Szijjártó: A nemzeti érdek az első
Magyarországnak és a világnak is jó hír, hogy Donald Trump amerikai elnök politikája abban foglalható össze, hogy a nemzeti érdek az első – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
2017. június 6. 11:29

A Századvég Alapítvány által Új Amerika születik? címmel rendezett konferencián tartott nyitóelőadásában a tárcavezető kiemelte: ezzel egy természetellenes állapot szűnt meg, amikor szégyellni kellett, „szemlesütve lehetett kimondani”, hogy a saját nemzetünk az első. Szijjártó Péter a tanácskozás címére utalva kijelentette: valóban új Amerika születik, és ez nem befejezett folyamat, az új Amerika folyamatosan alakul. Nekünk egy dolgunk van: Magyarország érdekeit megvédeni, a változásokat a saját javunkra fordítani – hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette: új világban és új világrendben élünk. Az elmúlt hét mindenki számára kijózanítóan hatott, világossá tette, hogy a terrorfenyegetettség beköltözött Európa mindennapjaiba. Az is világossá vált, hogy vannak olyan témák, amelyekről azt gondoltuk, világszerte széleskörű konszenzust élveznek, a végrehajtásukat mindenki adottnak veszi, de úgy tűnik, egyes ilyen konszenzusok megdőlnek, egészen új megvilágításba helyeződnek – mutatott rá.

A külügyminiszter emlékeztetett: Trump megválasztása nagyon váratlannak hatott, de az amerikaiak választják meg az elnököt, nem a nemzetközi média vagy a nemzetközi politikai elit jelöli ki. Mivel Trumpot az emberek választották meg, nem helyes megkérdőjelezni, hogy azt a politikai koncepciót hajtja végre, amely alapján megválasztották – mutatott rá.

Mint mondta, most két stratégia közül lehet választani. Van „a sírás stratégiája”, de attól nem változik semmi, vagy lehet olyan döntéseket hozni, amely az új és váratlan körülmények között is alkalmassá tesz minket, hogy saját előnyünkre fordítsuk a helyzetet. Az új viszonyrendszerben régi konszenzusok és dogmák dőltek már meg eddig is, és valószínűleg ez a jövőben is így lesz – értékelte.

Szijjártó Péter szerint az amerikai helyzetet illetően Magyarországnak arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy melyek azok a hatások, amelyek nyomán új intézkedéseket kell hoznia és hol tud reálisan hasznot húzni a változásokból. Ilyen az, hogy többpólusú lett a világ, így esélyünk van arra, hogy kevesebb olyan „elrontott nemzetközi politikai döntés” szülessen, amely befejezetlen ügyeket hagyhat maga után.

Változás még, hogy a globális biztonság megteremtésére irányuló törekvések új alapelvekre helyeződnek. Kimondatott, hogy minden országnak joga és kötelessége megvédeni a határait, senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy olyanokkal éljen együtt, akikkel nem akar, továbbá nem tartozik az alapvető emberi jogok közé, hogy valaki önkényesen kijelöl magának egy országot, ahol élni szeretne, és oda akár a határokat is megsértve eljut – sorolta. Hozzátette: a világkereskedelemben is új szempontok érvényesülnek, Trump szerint a kereskedelemnek korrektnek és fairnek kell lennie.

Connie Mack volt amerikai kongresszusi képviselő előadásában arról beszélt, hogy Trump a választási kampányban az ország, a határok védelmét hangoztatta, és az, hogy ilyen támogatásra tett szert ezzel az üzenettel, a társadalom frusztrációját jelzi. Az emberek alapvető vágya, hogy biztonságban szeretnének élni, és Trump erre a vágyra adott választ – mondta. Hozzátette: történelmi jelentőségű elnökválasztás volt a legutóbbi, és Trumpnak most az a kötelessége, hogy betartsa az ígéreteit.
Kiemelte: jó, hogy vannak olyan országok, amelyek kedvezően reagálnak a változásokra, ilyen például Magyarország. A magyar-amerikai együttműködés nagyon jó, a két ország külpolitikai érdekei hasonlók – értékelt.

Connie Mack volt amerikai kongresszusi képviselő előadást tart a Századvég Alapítvány által rendezett, Új Amerika születik? című konferencián a Magyar Tudományos Akadémián 2017. június 6-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Connie Mack szerint nem az az amerikai diplomácia feladata, hogy megmondja Magyarországnak, mit tegyen, hanem az, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a két ország között, és az új amerikai adminisztráció éppen ezt fogja tenni. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében felidézte: hét hónapja volt az az amerikai elnökválasztás, amely a dobogó második fokára száműzte a Brexit-népszavazást a közelmúlt meglepő fordulatainak listáján.

Úgy vélte, Donald Trump elnöksége új fejezetet nyitott a kétoldalú kapcsolatok történetében és a nemzetközi kapcsolatok rendszerében, de az ezzel járó bizonytalanság Magyarországnak új lehetőséget is jelent. A hatalmi átrendeződés az Egyesült Államokban egy teljesen új amerikai külpolitika megszületését jelenti, realista és pragmatista külpolitika fejlődhet ki, amelynek középpontjában a nemzetérdek áll – magyarázta.

A Századvég Alapítvány elnöke hangsúlyozta: Magyarországnak nem megijedni, hanem felbátorodni kell amerikai partnere üzeneteitől, hiszen álláspontjuk sok tekintetben hasonlít.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
MTI Hírfelhasználó