Semmilyen kedvezmény, illetve mentesítési lehetőség nem veszik el a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási zavarral küzdő tanulók számára a köznevelési törvény módosításával. A változtatások a jobb diagnózist szolgálják, valamint, hogy a szakemberek jobban nyomon követhessék a nehézségekkel küzdő gyerekeket, és így megadhassák nekik a szükséges fejlesztéseket – mondta Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója.
2017. június 16. 18:42
Nem vesz el a gyerekektől semmit a köznevelési törvény módosítása
Semmi nem fog elveszni a köznevelési törvény módosításával – a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek teljes tantárgyi, illetve értékelés alóli mentesítése is benne marad a jogszabályban – mondta a 180 percben Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója.
A változtatás lényege, hogy a szakemberek jobban körülhatárolhassák, mely állapotok sorolhatók a legsúlyosabb esetek közé, illetve, hogy pontosabban kategorizálhassák a problémákat. A cél, hogy ezáltal az említett körbe tartozó tanulókat folyamatosan nyomon követhessék, és megadhassák nekik a szükséges fejlesztéseket.
Jobb diagnózis
Mlinkó Renáta hangsúlyozta, a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarnak nevezett nehézségek fogalomkörét, annak használatát csak a mostani a módosítás tisztázza igazán.
Az eddigi leírásban ugyanis annyi szerepelt, hogy a kategóriába sorolt személy az életkorához képest jelentősen alulteljesít, hiányosságokkal küzd, a fejlődése sajátos tendenciákat mutat, vagyis nem voltak olyan megfogható, jól körülírható fogalmak, amelyek alapján objektív diagnosztikát tudtak volna végezni. Az elmúlt években ezért a diagnosztikai fejlesztéseknél mindig az volt cél, hogy minél pontosabb állapot-meghatározások szülessenek.
Ezzel szemben a sajátos nevelési igény ellátási körbe sorolt kategóriák jól megfogható, mérhető, jól definiálható tartalmak. A vitákban ez a két terület mosódott össze – tette hozzá.
Áder és Aáry szerint sincs gond módosítással
Az országgyűlés május végén fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely bírálói szerint elveszi annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekeket fel lehessen menteni az osztályzás alól, ezért Taigetosz-törvénynek hívják.
A módosítást június 9-én Áder János köztársasági elnök is aláírta, az államfő szerint ugyanis alaptalanok a jogszabályt ért kritikák.
Korábban nyilatkozott a témában Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa is, aki szerint a változtatásoknak semmi köze a Taigetoszhoz – utalva az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlatra –, mert a köznevelési törvény módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekekre.
Az ellenzék megsemmisítené
Az LMP június 13-án a módosítás megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.
Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője, elmondta, a “Lex Taigetosz” néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá.
Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná”.
Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény „botrányos és elfogadhatatlan”, a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
Korai fázisban adagolva a Japánban törzskönyvezett Avigan nevű, favipiravir összetevőjű gyógyszer alkalmasnak látszik arra, hogy eltüntesse az új típusú koronavírust a garat- és orrváladékból – közölte a gyógyszer hazai klinikai vizsgálatát koordináló konzorciumot vezető Pécsi Tudományegyetem (PTE) vasárnap az MTI-vel.
Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
