Tengernyi pénz sorsáról döntöttek
Az Országgyűlés elfogadta Magyarország 2018-as költségvetését. Itt vannak a legfőbb számok, valamint a legfőbb gazdasági és társadalmi célkitűzések.
2017. június 15. 21:01

További döntések: Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról, - az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról, - az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról, - 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról.

Magyarország 2018. évi központi költségvetése

Bevételek, kiadások, államadósság

Az előterjesztés 2018. évre  az államháztartás központi alrendszerének

- bevételi főösszegét 18 751 458,2 millió forintban,

- kiadási főösszegét 20 112 108,4 millió forintban,

- hiányát 1 360 650,2 millió forintban állapítja meg.

Az előterjesztés 2018. évre  a bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés

- bevételi főösszegét 15 894 506,4 millió forintban,

- kiadási főösszegét 15 894 506,4 millió forintban,

- egyenlegét 0,0 millió forintban állapítja meg.

Az előterjesztés 2018. évre a bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai felhalmozási költségvetés

- bevételi főösszegét 942 681,0 millió forintban,

- kiadási főösszegét 1 799 959,0 millió forintban,

- hiányát 857 278,0millió forintban állapítja meg.

Az előterjesztés 2018. évre a bevételi és kiadási főösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés

- bevételi főösszegét 1 914 270,8 millió forintban,

- kiadási főösszegét 2 417 643,0 millió forintban,

- hiányát 503 372,2 millió forintban állapítja meg.

Államadósság:

- 2017. év utolsó napján várható 71,4%-hoz képest, 2018. december 31-re tervezett mértéke 69,5%. Összege: 309,3 forint/euró, 289,0 forint/svájci frank és 286,4 forint/amerikai dollár árfolyam mellett: 28 358,7 milliárd forint.

A kormány gazdaságpolitikája

A gazdaságpolitika egyik legfontosabb célja az államadósság további csökkentése, a GDP-arányos költségvetési hiány tartósan 3% alatti tartása, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, továbbá a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása. A magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében különösen fontos a bérfelzárkózás és a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzése – ami által tovább erősödhet a magyar gazdaság munkahelyteremtő és munkaerő-megtartó, illetve jövedelemtermelő és versenyképessége.

A gazdasági fundamentumok stabil, kiegyensúlyozott és fenntartható növekedési trendet vetítenek előre. Az előrejelzési horizonton a GDP bővülése érdemben gyorsul, így annak üteme 2017-ben és 2018-ban is várhatóan meghaladja majd a 4%-ot.

A magyar gazdaság belső növekedési motorjai stabilak, a külső környezet esetleges változása jelenthet hazánk növekedési teljesítményére kockázatot. A kormány továbbra is elkötelezett a fegyelmezett költségvetési politika fenntartásában. Ezzel összhangban a GDP-arányos költségvetési hiány az előrejelzési horizonton is érdemben 3% alatt teljesül.

A munkából élők költségvetése

Magyarország 2018. évi költségvetése a munkából élő emberek költségvetése lesz. A kormány szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre.

A 2010-ben hivatalba lépő polgári kormány kiemelt célként fogalmazta meg, hogy a segélyalapú gazdaságot munkaalapú gazdaság váltsa fel. A közös erőfeszítések meghozták az eredményeket. 2010-hez képest több mint 700 ezer új munkahely jött létre Magyarországon, ezek döntő többsége piaci álláshely.

Cél a teljes foglalkoztatottság!

Cél a teljes foglalkoztatottság, ezért csökkennek tovább a munkát terhelő adók. 2018-ban is folytatódnak a béremelési programok a közszférában. A piaci szférában a munkát terhelő adók újabb csökkentése teszi lehetővé a bérek további növekedését. Folytatódik a minimálbér-emelés: az idei 15 százalékos emelés után 2018-ban további 8 százalékkal nő a minimálbér. A szakmunkás minimálbérek esetében az emelkedés 12 százalékos lesz, ez a 2017-es 25 százalékos emelés után további pluszpénzt jelent a munkavállalóknak. Az intézkedéseknek köszönhetően a szakmunkások bére 2010-hez képest megduplázódhat.

Családi adózás

 A kormány célja, hogy Magyarország családbarát ország legyen, ezért döntött az Európában is egyedülálló családi adózás bevezetéséről. Ez az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a családi adózás már közel egymillió családnak nyújt segítséget. A jövő évi költségvetés ezt a bevált rendszert erősíti tovább.

2018 januárjában havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye. Így összesen már évi maximum 420 ezer forint kedvezményt kaphatnak. Továbbra is számíthatnak adókedvezményre az első házasok.

A  kormány az otthonteremtési programmal is erőteljesen támogatni kívánja a családokat. Erre 2018-ban még több forrás, 226 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A családok gazdálkodását ezeken túl 2018-ban újabb adócsökkentések is segítik, például az éttermi étkezésre és az internetre vonatkozó áfacsökkentés, vagy a hal áfájának 5 százalékra csökkentése.

A gyerekeket nevelő családok mellett a nyugdíjasokra is gondol a költségvetés: 2018-ban az ideinél nagyobb, 3 százalékos lesz a nyugdíjemelés.

Megerősített biztonság

Európa biztonságát ma számos veszély fenyegeti, és ez Magyarország számára is többletfeladatokat jelent. A kockázatok közül az ellenőrizetlen migráció a legjelentősebb, amellyel tartósan kell számolnunk. Ezért a kormány a 2018-as költségvetésben is megfelelő pénzügyi hátteret biztosít a határok védelmére. Ennek megfelelően 2017-hez képest 19 százalékkal több forrás, összesen 514 milliárd forint jut 2018-ban a közbiztonságra, ami több mint 80 milliárd forintos bővülést jelent. Jövőre is folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, újra emelkedik a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése.  

Stabil és erősödő gazdaság

A 2018-as költségvetéshez egy stabil gazdaság jelenti az erős alapot. A magyar gazdaság 2018-ban már a hatodik esztendőben növekedhet töretlenül, a bővülés az uniós átlagot is meghaladja. Emellett megőrzi az államháztartás stabilitását, folytatódik az államadósság csökkentése. 2018-ban 4,3 százalékos gazdasági növekedés valósulhat meg 2,4 százalékos hiány és 3 százalékos infláció mellett.

A 2018-as költségvetés egyik legfontosabb erőssége, hogy 2017-hez viszonyítva mintegy 7 százalékkal több jut az egészségügyre, ami több mint 100 milliárd forintos többletforrást jelent.

Az oktatásra 2017-hez viszonyítva mintegy 5 százalékkal, azaz több mint 80 milliárd forinttal jut több 2018-ban.

Az otthonteremtési program költségvetési fedezete 15 milliárd forinttal haladja meg a 2017-es összeget, ami 7 százalékos bővülést jelent.

Az útfelújításokra szánt költségvetési forrás pedig több mint 30 milliárddal lesz több a 2017-ben e célra tervezett összegnél.

Folytatódnak az áfa-csökkentések

A kormány adópolitikájának egyik lényegi eleme az adózók terheinek mérséklése. Ezt célzott adócsökkentésekkel, különféle adókedvezményekkel, a megbízható adózók gyakorlatának elismerésével, valamint az adóadminisztráció egyszerűsítésével kívánja elérni. 2016-tól a sertéshús, majd 2017-től a friss tej, a tojás és a baromfihús áfája lett alacsonyabb, ami több pénzt hagyott a magyar családoknál, javította a hazai termelők piaci versenyképességét, illetve hozzájárult a fogyasztás erőteljesebb bővüléséhez is. A forgalmi típusú adók esetén az éttermi étkezésre és az internetre vonatkozó áfakulcs csökkenése szintén több lépcsőben valósul meg, melynek keretében ezek áfakulcsa 2018-tól 5%-ra csökken a 2017. évi 18%-ról. Ezen kívül 2018-tól a hal áfakulcsa is 5%-ra mérséklődik.

Továbbra is a család az első!

A családok támogatása és megerősítése áll a kormány társadalompolitikai fókuszában. Eddig számos intézkedéssel segítette a családok élethelyzetének javítását, ösztönözte a gyermekvállalást. A munkabért 2016 óta Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa (15%) terheli, a gyermeknevelést pedig a családi kedvezménnyel, illetve a családi járulékkedvezménnyel segíti. 2016-tól kezdődően fokozatosan kétszeresére nőtt a két gyermeket nevelő családok által érvényesíthető családi kedvezmény mértéke. 2018-ban gyermekenként 17,5 ezer forintra emelkedik a havonta igénybe vehető adókedvezmény összege.

Az otthonhoz jutás támogatása

Az otthonteremtési program intézkedései hozzájárulnak a hazai családpolitikai és demográfiai célkitűzések megvalósulásához, ösztönzik a gyermekvállalást, növelik a munkaerő mobilitását és javítják a lakosság életminőségét.  A Családi Otthonteremtési Kedvezmény keretében a három és többgyermekes új lakást építő vagy vásárló családok 3%-os fix kamatozású lakáskölcsönt vehetnek igénybe. A lakáshelyzet javítását szolgálja az ingatlan értékesítések áfakulcsának 5%-ra történt mérséklése, továbbá a saját célra építkezők részére az adóvisszatérítési támogatás is.

Mindenkinek megéri dolgozni

A kormány célja, hogy az emberek elsődlegesen munkajövedelemből biztosítsanak magunknak megélhetést. Ez vezérelte 2016-ban a novemberi hatéves bérmegállapodás megkötését a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekvédelmi szervezetei között. Első lépésben 2017-től a minimálbér 15%-kal, a szakmunkás minimálbér pedig 25%-kal nőtt, (miközben a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27%-ról 22%-ra csökkent). A legalacsonyabb bérből élők 2018-tól is magasabb fizetésre számíthatnak: a minimálbér további 8%-kal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12%-kal lesz több, párhuzamosan a munkáltatókat terhelő adó 2 százalékpontos csökkenésével. Ezen túlmenően a „segély helyett munka” elvével összhangban a korábbinál hatékonyabban folytatódnak a közmunkaprogramok, melyek a leghátrányosabb helyzetben élőknek nyújtanak lehetőséget a munka világába való visszatérésre.

Értékálló nyugdíjak

A kormány nyugdíjpolitikájának lényege, hogy a nyugdíjasok ne vesztesei, hanem kedvezményezettjei legyenek a hazai makrogazdasági folyamatok alakulásának. Ennek legfontosabb lépéseként 2010-ben azt az ígéretet tette, hogy évről évre megvédi a nyugdíjak reálértékét, vagyis megőrzi azok vásárlóerejét. Éppen ezért a mindenkori nyugdíjemelés mértékét az adott évre tervezett infláció – vagyis árnövekedés – mértékéhez igazítja. Ennek köszönhetően 2011-2016 között a nyugdíjak átlagosan több mint 23%-kal nőttek, a tartósan alacsony infláció miatt vásárlóerejük mintegy 10%-kal javult. Tehát az elmúlt években gyakorlatilag sikerült visszaadni a 2010 előtti kormány által eltörölt 13. havi nyugdíj összegét. 2018-ban szintén az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést valósít meg a kormány, továbbá a gazdaság dinamikus növekedésének eredményeként külön kormányzati intézkedésekre is sor kerülhet.

Folytatódó életpálya- és béremelési programok

A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése jövőre is kiemelt hangsúlyt kaphat. Ennek részeként folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, amelynek keretében 2018-ban további, átlagosan 5%-kal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjai a 2016-ban indított életpályamodell keretében 2018-ban további 15%-os illetményemelésben részesülnek, elérve ezáltal az átlagosan 50%-os növekedést. További emelésben részesüknek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, valamint az Országos Mentőszolgálat állományában lévő alkalmazottak.

Lezárul a 2016-ban indított bírói és ügyészi illetményalap-emelés (2018-ban további 5%), illetve a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés (2018-ban további 5%). Emellett, a korábbi döntésnek megfelelően emelkedik a pedagógusok bére is a minősítés keretében. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, már végrehajtott intézkedés továbbviteléhez is, így a pedagógusok életpályájára és kapcsolódó bérintézkedéseire, a járási és megyei kormányhivatalok munkatársainak állami tisztviselői életpályájára, továbbá a már végrehajtott egészségügyi, szociális és kulturális bérintézkedésekre.

A vállalkozások is az adórendszer nyertesei

2018-tól az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás megszűnik, mely egyszerűsíti az adminisztrációt és elősegíti a lakásbérletből származó jövedelmek kifehérítését.

A kisvállalati adó (KIVA) átalakításával az adórendszer kedvezőbb adózási környezetet teremt a növekedésre képes kis- és középvállalkozások számára. Kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, összhangban az utóbbiakat érintő intézkedésekkel, a KIVA 16%-os kulcsa 2017-ben 14%-ra csökkent, 2018-ban pedig 13% lesz.

A foglalkoztatás bővítését célzó kormányzati törekvéshez kapcsolódik, hogy 2018-tól az egészségügyi hozzájárulás (EHO) kulcsa 2 százalékponttal 20%-ra csökken. További vállalkozásösztönző adópolitikai intézkedés, hogy a kisüzemi sörfőzdék esetében 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz az a volumenhatár, ami alatt csak a jövedéki adó 50%-át kell megfizetni.

Növekvő gazdaság, stabil államháztartás

A kedvező folyamatok fenntartása és erősítése fontos kormányzati célkitűzés, így 2018-ban 4,3%-os gazdasági bővülés valósulhat meg 2,4%-os hiány és 3%-os infláció mellett. Az előre nem látható kockázatok kezelésére, illetve az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására tartalékok rendszere szolgál a költségvetésben, több mint 200 milliárd forint keretösszegben. Továbbá a 2017-ben kialakított új struktúra jövőre is megmarad; az állam működési kiadásai tekintetében nem jelentkezhet hiány, megvalósítva ezzel a nullás költségvetést.

Hazai beruházások a növekedés elősegítésére

Az uniós mellett hazai költségvetési forrásból is számos beruházás valósul meg, érdemben elősegítve ezzel a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését. A különféle infrastrukturális fejlesztések mellett elsősorban az ipar területét célzó intézkedések emelhetőek ki.

Az Irinyi Terv iparstratégia célkitűzése, hogy 2020-ra a hazai ipar GDP részaránya elérje a 30%-ot.

Az Ipar 4.0.a minőségi iparfejlesztést állítja a középpontba: az új technológia gyorsítja az új üzleti modellek bevezetését, illetve kialakítását, ami a gazdasági növekedést fokozottan serkenti, és tovább növeli a nagy hozzáadott értéket termelő szolgáltatások hazai megjelenését.

A Beszállítói-fejlesztési Programnak köszönhetően jelentős számú magyar kis- és középvállalkozás vonható be a beszállítói hálózatokba a következő években, felkészítve őket a nemzetközi piacokon való helytállásra is.

A kormány célzott pénzügyi támogatást nyújt Pest megye számára gazdasági-társadalmi célokat szolgáló fejlesztések finanszírozásához. A szociális biztonság politikáját új alapokra kell helyezni, ezen belül kiemelt szerepet kap a jövő építése, az ifjúság és a sport támogatása, ahol szintén jelentős lesz a költségvetés szerepe.

Az Egészséges Budapest Program keretében 2018-ra 30,0 milliárd forint jut a fővárosi és Pest megyei egészségügyi szakellátások fejlesztése, az érintett intézmények infrastrukturális megújítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése, valamint a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása érdekében. További 9,5 milliárd forintot szán a kormány az egészségügyi intézmények fejlesztésére és rendkívüli támogatására, valamint 5,1 milliárd forintot a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház közös fejlesztésére.

Hatékony uniós forrásfelhasználás

A kormány a 2014-2020-as ciklusra a hazánkat jogosan megillető európai uniós források célzottabb és még hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul. Ennek jegyében döntött arról, hogy a rendelkezésre álló összegek 60%-át gazdaságfejlesztésre fordítja, ami érdemben segíti elő a gazdaság növekedését a megvalósuló beruházásokon, a foglalkoztatottság bővülésén és a versenyképesség növelésén keresztül. Emellett természetesen jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkóztatást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására. A vissza nem térítendő támogatások mellett a korábbi pénzügyi időszakhoz képest megnő azon pénzügyi eszközök szerepe, melyek többször kihelyezhetők, ezáltal hosszú távon tudnak biztos finanszírozást nyújtani a vállalkozások különféle fejlesztéseihez.

A biztonság mindenek előtt!

Az elmúlt évek politikai és társadalmi kihívásai rávilágítottak arra, hogy az egyes nemzeteknek újra kell gondolniuk a globalizációról alkotott nézőpontjukat. A szűnni nem akaró migrációs nyomás, a terrorfenyegetettség megköveteli, hogy a korábbiaknak lényegesen nagyobb hangsúly helyeződjék a költségvetésben is a rendvédelemre, a közbiztonságra. Az Európai Unió vívmányai, az uniós – és ezzel együtt természetesen a magyar – állampolgárok jogai nem kerülhetnek veszélybe, ahogy lehetőségeiket sem lehet korlátozni. A kormány kiáll a magyar emberek mellett: megvédi a társadalmi célokat szolgáló intézkedéseit, illetve biztosítja határai védelmét.

***

Az Országgyűlés a javaslatot 127  igen szavazattal,  (Fidesz-KDNP) 62 ellenszavazat (MSZP-Jobbik-LMP+független) kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról.

A 2017. évi költségvetés tavaszi elkészítése és parlament általi elfogadása a biztonságot és a kiszámíthatóságot erősítette azzal, hogy már a 2016. év közepén rendelkezett Magyarország 2017. évi költségvetésének  részletes számaival. Jelen törvénymódosítás megőrzi e stabilitás értékeit, ugyanakkor végrehajtja az időközben szükségessé vált módosításokat.

A Magyarország 2017 . évi központi költségvetéséről - szóló 2016. évi XC . törvény 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi

- bevételi főösszegét 17 374 925,6  helyett  17 867 739,4 millió forintban,

- kiadási főösszegét 18 541 282,7 helyett  19 034 096,5 millió forintban,

- hiányát változatlanul hagyva 1 166 357,1 millió forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a 2017 . évi hazai működési költségvetés

- bevételi főösszegét 14 697 739,8  helyett 15 049 587,5 millió forintban,

-  kiadási főösszegét 14 697 739,8  helyett  15 049 587,5 millió forintban,

- egyenlegét változatlanul 0,0 millió forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai felhalmozási költségvetés 2017 . évi

- bevételi főösszegét 1 132 019,9 helyett 1 272 986,0millió forintban,

- kiadási főösszegét1 604 381,4  helyett 1 745 347,5 millió forintban,

- hiányát változatlanul 472 361,5 millió forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül az európai uniós fejlesztési költségvetés 2017  évi

- bevételi főösszegét változatlanul 1 545 165,9 millió forintban,

- kiadási főösszegét változatlanul 2 239 161,5 millió forintban,

- hiányát változatlanul 693 995,6 millió forintban állapítja meg.

A 2017. évi költségvetés tavaszi elkészítése és Parlament általi elfogadása a biztonságot és a kiszámíthatóságot erősítette azzal, hogy már a 2016 . év közepén rendelkezett Magyarország a 2017 . évi költségvetés részletes számaival. Jelen törvénymódosítás megőrzi e stabilitás értékeit, ugyanakkor végrehajtja az időközben szükségessé vált módosításokat.  Mivel a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében különösen fontos a bérfelzárkózás és a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzése — ami által tovább erősödhet a magyar gazdaság munkahelyteremtő és munkaerő-megtartó, illetve jövedelemtermelő- és versenyképessége —, a kormány hat évre szóló bérmegállapodást kezdeményezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2016 novemberében. 

Mivel a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében különösen fontos a bérfelzárkózás és a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek párhuzamos ösztönzése — ami által tovább erősödhet a magyar gazdaság munkahelyteremtő és munkaerő-megtartó, illetve jövedelemtermelő- és versenyképessége —, a kormány hat évre szóló bérmegállapodást kezdeményezett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán 2016 novemberében.

A megkötött bérmegállapodás 2017-ben és 2018-ban minimálbér- és garantált bérminimum-emelést, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek jelentős csökkentését, a társasági adókulcs egyszámjegyűvé tételét, valamint a 2018-at követő években a reálbér növekedéstől függő további munkáltatói adómérséklést tesz lehetővé. Ezáltal jelentősen támogatja a következő években várható pozitív makrogazdasági folyamatokat, magasabb növekedési pályára állítva a magyar gazdaságot. (Nemzetiségi napirendi pont! Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter.)

***

Az Országgyűlés a javaslatot 127  igen szavazattal,  (Fidesz-KDNP) 62 ellenszavazat (MSZP-Jobbik-LMP+független) kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

A közfeladatok folyamatos ellátását, a közérdekű adatok megismerését és a tudományos kutatás szabadságát, az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységnek megismerését és az áldozatok információs kárpótlását és ehhez kapcsolódóan az érintettek információs önrendelkezési jogát garantáló alkotmányos alapjogok érvényesítését biztosító levéltári anyag védelme, folyamatos gyarapítása, mind szélesebb körben történő hozzáférésének biztosítása állami feladat, amelynek teljesítése megköveteli az állami szerepvállalást.

A törvényjavaslat a rendszerváltást megelőzően működött állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett ún. titkosszolgálati mágnesszalagoknak,  a rendszerváltást követően létrehozott nemzetbiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített adattartalmat rögzítő maradandó értékű iratoknak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára részére történő átadásához szükséges feltételeket teremti meg.

A titkos információk megszerzésében kulcsszerepet játszó állambiztonsági hálózattal kapcsolatos felvetések napjainkban is a társadalmi és politikai élet fontos kérdései. A kitűzött cél megvalósításával a közélet, az állampolgárok érdeklődésére mindenkor számot tartó, az 1990 előtti pártállami rendszer állambiztonsági szolgálatainak működése során keletkezett iratok megfelelő elhelyezést nyernek.

Indokolt továbbá, hogy az ÁBTL – több évtizedes szakmai gyakorlatára figyelemmel – az állambiztonsági iratok kezelése mellett, az 1990. február 14-e után létrejött nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak vonatkozásában is rendelkezzen illetékességgel, illetve gyűjtőkörrel, legyen az állambiztonsági és a nemzetbiztonsági iratokat is őrző állami szaklevéltár.  (Előterjesztő: Gulyás Gergely, Vas Imre, Nyitrai Zsolt, -  Fidesz.)

***

Az Országgyűlés a javaslatot 126 igen szavazattal,  (Fidesz-KDNP) 57 ellenszavazattal  (MSZP-Jobbik-LMP+független:4) 2 tartózkodás,  (Kónya Péter, Szabó Timea, - független) kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról.

 A javaslat célja a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme. A „hűségszerződéssel” operáló szolgáltatók piacán a mai körülmények teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat. Számos szolgáltató úgy alakítja ki a díjtételeit , hogy a fogyasztóknak ne érje meg igénybe venni az adott szolgáltatást csak „hűségszerződés” megkötésével, ami a hatályos rendelkezések alapján akár 2 éves elköteleződést is jelenthet. Gyakori jelenség, hogy a hűségidő lejártával a fogyasztó „hűsége jutalmául” csak jóval drágább díjtételek mellett tudja igénybe venni ugyanazt a szolgáltatást egészen addig, amíg újabb hűségszerződést nem köt. Ugyanakkor a szolgáltatók számos esetben akár egyoldalúan is módosíthatják a szerződési feltételeket – még határozott idejű előfizetői szerződés esetén is –, ami nem mindig szolgálja a fogyasztók érdekeit.

Mindezek miatt szükséges az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztókat kedvezőtlenül érintő egyoldalú szerződésmódosítás esetén (pl. a díjtételek megemelése), a fogyasztóknak lehetőségük legyen a határozott idejű szerződés felmondására anélkül, hogy nekik abból hátrányuk származna.

A módosítás ezen felül a határozott idejű előfizetői szerződés maximális hosszát egy évre korlátozza. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a határozott időtartamú előfizetői szerződés lejáratát követően a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, mintha új előfizetőként érkezne. A jogszabály módosítás megteremti továbbá annak a lehetőségét is, hogy az előfizető számára hátrányos jogkövetkezmények nélkül kiléphessen a hűségidős szerződésből, ha a szolgáltató utólag egyoldalúan módosítja a telvízió-szolgáltatás nyújtása során a díjcsomagba tartozó csatornákat.  (Előterjesztő: Balla György, Kucsák László, - Fidesz.)

***

Az Országgyűlés a javaslatot 156  igen szavazattal,  (Fidesz-KDNP-LMP) 27 ellenszavazattal, (MSZP+ 5 független) 1 tartózkodás,  (Demeter Márta, független) kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánításáról.

Az Országgyűlés Szent László király – aki a Szent István alapította keresztény, szuverén Magyar Államot megszilárdította – trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a 2017-es esztendőt Szent László-emlékévvé nyilvánítja.

Az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek hozzájárulnak Szent László királyról való méltó megemlékezéshez.

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy  állapítsa meg a Szent László-emlékévhez kapcsolódó egyes feladatokat, és azok megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.  (Előterjesztő: Semjén Zsolt, Vejkey Imre, - KDNP, Kövér László, - Fidesz.)

***

Az Országgyűlés a javaslatot 185  igen szavazattal,  1  tartózkodás,  (Fodor Gábor,független) kíséretében elfogadta. (Szövege: PDF.)

Bartha Szabó József
megmondó
Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
  • Az Andorra-szindróma
    A következmények súlyosak: labdarúgásunk várt fölemelkedése újra beláthatatlan távolságba került, fiatalságunk megint elfordul a futballtól.
  • Alois Mock és „Küldjük a Gyulát”
    A határőrök az előző napon visszaépítettek 10 méternyi kerítést. A „vasfüggönyt” ugyanis már korábban lebontották, de a tévéfelvételhez kellett egy díszlet.
  • Külföldről fizetett gyűlöletkeltők
    Felbérelt vörös gárdisták másznak erkélyre, és hőbörögnek, rontanak be szerkesztőségbe, és fenyegetőznek – természetesen népes médiapereputty kíséretében.
  • Maoista vörös gárdisták szerkesztőséget támadnak
    A liberális szélsőség a maoista kulturális forradalomhoz nyúl vissza, annak módszereit veszi át, és igyekszik elterjeszteni Közép-Európában.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI