Semmilyen kedvezmény, illetve mentesítési lehetőség nem veszik el a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarral küzdő tanulók számára a köznevelési törvény módosításával. A változtatások a jobb diagnózist szolgálják, valamint, hogy a szakemberek jobban nyomon követhessék a nehézségekkel küzdő gyerekeket, és így megadhassák nekik a szükséges fejlesztéseket – mondta Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója.
2017. június 16. 18:42
Nem vesz el a gyerekektől semmit a köznevelési törvény módosítása
Semmi nem fog elveszni a köznevelési törvény módosításával – a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek teljes tantárgyi, illetve értékelés alóli mentesítése is benne marad a jogszabályban – mondta a 180 percben Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója.
A változtatás lényege, hogy a szakemberek jobban körülhatárolhassák, mely állapotok sorolhatók a legsúlyosabb esetek közé, illetve, hogy pontosabban kategorizálhassák a problémákat. A cél, hogy ezáltal az említett körbe tartozó tanulókat folyamatosan nyomon követhessék, és megadhassák nekik a szükséges fejlesztéseket.
Jobb diagnózis
Mlinkó Renáta hangsúlyozta, a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarnak nevezett nehézségek fogalomkörét, annak használatát csak a mostani a módosítás tisztázza igazán.
Az eddigi leírásban ugyanis annyi szerepelt, hogy a kategóriába sorolt személy az életkorához képest jelentősen alulteljesít, hiányosságokkal küzd, a fejlődése sajátos tendenciákat mutat, vagyis nem voltak olyan megfogható, jól körülírható fogalmak, amelyek alapján objektív diagnosztikát tudtak volna végezni. Az elmúlt években ezért a diagnosztikai fejlesztéseknél mindig az volt cél, hogy minél pontosabb állapot-meghatározások szülessenek.
Ezzel szemben a sajátos nevelési igény ellátási körbe sorolt kategóriák jól megfogható, mérhető, jól definiálható tartalmak. A vitákban ez a két terület mosódott össze – tette hozzá.
Áder és Aáry szerint sincs gond módosítással
Az országgyűlés május végén fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely bírálói szerint elveszi annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekeket fel lehessen menteni az osztályzás alól, ezért Taigetosz-törvénynek hívják.
A módosítást június 9-én Áder János köztársasági elnök is aláírta, az államfő szerint ugyanis alaptalanok a jogszabályt ért kritikák.
Korábban nyilatkozott a témában Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa is, aki szerint a változtatásoknak semmi köze a Taigetoszhoz – utalva az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlatra –, mert a köznevelési törvény módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekekre.
Az ellenzék megsemmisítené
Az LMP június 13-án a módosítás megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője, elmondta, a “Lex Taigetosz” néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá.
Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná”.
Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény „botrányos és elfogadhatatlan”, a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.
Hétfőn kezdődik a parlament őszi ülésszaka. A szakértő szerint vannak pártok, amelyek megerősödtek az elmúlt időszakban, de érdekes helyzetet teremt majd az új főpolgármester csapata is, amelyek kapcsán eddig olyan nevek merültek fel, akik 2010 előtt voltak meghatározó személyek.
Több mint harminc egykori eljárás 142 elítéltje esetében állapította meg mostanáig a Kúria, hogy elmarasztalásuk semmis. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik az 1956-os forradalom idején részt vettek az ellenállásban. Holnap újabb három meghurcolt személy ügyében tehet igazságot a bíróság.
Október 24-én a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a Szerelemre kattintva (16) című francia romantikus dráma premier előtti gálavetítése is színesíti az idei Titanic Filmfesztivál programját.
Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
