Revíziós vád Lázár ellen
Cáfolták a kancelláriaminisztert bíráló történészek állításait
2017. június 8. 09:53

Csakugyan illő lenne bocsánatot kérni a magyarságtól a trianoni békediktátum és annak következményei miatt – közölte a Magyar Időkkel Szávai Ferenc történész. Az MTA doktora hangsúlyozta: Lázár János nagy visszhangot kiváltó beszéde, amelyet a nemzeti összetartozás napján mondott el, össz­hangban áll a történelmi tényekkel, a bocsánatkérés pedig jótékonyan hatna a Kárpát-medence népeinek kapcsolatára.

Nemzetközi visszhangot keltett Lázár János a múlt szombaton, a nemzeti összetartozás napja alkalmából Szarvason elmondott beszéde, amelyben a Miniszterelnökség vezetője egyebek közt kijelentette: elérkezett az ideje annak, hogy a szomszédaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője. A politikus egyúttal tiszteletet követelt minden magyar embernek.

Marius Diaconescu román történész az Adevarul.ro, S. Balogh Éva emigráns történész pedig az általa szerkesztett, a kormányt és Magyarországot lejárató cikkeket megjelentető Hungarian Spectrum portálon reagált a politikus szavaira. Diaconescu szerint, ha Klaus Iohannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő.

A bukaresti tudományegyetem oktatója azt hangoztatta, hogy Erdély és Románia „egyesüléséről” az erdélyi románok döntöttek 1918. december elsején Gyulafehérváron, a jogalapot pedig a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett önrendelkezési elv képezte. Majd hozzátette: a magyarok Mohács óta „frusztráltak, áldozatként állítják be és gyászolják magukat”.

A beszédet S. Balogh is elítélte, és a térség biztonságát veszélyeztető hadüzenetnek nevezte az „Igazságot Magyarországnak” jelszó újbóli hangoztatását.

„A magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője” Forrás: MTI

Marius Diaconescu reakciójára mindenekelőtt politikai állásfoglalásként érdemes tekinteni – szögezte le a Magyar Idők kérdésére Szávai Ferenc történész. Az MTA doktora szerint a magyar és román emberek általában megértik egymás problémáit, de az is igaz, hogy a románság egy része nagyon érzékenyen reagál arra, ha bárki megkérdőjelezi a trianoni békeszerződés igazságos voltát. Mindazonáltal vitathatatlan, hogy Lázár Jánosnak igaza van: a győztes hatalmak csúnyán elbántak hazánkkal – derült ki a történész szavaiból.

Mint elmondta: a Magyar Királyság területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint fele részét vesztette el az egyes antanthatalmak stratégiai és gazdaságpolitikai érdekei, valamint a különféle lobbicsoportok machinációi miatt. Ezzel együtt a 40 milliárd aranykoronát kitevő nemzeti vagyonból 25 milliárd került a határainkon kívülre, amiért az utódállamoknak kártérítést kellett volna fizetniük, ám ezt sohasem tették meg – fűzte hozzá, s emlékeztetett arra is, hogy az akaratán kívül idegenbe kényszerült magyarságot a békediktátum aláírása óta eltelt nem egészen egyszáz évben nagyon gyakran bűnbakként kezelték.

– Áder János Újvidéken bocsánatot kért a szerbektől a második világháborúban elkövetett erőszakért. A magyaroktól viszont egyszer sem kértek bocsánatot a szomszédos államok vezetői (ellenben megerősítették például a Benes-dekrétumokat), ami érthetően sérti a nemzeti büszkeségünket – szögezte le Szávai Ferenc azzal együtt, hogy ez a követelés független bármiféle területi revízió gondolatától.

Egyszerűen arról van szó, hogy a Kárpát-medence népeit vezető politikusoknak szembe kellene végre nézniük az elkövetett hibákkal. A beismerés valamennyiünket erősítené, hiszen közelebb hozna minket egymáshoz – fejtette ki a történész. Utalt arra is, hogy a rendszerváltozás utáni magyar kormányok számtalan formában kinyilvánították: szoros együttműködésre törekszünk a környező országokkal, nincsenek területi követeléseink, de magunkhoz akarjuk ölelni nemzettársainkat, és kiállunk azért, hogy ugyanazokkal a jogokkal élhessenek, mint a Magyarországon élő nemzeti-etnikai csoportok. – Az unió eddig nem sokat tett a nemzeti kisebbségek védelméért, ezért a kormánynak oda kell figyelnie a határon túli magyarság sorsának alakulására – húzta alá a történész.

magyaridok.hu
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó