Hangzatos üzenetek váltották egymást
MSZP: A társadalom helyzete 2017 nyarán! KDNP: Pedagógusnapra! Jobbik: A „Nagy Egyesülés” árnyékában! LMP: Új kárpótlási törvényt a devizahiteleseknek! Fidesz: Soros megtámadta Magyarországot!
2017. június 8. 10:22

Nem volt meglepetés, hogy a napirend előtti szónoklók ugyanazt e héten isegészen másként látták. A kormánypártok táltoson ültek, a szebb jelen és a még szebb  jövő reményében új politikáról, cselekvő  hazafiságról, igazságos Magyarországról, új adórendszerről, új munkahelyekről, tisztességes bérekről, és általános fellendülésről  beszéltek,  az  ellenzék szerint viszont porhintés az egész, és percig sem hitték, hogy „szárnya nőtt a rozzant gebének”.

 A siker egyik oldalon sem volt kétséges: minden párt hálásan megtapsolta a szószólóját! Szónoklataikat szolidan stilizálva, mentelmi jog híján a hangzavarokat, bekiabálásokat óvatosan jelezve idézzük. 

A társadalom helyzete 2017 nyarán!

KORÓZS LAJOS, (MSZP): - Tisztelt Ház! Egy biztos: az állam feladatai közé tartozik, hogy olyan kereteket és létet biztosítson állampolgárainak, amelyek megnyugvással töltik el az embereket. Ne attól függjön senkinek sem a sorsa, hogy eléri-e az egészségügyi szolgáltatásokat, vagy szegénységben él-e, vagy éhen marad-e estére a gyerek, esetleg elveszíti a munkáját, hogy ki hova született; esetleg attól függjön az élete vagy a sorsa, hogy életében jó vagy rossz döntéseket hozott, vagy jól választotta-e meg a lakhelyét vagy éppen a pályáját.

- Képviselőtársaim! Ez év tavaszán egy felmenő rendszerű nyugdíjasparlament megszervezésére és lebonyolítására került sor, és számtalan alkalommal megkértük az ott részt vevőket, hogy mondják el a véleményüket, és azt tolmácsolták is. Megkérdeztük tőlük, jól van-e az, hogy ma Magyarországon már nincs társadalombiztosítás, és az élet fintora, hogy éppen a tavaszi ülésszak utolsó hetében fogjuk tárgyalni a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság teljes felszámolását és integrálását az Államkincstárba. Megkérdeztük azt is a résztvevőktől, jól van-e az, hogy az eddig megszerzett ellátásokra már nincsenek alkotmányos garanciák, hiszen az Alaptörvény csak és kizárólag az öregségi nyugdíjat tekinti ma már nyugdíjnak. Megkérdeztük azt is, rendjén van-e az, hogy az önkormányzatokat teljesen ellehetetlenítették, nem biztosít az állam számukra elegendő forrást, és nem tudják megoldani azokat a szociális problémákat, amelyek nap mint nap érintik az ott élő embereket, többek között az idős embereket. Megkérdeztük azt is, rendjén van-e, hogy nincs rendszeres szociális segély, idősek által igénybe vett méltányossági közgyógyellátás, illetve méltányossági ápolási díj.

- Nincs rendjén! Elmondták, hogy megszüntették a lakhatási támogatást, mert közel félmillió család kapott anyagi támogatást az önkormányzatoktól, és nincs rendjén az sem, hogy megszüntették az adósságkezelési szolgáltatást, mert több tízezer ember kerül olyan helyzetbe, hogy néhány ezer forinton múlik az, hogy kikötik-e a gázt vagy kikötik-e az áramot, és persze nagyságrendekkel többe kerül, ha a szolgáltatót arra kérik, hogy kösse vissza akár az áramot, akár a gázt.

- Meggyőződésünk nekünk, szocialistáknak, hogy ezekre a támogatási formákra szükség van, és ezeket a támogatási formákat az önkormányzatok számára kell biztosítani azért, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a helyben kialakult helyzethez. Most ezzel szemben azt láttuk az elmúlt hónapokban, hogy van a szülőtartás intézménye, ahol egy gyereknek bíróság előtt kell bizonyítania azt, hogy a szülő méltatlan a támogatásra, és a szülőnek bíróság előtt kell bizonyítania azt, hogy a gyermeknek feltétlenül anyagilag is hozzá kell járulnia az ő, mondjuk, bentlakásos idősotthonban való elhelyezéséhez és a szolgáltatások megfizetéséhez.

- Nincs rendjén! Nincs, mert ilyen döntést is hozott a kormánypárti többség, hogy ma már az állam által fenntartott idősotthonokban is lehet egyszeri nyolcmillió forintos beugrót kérni, és szigorították olyannyira a házi segítségnyújtás intézményét, hogy gyakorlatilag abba bekerülni már nem lehet, illetve ha valaki bekerül, ott azok élveznek előnyt, akik több pénzt tudnak fizetni a szolgáltatásért.

- Nincs rendjén az sem, hogy három-négy évvel ezelőtt eltörölték a járulékplafont, és ezzel megteremtették a milliós nyugdíjak lehetőségét! Bizony ma Magyarországon olyan állapotok vannak, hogy a legalacsonyabb öregségi nyugdíj ‑ amely 28 500 forint most már kilencedik éve változatlan összegben ‑ és a legmagasabb nyugdíj között több mint 150-szeres a különbség.

- Nincs rendjén az sem, hogy ma Magyarországon közel 70 ezer olyan ember van, akinek az öregségi nyugdíja nem éri el az 50 ezer forintot, és 330 ezer olyan idős ember van, akinek a nyugdíjszerű ellátása nem éri el az 50 ezer forintot.

- Képviselőtársaim! Itt is el kell mondani: két héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra a létminimum-számításokat, amelyeket, köztudomású, a kormányzati Statisztikai Hivatal már nem végez el, és ebből kiderül, hogy egy idős, nyugdíjas ember egyszemélyes háztartásának létminimuma 79 757 forint. Kérem szépen, kapaszkodjanak meg: 1 millió 30 ezer idős ember ennél kevesebb pénzből kell hogy éljen?! Azt gondolom, van feladat bőven, de már csak egy hét van a tavaszi ülésszakból, majd ősszel folytatjuk! (Taps az MSZP padsoraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! Köszönöm felszólalását, és azt is tudomásul vesszük, hogy ön bizonyos egyeztetéseken vett részt a nyugdíjasszervezetek képviselőivel is. Azt azért remélem, elmondta nekik, hogy ön szociális államtitkárként többek között levezényelte a nyugdíjak csökkentését …(Korózs Lajos: Ilyen nem volt sosem!) emellett emelték a rezsiköltségeket és az élelmiszerek áfáját is! Ön korábban úgy nyilatkozott, hogy a nyugdíjasok számára két aranykor volt, az egyik Horn Gyula alatt, a másik pedig Gyurcsány Ferenc ideje alatt. Na most, a baloldali kormányzás idejében 4, azaz négy százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke! (Korózs Lajos: Nem igaz!) A Gyurcsány-kormány 8 százalékkal csökkentette az induló nyugdíjakat, a Bajnai-kormány pedig egyhavi nyugdíjat vett el az idősektől. Úgyhogy, ha ön ilyen egyeztetéseken vesz részt, akkor arra kérném, hogy ezekre az előzményekre is hívja fel a figyelmet!

- Képviselő Úr! Ön a felszólalásában a társadalom helyzetéről szólt, de valószínűleg pártpolitikai megfontolások miatt alapvető tényeket elhallgatott. Például elhallgatta azt, hogy több mint 700 ezerrel több új munkahely van ma Magyarországon! (Korózs Lajos: Ez sem igaz!) Ezt azért mondom el most is, mert a legrövidebb út, a kiút a szegénységből az, ha mindenkinek van munkája. Az önök idejében, a baloldali kormányzás alatt a munkanélküliség megduplázódott, és sokkal jobban megérte nem dolgozni. Ezt azért is mondom el, mert nem mindegy az, hogy mennyien dolgoznak Magyarországon, a nyugdíjasok szempontjából sem, mert ki kell gazdálkodni a nyugdíjakat. (Szakács László: Menjél el Londonba!) Amikor az MSZP letette a lantot, még 500 ezer, azaz ötszázezer ember jelentkezett be valamilyen fajtájú segélyért Magyarországon. (Szakács László: Ezt írták a papírra?) Ezt sikerült a mai napra 200 ezer alá csökkenteni. (Gúr Nándor: Lövésed sincs!)

- Képviselő Úr! Azt is szeretném önnek elmondani, hogy a munkahelyteremtéssel párhuzamosan a bérek is emelkednek, tehát jobban meg is éri dolgozni! Tavalyhoz képest több mint 10 százalékkal emelkedtek a bérek Magyarországon, a minimálbér 15, illetve 25 százalékkal emelkedett, és jövőre újabb emelések jönnek. (Gúr Nándor: Hat éven keresztül kevesebb vásárlóértékű pénzt adtatok ezeknek az embereknek!) Ha többet keresnek a magyar állampolgárok, akkor az a nyugdíjkifizetésekre is hatással lehet.

- Képviselő Úr! Azt is szeretném önnek elmondani, hogy folyamatban vannak az ágazati béremelések is. Ebben az időszakban béremelést kapnak a pedagógusok, az egyetemi oktatók, a szakorvosok, az ápolók…(Bangóné Borbély Ildikó: És mi van a nyugdíjasokkal?)…a kulturális ágazatban dolgozók, a kormányhivatalokban és az igazságszolgáltatásban dolgozók, a tűzoltók, a katonák, a rendőrök…(Bangóné Borbély Ildikó: És mindenki el akar menni az országból!)…valamint többek között az állami vállalatok dolgozói. Ez is hozzátartozik a teljes képhez!

- Az egészségüggyel kapcsolatban, ami szintén érinti az idősebbek életét, fontos tény, hogy ez a kormány jövőre már 430 milliárd forinttal többet szán egészségügyre, mint önök a kormányzásuk utolsó évében. (Bangóné Borbély Ildikó: Ezért zárnak be osztályokat!) Ha egyébként képviselő úrnak marad ideje arra, hogy figyelje a választ, akkor azt is elmondanám neki, hogy az oktatás területén 416 milliárd forint a többletforrás az önök kormányzásához képest. Ez csak pár tény annak alátámasztására, hogy amit mond, az ezer sebből vérzik, és ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy rengeteg még a teendő.

- Képviselő Úr! Amikor önök a magyar társadalom állapotáról beszélnek, akkor ezt rendre osztályharcos tempóban teszik, például az úgynevezett gazdagok ellen szónokolnak, ami különösen érdekes dolog, tudva, hogy Botka László nem kevesebbet, mint milliós órát és ingatlanrészt is kifelejtett a vagyonnyilatkozatából, miközben a család méretes luxusautót hajt. Az a helyzet, hogy az MSZP Rákosi Mátyástól lízingel szlogent, mondván, fizessenek a gazdagok. Ha volna olyan ezek után, hogy képmutatásméter, az már minden bizonnyal kiakadt volna…( Szakács László: Jaj, de komoly fordulat volt ez!)…mert jól tudjuk, hogy amikor az MSZP az úgynevezett gazdagokról beszél, akkor végső soron a munkából élő, gyermeket nevelő középosztálybeli családokon csattan majd az ostor. Ez abból is látszik egyébként, hogy az MSZP folyamatosan lebegteti, hogy eltörli a családi otthonteremtési kedvezményt, a családi adókedvezményt, és az szja-kulcsok emeléséről is folyamatosan beszél.

- Képviselő Úr! Csak a tény kedvéért mondom el önnek: amikor az MSZP volt kormányzati pozícióban, 36 százalék volt a felső szja-kulcs, bevezették a vizitdíjat ‑ ez szintén érintette volna az időseket ‑, a kórházi napidíjat, a felsőoktatásban pedig a tandíjról beszéltek. Elvették, még egyszer mondom, a 13. havi nyugdíjakat is, és ezeket a nadrágszorító intézkedéseket az önök miniszterelnök-jelöltje, Botka László az Országgyűlésben egytől egyig megszavazta. Ez is jól mutatja, hogy Botka László egy picike mákszemnyit sem különbözik azoktól a szocialistáktól, akik egyébként a szakadék szélére tolták az országot.

- Képviselő Úr! Ne higgyék azt, hogy újra át lehet ejteni a magyarokat! (Józsa István: Nagyon gyenge!) Ne higgyék, mert az önök jelöltje nem egy ártatlan, újszülött politikai bárány, hanem egy olyan ember, aki háromszor szavazta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét!  (Taps a kormánypártok soraiban.)

Pedagógusnapra!

HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): - Tisztelt Ház!  Jól elrendezte az élet, hogy a természet újraéledésével egy időben, a késő tavaszi hónapokban az emberek megújulásának is három jeles napot szentelünk, május első vasárnapján az édesanyákat, a hónap végén a gyermekeket, majd június első vasárnapján a pedagógusokat ünnepelhetjük. Ez utóbbi, a pedagógusnap az idén a kereszténység nagy ünnepével, a pünkösddel és a nemzeti összetartozás napjával is egybeesett, és bizonyára ez sem véletlen. Mind a három említett jeles nap a megújult életért, a gyermekekért viselt felelősségünket helyezi a közfigyelem középpontjába.

- Ma, június elején itt, az ország Házában a fiatalokat nevelő szakemberekről, tanítókról, nevelőkről, tanárokról és hozzájuk kívánunk szólni, mivel tegnap őket ünnepeltük. Úgyszólván nincsen olyan alkotója az egyetemes szellemi életnek, legyen az filozófus, író, művész, tudós, meghatározó politikus vagy természetesen tanár, aki ne írt vagy mondott volna megfontolásra érdemes, veretes allegóriákat vagy gondolatokat a pedagógusok munkájának lényegéről, hasznáról és fontosságáról. Engedjék meg, hogy ezúttal saját szavaimmal köszöntsem gyémántcsiszoló kollégáimat.

- A rendszerváltoztatás előtt sokan voltunk, akik nem kedveltük a pedagógusnapot, mivel tudtuk, hogy a magyar állam 1952-ben vezette be, mintegy kárpótlásul a méltatlan meghurcolásokért és a nevelőmunka megalázó bérezéséért. Ma már szerencsére büszkén vállalhatjuk e hivatás megünneplését, mert helyrebillent a rend. 2011 óta minden magyar ember tudhatja és érzékelheti, hogy a politika Magyarországon magasra értékeli a nevelést, az oktatást és a pedagógusok tevékenységét.

- Országgyűlésünk elsőnek iktatta törvénybe a pedagógus-életpálya kiszámíthatóságot és biztonságot teremtő állomásait, és emelte meg ezzel együtt a díjazását. Reméljük, hogy rövidesen visszatérhetünk a fizetések minimál- vagy átlagbérhez történő állandó viszonyításához is, mert a bérszínvonalukat hosszú távon magasan kell tartanunk. Az oktatási költségvetés jövő évi közel százmilliárd forintos növelése ehhez jó kiindulási alapnak tekinthető, mert pedagógusok nélkül nincs gyermeknevelés, és gyermekek nélkül nincs jövőnk. Ezt jól tudjuk mindannyian.

- Köszöntsük hát tisztelettel a pedagógusainkat! Köszöntöm óvónőinket és -bácsijainkat, akiknek arca, mosolya és biztatása végigkíséri a ma még apró emberkéket a rájuk váró úton. Köszöntöm tanítóinkat, akik miközben az alapkészségeket fejlesztik fáradhatatlanul, életre szóló támaszt nyújtanak a ma még kicsiknek.

- Köszöntöm a fogyatékkal élő és a különböző hátrányokkal küszködő fiatalok fejlődését hozzáértéssel, empátiával egyengető pedagógusainkat, akikre méltatlanul ritkán irányul reflektorfény.

- Köszöntöm a kimagasló tehetséggel megáldott ifjaink alázatos, önmagukat nem kímélő nevelőit, és kiváló sportolóink, világhírt szerző virtuózaink, diákolimpikonjaink nevelőit.

- Köszöntöm a szakember-utánpótlás biztosításában elkötelezett mestereinket, akik szakmára és emberségre tanítanak. Köszöntöm a jövő értelmiségének felkészítésében fáradhatatlan egyetemi, főiskolai kollégákat, a doktori iskolákban közreműködő gyakorlati szakembereinket.

- Külön is köszöntöm azokat a pedagógusokat, akik együttműködő közösségek teremtésében járnak elöl szolgálatukkal. Csak egyetlen példát idézek ide, mivel éppen személyesen élhettem át rendkívüli élményként pünkösdvasárnap estéjén a Magyarpolány és környéki tanárokat, akiknek önkéntes kórusa nagyban hozzájárult a pünkösdi passiójátékok országszerte növekvő híréhez.

- Köszöntöm mindazokat a kollégákat, akik a napokban pedagógusnapi kitüntetésüket veszik át megérdemelten, akárcsak azt a közel 200 hivatását gyakorló pedagógust, akikre a jövőnk formálását bíztuk. És fejet hajtok sok-sok híres-neves volt tanárunk alkotó és nevelő életműve előtt, közöttük is most elsősorban a tegnap fájdalmunkra eltávozott Jókai Anna előtt. Isten nyugosztalja őket, tanításukat megszívleljük.

- Kedves Kollégák! Nagy László szavaival: „…élen állsz, és messze látszol, Sose feledd: példa vagy!” Isten éltessen becsületben, boldogságban minden nevelőt! (Taps a kormánypártok soraiban.)

A „Nagy Egyesülés” árnyékában!

SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Képviselőtársaim! A „Nagy Egyesülés”, 1918. december 1-je, és mindaz, ami azután következik, egyre nehezebb, egyre súlyosabb árnyékot és terhet ró ránk, és szomorúan látom, hogy egyelőre a magyar parlament, a magyar kormány ezzel a kérdéssel nem szeretne komolyan foglalkozni. 1918. december 1-jén Gyulafehérváron az erdélyi románok kimondták Kelet-Magyarország és Erdély elszakítását Magyarországtól, és a gyulafehérvári nyilatkozatban teljes nemzeti szabadságot ígértek az együtt lakó népek számára, amely teljes nemzeti szabadság a mai napig nem valósult meg.

- Románia gőzerővel készül erre az ünnepre, gőzerővel készül arra, hogy egész Európát telekürtölje azzal, hogy ez egy milyen igazságos döntés volt, és hogy a nemzeti közösségeknek milyen jó helye, milyen jó helyzete van ma Romániában. Ezzel kapcsolatos, nem is olyan túl régi hír, hogy a TAROM román légitársaság a legújabb repülőgépét is „Nagy Egyesülés” névre keresztelte. Fel kell tehát készülnünk ezekre az évfordulókra, fel kell készülnünk arra a propagandára, amit a környező országok, a környező népek fognak folytatni, és fel kell készülnünk 1920. június 4-e százéves évfordulójára is…

- Államtitkár úr, én most nem olyan felszólalást szeretnék tartani, amelyben, kicsit hasonlóan az eddigi vitáinkhoz, sérelmeket szeretnék sorolni, vagy éppen számonkérni önöktől jó vagy rossz intézkedéseket; nem kívánok most ezen az évfordulón különösebben arról beszélni, bár megtehetném, hogy Csíksomlyó kapcsán melyik magyar miniszterelnök, -jelölt mit tartott fontosnak; Orbán Viktor BL-meccset nézett, Vona Gábor pedig Csíksomlyóra látogatott. Mint ahogy arról sem kívánok most különösebben beszélni, és kérem, ön se tegye, hogy a korábbi években ki mit szavazott meg a parlamentben és mit nem. Én nem feltételezem például Simicskó miniszter úrról, hogy nem azért ne szavazta volna meg a kettős állampolgárságot, mert nem értett volna vele egyet. Lehet, hogy más dolga volt, lehet, hogy más programja volt; az is lehet, hogy mások szervezték rosszul a programját, mint ahogy Vona Gábor esetében is történt.

- Képviselőtársaim! Arra kívánom felhívni az önök figyelmét, hogy mi a közös felelősségünk ezen az évfordulón. Azt szeretném önöktől megkérdezni, van-e hajlandóság a kormánytöbbségben arra, hogy megpróbáljunk megkeresni egyfajta, kicsit elcsépelt szóval mondva, nemzeti minimumot, amelyben mindnyájan meg tudunk egyezni Trianon évfordulója és a külhoni magyarság kapcsán.

- Minden cinizmus nélkül és őszintén mondom: értékelem, értékeljük azt, ahová a Fidesz is 27 év alatt ezzel kapcsolatban eljutott, kezdve a ’90-es trianoni, parlamentből való kivonulástól egészen odáig, hogy az elmúlt években önök nagyon fontos, a magyar nemzet számára meghatározó jelentőségű nemzetpolitikai intézkedéseket hoztak. Az ezek mögött meghúzódó jó szándékot mi soha nem vontuk kétségbe, még akkor sem, ha bizonyos döntésekkel adott esetben nem értettünk egyet, mint például azzal sem, hogy Trianon évfordulóját önök egyfajta ünnepként kezelik, miközben mi inkább gyászként tekintünk erre az évfordulóra. Mert körbe kell néznünk, mert látnunk kell, hogy a Kárpát-medence magyar közösségeinek helyzete a mai napig is rendezetlen, az Unióba készülő Szerbia oktatási minisztériuma 2017. május végén 13 magyar nyelven oktató középiskolai szakot szüntetett meg, Kárpátalján éppen a magyarokat provokálják autonómiát követelő, rossz nyelvhelyességű táblákkal, Felvidéken továbbra sem halad a vasúti kétnyelvűség, nincs előrelépés az állampolgárság ügyében, Erdélyben éppen most szedik le a kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen. Tehát vannak olyan témák, amelyekkel lehetne mit kezdeni, amelyekre a magyar diplomácia fel tudná hívni a figyelmet. Nagyon fontos és általunk is támogatott dolog a gazdaságfejlesztés, csak ne terelje el a figyelmet a magyar közösség egyéb problémáiról! Mi azt szeretnénk, hogy próbáljunk ebben az ügyben valahogy közösen fellépni.

- Nagyon örülök, hogy van egy olyan párt a parlamentben, az LMP, amely, nem tudom, hogy határozza meg magát, baloldali, balliberális vagy zöldpárt, de mindig következetes volt a külhoni magyar közösségek támogatásában. Mi örömmel látjuk azt, hogy a baloldal is képes volt, legalábbis annak egy része valamilyen jellemfejlődésre az elmúlt években, és mondjuk, az MSZP képviselőinek többsége is annak idején megszavazta a kettős állampolgárságot. Gyurcsány Ferenccel nem nagyon lehet mit kezdeni, ő és pártja továbbra is következetesen magyarellenes álláspontra helyezkedik.

- Államtitkár Úr! Mi azért adtuk be a Trianonra vonatkozó határozati javaslatunkat 2020 tekintetében, hogy az legyen egy közös előterjesztés, legyen egy közös javaslat. Ismét arra kérem önöket, államtitkár úr, fontolják meg a korábbi véleményüket, ne kezdjünk emlékezetpolitikai háborúskodásba. Tegyük most félre azt, hogy mi vezetett Trianonhoz, kinek a felelőssége volt, kit lehetne történelmi szempontból emiatt okolni. Nézzük azt, amiben egyet tudunk érteni, legyen egy közös javaslatunk, legyen egy közös emlékezetpolitikánk  és határozzuk meg együtt közösen a felelősségünket a külhoni magyarság kapcsán! (Taps a Jobbik soraiban.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára): - Képviselő Úr! A  nemzet határokon átívelő egyesítése a kormány egyik kiemelt célja, és szeretném önt arról is biztosítani, hogy ha bármilyen atrocitás éri a külhoni magyar közösségeket, akkor a magyar kormány, mint eddig is, ki fog állni mellettük! Ön is jól tudhatja, hogy a nemzet határokon átívelő egyesítését számos kormányzati döntés és intézkedés támasztja alá az elmúlt évekből. 2011-től, csak hogy a sort elkezdjem, az Alaptörvény is rögzíti, hogy kötelezettséget kell vállalnunk a határon túl élő magyarokért.

- Képviselő Úr! A nemzeti összetartozás napját 2010-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés, ez a nap az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának állít emléket. Hét éve annak, hogy az Országgyűlés elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és ennek alapján már 950 ezer nemzettársunk igényelt magyar állampolgárságot a Kárpát-medencéből és szerte a világból. Nem túlzó remény ennek alapján az, hogy 1 millió külhoni magyar kapja meg a kettős állampolgárságot. Azért ez komoly gyógyír a 2004. december 5-ei trauma után!

- A nemzetegyesítés szándéka a köznevelésben is megjelenik. Ezért indult el a „Határtalanul!” program, amelynek segítségével a magyarországi iskolák tanulói határon túli fiatalokkal találkozhatnak, szomszédos országok magyarlakta területeire mehetnek osztálykirándulásra, és mindezt állami támogatással. Az a célunk, hogy a diákok tanulmányaik alatt legalább egyszer találkozzanak határon túli nemzettársaikkal. Említhetném a gazdaság kérdését is. Soha nem látott gazdaságfejlesztési program indult mind a Vajdaságban, mind pedig a Felvidéken.

- Képviselő Úr! Ha jól értem azt, amire ön utal, akkor a Jobbik elnöke most éppen a nemzeti kalapját veszi magára, de amikor cselekedni kellett volna, tisztelt képviselő úr, akkor ő nem egy esetben hátat fordított a külhoni magyarságnak, a határon túli magyaroknak. Az ön pártelnöke, csak hogy a sort elkezdjem, decemberben nem vett részt a MÁÉRT, a Magyar Állandó Értekezet ülésén, pedig azon más pártok elnöki szinten képviseltették magukat. Még a baloldali pártok is vették a fáradságot, hogy az elnöküket delegálják. Csak reméljük, hogy az ön pártelnöke nem wellnessezni volt. És ön is nagyon jól tudja, talán ez a legsúlyosabb, hogy az ön pártelnöke nem szavazta meg a kettős állampolgárságot, az arról szóló törvényt itt a parlamentben. (Zaj, közbeszólások.) Ha jól idézem fel, akkor egy rádiómeghívásnak tett eleget, ami ezek szerint fontosabb volt. Ha az okokat keressük erre a furcsa távolmaradásra, akkor, azt gondolom, a Jobbik szolnoki elnökének szavai lehetnek irányadók, aki szerint… (Erősödő zaj a Jobbik soraiban.)idézem önnek: „Az erdélyi magyarság nagyobb része az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel. Ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt.” (Szávay István: Sikerült megérteni, amit mondtam!) „Kezdem azt hinni,” mondta ő, „bármennyire is keserű ezt kimondani, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot.” Azt mondja még, hogy „köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre való hajlamosság”. Így szól a Jobbik egyik vezetőjének állásfoglalása a határon túli magyarokról.

- Képviselő Úr! Nem ez az egyetlen eset, amikor önök semmibe vették és semmibe veszik a nemzeti érdekeket! Korábban földosztást követeltek, majd most megadóztatnák a gazdákat. Korábban az uniós tagság ellen kampányoltak, most jogköröket adnának át Brüsszelnek. Manapság gyakran hivatkoznak a biztonságra, de korábban nem szavazták meg a kvótaellenes alkotmánymódosítást.

- Képviselő Úr! A Jobbik persze kétségbeesetten próbálja visszaszerezni elveszett nemzeti imázsát, de a helyzet az, hogy túl sok illúziónk már nincsen ezzel kapcsolatban. (Mirkóczki Ádám: Nem ég a bőr az arcodon?) Mert nem lehet egyszerre nemzeti pártnak és taktikai okokból baloldali pártnak is lenni. Értse meg, képviselő úr, hogy nem lehet egyszerre Heller Ágnessel és a Nemzeti Gárdával együtt, egyszerre menetelni! Ezt önöknek is meg kell érteniük!  (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Új kárpótlási törvényt a devizahiteleseknek!

HADHÁZY ÁKOS, (LMP):  - Tisztelt Ház! Megint volt egy terroresemény Angliában. Megdöbbenéssel nézzük ezeket az eseményeket, azonban megint el kell mondanunk, hogy nemcsak terrorcselekményekben lehet meghalni, és nemcsak a terroristák gaztettei miatt lehet meghalni; a kormányzás miatt is meg lehet halni, a kormány cselekedni képtelensége vagy cselekedni nem akarása miatt is meg lehet halni! Gondoljunk bele, amikor Sopronban ott hagynak egy nem megfelelően képzett rezidens orvost a sürgősségi ellátásra, vagy akkor, amikor mentőautókkal, hogy csak a sofőrök mennek ki. Bizony ezekben is meg lehet halni!

- Ezeket számszerűsíteni is lehet! A magyar egészségügy helyzete miatt Magyarországon 2,5-szer annyian halnak meg gyógyítható betegségben, mint Európa legfejlettebb 14 országának átlaga. De van egy másik haláleset, amiről nagyon nehéz statisztikákat mondani, de mindannyian tudjuk, hogy vannak ilyenek. Azok pedig azok az öngyilkosságok, amelyeket devizahitelesek kénytelenek elkövetni. Voltak ilyenek, vannak ilyenek! Nem tudjuk, hányan vannak, nem lehet összeszámolni őket, mint egy terrorcselekmény után, de vannak. És egyértelműen a kormány tehetetlensége, a kormány tétlensége hozzájárul ezekhez a halálesetekhez!

- Képviselőtársaim! Szinte elfelejtettük ezeket az embereket, a kormány egészen biztos, hogy elfelejtette, mert nagyon sokszor azt mondja, hogy ez a probléma már nem létezik, ezt a problémát már megoldotta, ez a probléma már le van zárva. Egyáltalán nincsen lezárva! Sőt ezekben a hetekben, hónapokban nagyon sokan, mintegy 170 ezer devizahiteles ‑ és ez bizony legalább félmillió embert jelent ‑ fog azzal szembesülni, hogy az árfolyamgát lejárt, az árfolyamgát megszűnt, és emiatt mintegy 15 százalékkal emelkedni fog a törlesztőrészlete. 15 százalék azoknak, akik milliárdokat, százmilliókat lopnak itt az Országgyűlésben, nem számít, de azoknak, akiknek a keresete, mondjuk, 150 ezer vagy 100 ezer forint, nekik igenis számít a 15 százalékos emelkedés.

- Persze itt valóban történtek megmentések. Megmentették az önkormányzatokat, amelyek szintén a devizahitelek miatt kerültek nagyon nehéz helyzetbe, megmentettek bankokat ‑ most éppen meg is vásárolt a Mészáros Lőrinchez közeli kör egy ilyen kimentett, megmentett bankot ‑, és bizony az előtörlesztéssel megmentették azokat az embereket, akiknek legkevésbé volt rá szükségük, de nem mentették meg azokat az embereket, akiknek a leginkább szükségük van rá.

- Az LMP mindezek miatt elkezdi kidolgozni egy devizahitel-kárpótlás feltételeit. Mindenképpen meg kell nézni és meg fogjuk találni azokat a segítségeket, amikkel ezeknek az embereknek segíteni lehet, azoknak is, akik még ezt a terhet nyögik, és bizony azoknak is meg kell nézni a kárpótlási lehetőségét, akik családi segítséggel vagy valamilyen módon ki tudtak menekülni ebből a problémából,  mert nekik is jár a kárpótlás. Első körben, amit biztosan tudunk ígérni, hogy a Magyar Nemzeti Banknál felhalmozott alapítványi pénzek ‑ amelyek mintegy 265 milliárd forintra rúgnak most, ebből az adatok szerint körülbelül 70 milliárd ingatlan vagyonban van, de el lehet azt adni, illetve a maradék pedig jól mobilizálható pénzben van ‑, ez a vagyon lesz az alapja a devizahiteles kárpótlásnak. Ez egy teljesen törvénytelenül összeharácsolt pénz, törvénytelenül elköltött pénz! A Magyar Nemzeti Bank ezt a törvénytelenséget, amit az alapítványokban történő pénzelköltés jelent, nyilvánvalóan azért meri megtenni, mert Matolcsy bankvezér Polt Pétert a legfőbb ügyészt a felesége meg a lánya révén gyakorlatilag kilóra megvásárolta, de ehhez a pénzhez hozzá lehet majd nyúlni törvényesen, és ez a pénz igenis egy komoly segítséget nyújthat majd a devizahiteleseknek! Mi nem felejtettük el ezeket az embereket, és elkezdünk egy nagyon komoly munkát azért, hogy ezeket az embereket megmenthessük!

***

VÖLNER PÁL, (Igazságügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Sok mindenről beszélt, de a devizahitelesekről, azoknak a folyamatoknak a kialakulásáról és a devizahitel-probléma kezeléséről vajmi kevés szót ejtett, ehelyett belebonyolódott egy olyan levezetésbe, hogy el kell adni azt a közvagyont. Bebizonyította ‑ és elismerten közpénznek minősül a Nemzeti Banknál és az alapítványainál lévő vagyon ‑, hogy önök megint ott folytatnák, ahol 2002-ben az elődeik elkezdték, illetve az MSZP, hogy mindazokat a gazdasági eredményeket, amelyeket elért az ország az elmúlt hét évben, pillanatok alatt elherdálnák, és ugyanarra a lejtőre tennék Magyarországot, amelyen volt.

- De azért, hogy a tényekről is essék szó, én fölemlítenék néhány dolgot, ami 2010 óta devizaügyben történt, és ami ennek a kormánynak és ennek a parlamenti többségnek a tevékenységét mutatja be. Tudható, hogy 2010-ben családok százezrei voltak kiszolgáltatva a devizahiteleknek, gyakorlatilag a lakhatásuk került veszélybe, kilakoltatások fenyegették őket, és egy teljesen megoldhatatlan spirálba kerültek bele: emelkedő devizaárfolyamok mellett egy stagnáló gazdaságnál sok százezres munkanélküliséggel sújtva, több mint 11 százalék volt az országban a munkanélküliségi arány. Egy komplett gazdasági átalakítást kellett végrehajtani ahhoz, hogy az ország is stabilizálódjon, és a devizahitelesek helyzete is rendeződjön, betartva a jog kereteit, mert azért ne feledkezzünk el arról, hogy van Alaptörvény, vannak európai uniós normák, vannak nemzetközi szabályok, s a tulajdont védő jogszabályok, amelyek a bankokat is védik. Mindig olyan megoldást kellett találni, ahol a végén majd nem a köz fog fizetni, hanem valóban a bankokkal történő egyezkedések, korrekt jogszabályalkotás mentén kell megosztani azokat a károkat, amelyek az előző kormányzat átkos gazdaságpolitikájából, a devizahitelek elszabadításából eredtek.

- Néhányat felidézzek ezek közül: tudjuk, 2010-ben a végrehajtásokat ez a parlament felfüggesztette, tehát senki nem veszítette el az otthonát, nem került fedél nélküli helyzetbe amiatt, merthogy ezeknek a hiteleknek a következtében azonnal kitehették volna az utcára. Utána megalkotásra került a középárfolyamról szóló törvény, a 2010. évi XCVI. törvény, amely a bankokat kötelezte arra, hogy csak középárfolyamon alkalmazhatnak átváltásokat. Maximáltuk az előtörlesztési díjak mértékét, a futamidő-meghosszabbítási díjakat töröltük, és ilyen-olyan költségeket nem számolhattak el a bankok, amelyek sokszor a kamatterhekkel vetélkedve sújtották az adósokat. Utána sikerült a Bankszövetséggel megállapodni az árfolyamgát bevezetéséről, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásáról, amely azoknak az adósoknak nyújtott segítséget, akik eleve talán nem is vehettek volna föl hitelt, mert nem voltak hitelképes állapotban, de ugyanúgy elveszítették volna a lakásukat, és nem juthattak volna olyan helyzetbe, hogy meneküljenek ezek alól a terhek alól.

- Képviselő Úr! Megvetően említette a végtörlesztés lehetőségét, amely több mint 130 ezer családot mentett meg attól, hogy a továbbiakban is hurcolnia kelljen a devizahitel-örökséget. Más kérdés, hogy a bankok nem adtak kiváltó hiteleket, hogy ehhez még többen hozzáférhettek volna. Tehát nem a konstrukció volt a hibás, hanem gyakorlatilag a piaci fogadtatása nem volt elég kedvező. De azt mondani, hogy 130 ezer család kimentése egy ilyen csapdahelyzetből gyakorlatilag negligálható és nem értékes tevékenység, egyszerűen rágalom!

- Sikerült a törlesztési árfolyamokat rögzíteni, és gyakorlatilag sikerült utána elszámoltatnunk a bankokat a Kúria jogegységi döntése alapján, amely azt tartalmazta, hogy gyakorlatilag a bankok az indokolatlanul felszámolt kamatokat, költségeket vissza kellett hogy térítsék az adósoknak. Erre a korábbi gazdaságtörténetben nem nagyon volt példa Magyarországon! Ez is egy jelentős vívmány volt, s kellő jogi keretek, jogi garanciák mellett történt, anélkül, hogy nemzetközi pereskedéseknek tettük volna ki magunkat. S legvégül: sikerült forintosítani a devizahiteleket, egy olyan rögzített árfolyamon, amikor jóval magasabbak voltak éppen a piaci árfolyamok, tehát abban a pillanatban, amikor Horvátországban, Romániában és a többi környező államban a devizahitelesek kétségbeejtő helyzetbe kerültek, nekünk pont akkor sikerült stabilizálnunk a helyzetüket. Tehát minden olyan lehetőséget, amire a magyar jogrendszer kereteket ad, a múltban is megtettünk és a jövőben is meg fogunk tenni a devizahitelesek érdekében. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Soros megtámadta Magyarországot!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN, (Fidesz): - Tisztelt Országgyűlés! Kár így mosolyogni, mert azt gondolom, hogy már a címben is óriási igazság van. Jól látható az elmúlt hetek eseményei alapján, ha csak Angliára figyelünk, hogy a terrorizmus és a bevándorlás kéz a kézben jár! Ezt nem először tudjuk megállapítani. 2015 óta olyan eseményeknek vagyunk tanúi Európában, amelyek egyre súlyosabbnak számítanak, egyre súlyosabbak azért, mert most már gyerekeket nyíltan támadnak meg, másrészt pedig gyakorlatilag a keresztény Európát éri egy nyílt, provokatív támadás, amelyben nagyon sokan az életüket vesztik, amelyben nagyon sokan megsebesülnek.

- Az is jól látható, hogy nemcsak az elmúlt két év bevándorláspolitikájával áll szemben mindaz, amit ma Soros György nyomására Brüsszel képvisel, és a hazai szószólóik szélsőbaltól szélsőjobbig itt a patkóban is meg kint az utcán, hanem az a politika is, amit az elmúlt 15-20 évben, sőt, ha még visszább megyünk, akár az elmúlt fél évszázadban a nagy gyarmattartó birodalmak képviseltek, hogy megpróbálták integrálni a bevándorlókat. Ez az integráció ‑ jól látható azokból a terrorcselekményekből, azon enklávék kialakulásából, azon no-go zónák kialakulásából, amelybe már gyakorlatilag egy francia, angol, egy svéd vagy egy német ember nem meri betenni a lábát ‑ csődöt mondott.

- A magyar bevándorláspolitika pont ezekkel szemben lépett föl. A magyar bevándorláspolitika nem áll a levegőben, hanem nagyon fontos alapjai vannak. Két alapja van a magyar kormány illegális bevándorlást megállító politikájának; az egyik azok a nemzetközi szerződések, amelyeket megkötöttünk. Nekünk Schengent végre kell hajtanunk, a schengeni szerződésben foglaltakat, amely egyértelműen kimondja, hogy mi felelősek vagyunk az európai külső határok egy részéért, és ezeket az európai külső határokat biztonságosan meg kell tudunk őrizni.

- A másik ilyen nagyon fontos alap, az emberek döntése, a magyar emberek döntése. Túl vagyunk két nemzeti konzultáción, és túl vagyunk egy népszavazáson. A népszavazás világosan kimondta október 2-án, ugye, 3 362 224 ember szavazott egy irányba, világosan elmondták az emberek, hogy nem akarják, hogy Brüsszel ránk erőltesse a betelepítési kvótát. Mi ebből nem kértünk, világosan nemet mondtunk.

- A kerítés megépítése, a tranzitzónák alkalmazása, a bevándorlási jogszabályok megszigorítása, mind-mind az emberek döntésén alapult, hiszen 2015-ben a nemzeti konzultációnál megkérdeztük őket és ők gyakorlatilag elmondták, hogy ezt kérik a kormánytól. Ennek ellenére Soros György nem fér a bőrébe, és megvannak a hazai kiszolgálói is, gyakorlatilag a múlt héten Botka Lászlóval együtt kilincseltek Brüsszelben, hogy brutális nyomást tudjanak gyakorolni Brüsszel által is Magyarországra. Soros gyakorlatilag egy nyílt hadüzenetet küldött az országnak, amiben benne volt a hagyományos szajkózás, a maffiaállam, nincs demokrácia és a többi, de ennek mindig a végén kiderül, hogy gyakorlatilag az a baj velünk, hogy Magyarország, a magyar emberek ellenállnak a kívánalmainak. Ő pedig elhatározta, hogy tűzön-vízen mindenáron átviszi azt az elképzelését, hogy lebontja a nemzeti határokat, elveszik egyébként az Európai Unióban a nemzetektől az önálló döntés jogát, és akkor gyakorlatilag egy év alatt egy-másfél millió migránst be lehet nyomni Európába.

- Mi viszont  azon az alapon, ami a legutóbbi és a legsikeresebb népszavazás volt, ugye, 1 millió 700 ezer ember küldte vissza a kitöltött ívet, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy Magyarországon a kormány és a Fidesz-KDNP többsége továbbra is legfontosabb feladatának és legfontosabb értékének a magyar emberek biztonságát és Magyarország szuverenitását tartja, és ebből egy tapodtat sem fogunk engedni! (Taps a kormánypártok soraiból.)

***

DÖMÖTÖR CSABA, (Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára):  - Képviselő Úr! Felszólalásában olyan kérdésekről beszélt, amelyek alapjaiban határozzák meg Magyarország biztonságát, és ezzel kapcsolatban az elmúlt napok egyik súlyos fejleménye, hogy a Szocialista Párt belengette, hogy kormányra kerülése esetén lebontaná a déli határzárat. (Józsa István: Nem mondta, nem ezt mondta!) Ezt maga Botka László jelentette be. Úgy látszik, tisztelt MSZP-s képviselők, hogy nincs annyi terrortámadás Európában, ami ráébresztené az MSZP-t arra, hogy a bevándorlásnak súlyos biztonsági kockázatai vannak, amit nem szabad felvállalnunk. Lehet összevissza magyarázgatni, kontextus hiányára hivatkozni, utólag kozmetikázni, de a Reutersnek adott interjú felvételei egyértelműek: Botka László világosan kijelentette, idézem: „természetesen azon lesznek, hogy a kerítés minél előbb lebontható legyen!” Ezt mondta ő, ezek a szavak magukért beszélnek, ott állnak vádlóan az egész szocialista frakció feje fölött! Szeretném önöknek elmondani, hogy a határzár jelentősen hozzájárult az elmúlt időszakban Magyarország biztonságához, a megépítése ugyanis jelentősen csökkentette a déli határra nehezedő nyomást. Nem az a baj, tisztelt baloldali képviselők, hogy Magyarország megvédi a határait, hanem az a baj, hogy az Európai Unió erre nem helyez elég hangsúlyt. Botka László nyilatkozata, kijelentése egyébként nem egyedül áll a pusztában, mert súlyos előzményei vannak, mert mindannyian emlékszünk arra, amikor azt mondta, hogy Szeged lakosságát egyáltalán nem zavarták a bevándorlók, és egy 2015-ös interjújában azt is mondta, hogy fölösleges pénzkidobás a déli határzár megépítése. (Kunhalmi Ágnes: Az is!)

- Tisztelt Ház! Jól tudjuk, hogy az uniós vezetők egy része a határvédelem helyett a betelepítési programokban látja a megoldást. Ezeket erőltetik, és a Magyar Szocialista Párt nagyon is partner ebben. Ez azt is jelenti, hogy Botka László nyilatkozata nem egy véletlen elszólás, hanem tudatos politikai cselekvés. (Tukacs István: Ez hazugság. Miért kell hazudni?)

- Mindannyian jól emlékszünk arra, hogy az MSZP hogyan próbálta gátolni a kvótanépszavazást. Arra is emlékszünk, hogy hogyan ellenezték a kvótaellenes alkotmánymódosítást. De hogy frissebb példát is mondjak: egy olyan határozatot támogattak önök az Európai Parlamentben, amely felgyorsítaná a betelepítési programokat, amely megkönnyítené a családegyesítéseket, és egyébként a menekültek fogalmát nagyon széles körre kiterjesztené. Egyszóval: olyan intézkedéseket támogatnak önök, amelyek teljesen kiszolgáltatottá tennék Magyarországot. És erre az önök pártelnöke, Molnár Gyula az ATV-ben a minap még rá is erősített, amikor a betelepítési programokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az uniós együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni. Tehát az MSZP szerint néha el kell fogadni, hogy a fejünk fölött hozzanak döntéseket rólunk! Márpedig szerintünk ezeket nem szabad elfogadni!

- Lassan azért, hadd mondjam el önöknek, összeáll a kép: Botka László arra tesz ígéretet, hogy lebontja a határzárat, a párt elnöke, Molnár Gyula pedig jelzi az Európai Uniónak, hogy a részéről elfogadhatóak a betelepítési programok. Ez a baloldal bevándorlási csomagja. Nem más ez, mint egy előre kitervelt összeesküvés az ország biztonsága ellen! (Tukacs István: Hazugsággyár, amit csinálsz!) Nemcsak mi, nemcsak mi… (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)hanem minden magyar állampolgár joggal várja el az MSZP-től, a párttól is és a frakciótól is, hogy most tisztázza a Botka-nyilatkozat nyomán kialakult helyzetet. (Tukacs István: Fasisztoid! Fasiszták szövegelnek így, öreg! ‑ Az elnök csenget, újra csenget.)

- Nyilatkozzanak ‑ arra kérem önöket ‑ arról, hogy kormányra kerülve tényleg lebontanák-e a kerítést? Nyilatkozzanak arról, hogy Molnár Gyulával együtt tényleg bevezetnék-e a betelepítési programokat? (Kunhalmi Ágnes: Varga Mihályt kérdezd! ‑ Korózs Lajos: Jászfényszarun az Audiban dolgoznak!)..És nyilatkozzanak arról is, hogy valójában miről tárgyalt Botka László Brüsszelben. (Az elnök csenget. ‑ Korózs Lajos: Nem szégyelled magad?!)

- Képviselő Hölgyek és Urak! Mivel a migrációs válság tartósan velünk marad… (Kunhalmi Ágnes: Szeretnéd!)…és ahogy elnézem az elmúlt napok eseményeit, a következményei is velünk maradnak, a Magyar Szocialista Párt nem teheti meg, hogy ne adjon választ ezekre a kérdésekre. (Korózs Lajos: Süket vagy? ‑ Tukacs István: „Audista” vagy?) Hogyha mégsem ad választ ezekre a kérdésekre, akkor az felér egy beismerő vallomással. (Józsa István: Színtiszta hazugság volt, amit szóltál!) Legalább ebben is tisztább a kép egy évvel a választás előtt! (Taps a kormánypártok soraiban.) 

Bartha Szabó József
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • 700 ezer felett a fertőzöttek száma a világon
    Elérte a 722 435-öt az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma hétfő reggelre. A Covid-19-ben eddig 33 997-en vesztették életüket, és 151 991-en gyógyultak meg – tájékoztatott honlapján a Johns Hopkins Egyetem. A vasárnap esti adatsorban 685 623 fertőzött, 32 137 halott és 145 706 gyógyult szerepelt.
  • Járványügyben mindenki kormánypárti
    Sikerült a többséget meggyőznie a kormánynak a koronavírus-törvény hatálya és a járványügyi rémhírterjesztés elleni fellépés kapcsán – közölte legfrissebb, ezer ember telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatásának eredményét ismertetve a Nézőpont Intézet az MTI-vel.
  • 447-re emelkedett a koronavírusos betegek száma
    Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 447-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt újabb két 90 év feletti alapbetegségekkel küzdő beteg. Az elhunytak száma ezzel 15 főre nőtt.
MTI Hírfelhasználó