Nem vesz el a gyerekektől semmit a köznevelési törvény módosítása

Semmi nem fog elveszni a köznevelési törvény módosításával – a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek teljes tantárgyi, illetve értékelés alóli mentesítése is benne marad a jogszabályban – mondta a 180 percben Mlinkó Renáta, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója.

A változtatás lényege, hogy a szakemberek jobban körülhatárolhassák, mely állapotok sorolhatók a legsúlyosabb esetek közé, illetve, hogy pontosabban kategorizálhassák a problémákat. A cél, hogy ezáltal az említett körbe tartozó tanulókat folyamatosan nyomon követhessék, és megadhassák nekik a szükséges fejlesztéseket.

Jobb diagnózis

Mlinkó Renáta hangsúlyozta, a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarnak nevezett nehézségek fogalomkörét, annak használatát csak a mostani a módosítás tisztázza igazán.

Az eddigi leírásban ugyanis annyi szerepelt, hogy a kategóriába sorolt személy az életkorához képest jelentősen alulteljesít, hiányosságokkal küzd, a fejlődése sajátos tendenciákat mutat, vagyis nem voltak olyan megfogható, jól körülírható fogalmak, amelyek alapján objektív diagnosztikát tudtak volna végezni. Az elmúlt években ezért a diagnosztikai fejlesztéseknél mindig az volt cél, hogy minél pontosabb állapot-meghatározások szülessenek.

Ezzel szemben a sajátos nevelési igény ellátási körbe sorolt kategóriák jól megfogható, mérhető, jól definiálható tartalmak. A vitákban ez a két terület mosódott össze – tette hozzá.

Áder és Aáry szerint sincs gond módosítással

Az országgyűlés május végén fogadta el a köznevelési törvény módosítását, amely bírálói szerint elveszi annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekeket fel lehessen menteni az osztályzás alól, ezért Taigetosz-törvénynek hívják.

A módosítást június 9-én Áder János köztársasági elnök is aláírta, az államfő szerint ugyanis alaptalanok a jogszabályt ért kritikák.

Korábban nyilatkozott a témában Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa is, aki szerint a változtatásoknak semmi köze a Taigetoszhoz – utalva az ellenzéki kritikákban megfogalmazott hasonlatra –, mert a köznevelési törvény módosítása nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű, így a diszlexiás, diszgráfiás vagy diszkalkuliás gyerekekre.

Az ellenzék megsemmisítené

Az LMP június 13-án a módosítás megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.

Szél Bernadett, a párt társelnök-frakcióvezetője, elmondta, a “Lex Taigetosz” néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá.

Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban – tette hozzá. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, „egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná”.

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény „botrányos és elfogadhatatlan”, a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.