni mindig különös élmény marad.

„Az egész életművem fenn van az interneten, a digitális akadémia tagja vagyok. De én azt soha nem éreztem konkurenciának” – mondta Jókai Anna, hozzátéve: az internet arra jó, ha az ember meg akar tudni egy adatot, vagy hogy melyik regényben ki a főszereplő, akkor ott megtalálja. „De olvasni, higgyék el nekem, az valami egészen más dolog. (…) Leülünk egy könyvvel esténként, amikor lecsendesedik a család. És a surrogó lapokból valami életélményt szerzünk a lámpának a fénykörében” – mondta.

Jókai Anna 84 éves korában hunyt el. A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Jókai Anna halála miatt műsorváltozás lesz ma este az M5-ön. Az MMA portrésorozatának „Ne féljetek – Jókai Anna élete és művészete” című epizódját vetíti a csatorna 21 óra 5 perctől.

A kormány saját halottjának tekinti az írót

A kormány saját halottjának tekinti az életének 85. évében elhunyt Jókai Anna írót, a nemzet művészét - közölte hétfőn este az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze hosszan tartó betegség után hétfőn hunyt el életének 85. évében.

Az Emmi közleménye szerint Jókai Anna búcsúztatásának időpontjáról később adnak tájékoztatást.

A méltatás szerint "amikor nemzetünk szellemi építményének egyik élő oszlopa meginog, összeomlik, akkor az itt maradtaknak haladéktalanul össze kell szedniük erejüket, hogy az élőkre rótt feladatokat teljesítsék. Jókai Anna életét és művét, +spirituális realizmusát+ megismertetni a világ azon részével, mely még nem ismeri - elsődleges feladatunk".

Az Emmi méltatása felidézi, hogy Jókai Anna megírta a határon kívül rekedt magyar nő történetét. Megírta a bonyolult világban nehezen eligazodó, a szeretni és magyarnak lenni akaró asszony életét. Jókai Anna - csakúgy, mint a magyarsághoz szóló szereplői - a 20. század küzdő, megalkuvást nem tűrő, a magyar sorsot büszkén viselő asszonya volt, a polgári világ fő- és mellékszereplője egyaránt.

"Jókai Anna halálával a magyar irodalom, a polgári-keresztény gondolat pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Amikor elveszítette a szeretteit, meg tudott békülni a veszteséggel. Most rajtunk, magyarokon a sor" - olvasható az Emmi közleményében.

Jankovics Marcell: különleges státus volt Jókai Annáé

Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki különleges státust szerzett magának a közéletben - mondta el a hétfőn elhunyt íróról Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze az MTI-nek.

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze hosszan tartó betegség után hétfőn hunyt el életének 85. évében.

"Jókai Anna nagyon fontos ember volt, aki úgy volt közéleti, hogy nem támadták se jobb-, se baloldalról, olyanként tekintettek rá, aki segít. Különleges volt az ő státusa: mind a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, mind a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként meg tudta teremteni azt a hangot, azt a szerepet, hogy nem ellenségévé, hanem barátjává vált mindkét oldalnak" - mondta el Jankovics Marcell.

Kiemelte: ismerte és szerette az írónő köteteit, mégis élőben szerette őt a legjobban hallgatni.

Erdő Péter: szellemi öröksége tovább él

Jókai Anna szellemi öröksége tovább él közöttünk - írta a hétfőn elhunyt íróra emlékezve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az MTI-hez eljuttatott méltatásában.

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze hosszan tartó betegség után hétfőn hunyt el életének 85. évében.

"Megrendülten értesültem Jókai Anna haláláról. Írói nagyságára, emberi kedvességére mindig nagy tisztelettel tekintettem" - írta Erdő Péter, aki szívből osztozik az elhuny szeretteinek gyászában.

Jókai Anna "emlékét szeretettel őrzöm. Szellemi öröksége tovább él közöttünk" - olvasható a méltatásban.

Imre László: a legértékesebb nemzeti feladatokat látta maga előtt

Jókai Anna kiváló írói adottságokkal rendelkező, igazmondó szerző volt, aki minden pillanatban a legértékesebb nemzeti feladatokat látta maga előtt - hangsúlyozta az MTI-nek Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus a hétfőn elhunyt íróra emlékezve.

Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író, a nemzet művésze hosszan tartó betegség után hétfőn hunyt el életének 85. évében.

"Mindenkit megdöbbent Jókai Anna halálhíre, főleg azokat, akik kezdettől, a 70-es évek elejétől vagy még korábbról kísérték hosszú pályáját" - mondta el Imre László, aki először 1972-ben írt Jókai Annáról, 2016-ban pedig monográfiát is megjelentetett róla.

"Nagyon sok minden élt át. Az 50-es években nem tudott fellépni a prózájával az akkori világ miatt, megkésett pályakezdéssel indult, de mindig kimondta a legfontosabb erkölcsi, közéleti kérdéseket" - fogalmazott. Hozzáfűzte: Jókai Anna szavára, ítéleteire, furcsa, néha kissé rezignált, szinte kiábrándult igazságaira mindig nagy szükség volt.

Az irodalomtörténész kiemelte: Jókai Anna "nem a Nemzeti Vágtában, és nem a sámándobokban" látta a nemzeti dolgok lényegét, hanem - hasonlóan Széchenyi Istvánhoz - hitte, a magyarságnak szellemileg, erkölcsileg kell emelkednie ahhoz, hogy végre megtalálja a helyét.

Imre László szerint Jókai Anna "spirituális realizmusának" rendkívül mély, több száz éves gyökerei vannak. Mint fogalmazott, bár nincsenek egyértelmű követői a fiatalok között, mindazok, akik a későbbi generációk tagjai közül érdeklődnek aziránt, hogy miként lehet a legapróbb emberi mozzanatoktól a legáltalánosabb transzcendens gondolatokig emelkedni, egy kicsit Jókai Anna nyomát is követik.

Szentmártoni János: az egyik legnagyobb írónkat veszítettük el

A Magyar Írószövetség elnöke szerint "az egyik legnagyobb írónkat veszítettük el" Jókai Anna, a nemzet művésze hétfői halálával.

Szentmártoni János az MTI-nek úgy fogalmazott, a Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas Jókai Anna emberként is nagy veszteség, hiszen lelki támaszt nyújtott nemcsak az olvasóknak, hanem a szakmabelieknek is.

Regényíróként mindig meg tudott újulni. "Spirituális realizmusával" a hétköznapok élettörténeteiből, az elesettek "sorsképleteiből" örök tanulságokat osztott meg olvasóival.

Jókai Anna műveivel és egész lényével azt sugározta az embereknek, hogy bármennyi szenvedésen és keserű kudarcon mennek is keresztül, emelkedjenek felül rajtuk. Kaput nyitott előttük, hogy higgyenek valami abszolút értékben - hangsúlyozta a Magyar Írószövetség elnöke.

Szentmártoni János szerint Jókai Anna alkotásaiból azok az olvasói is erőt meríthettek, akik nem jártak templomba.

Jókai Annának a napokban megjelenő önéletrajzi memoárja megkoronázza jelentős életművét - idézte azok véleményét, akik olvasták a kéziratot. Megjegyezte: úgy tudja, az írónő a kórházi ágyán még kezébe vehette az elkészült könyvet.

Az írószövetségi elnök úgy fogalmazott, Jókai Anna "nagyon erős lélek volt", és "rá vall", hogy éppen pünkösdhétfőre "időzítette" elmenetelét.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A kormány célja, hogy megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot
    A kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot, és csaknem háromezer új hely megteremtésével felszámolja a börtönbizniszt - fogalmazott az igazságügyi miniszter hétfőn Veszprémben, tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyainak közös átadórendezvényén.
  • Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség
    Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a nemzeti együttműködés rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.
  • Szobrok, rasszok, alkotmányok, átírt történelem
    Ne legyen kétségünk afelől, hogy a most elindult folyamatok a világháború után – a nyugati blokkban – felépített demokratikus társadalmi rend alapjait kezdhetik ki végleg.
MTI Hírfelhasználó