Orbán: Isten nyugosztalja a nagy öreget!
Helmut Kohl hosszú betegség után, 87 éves korában halt meg.
Utoljára frissítve: 2017. június 16. 22:00
2017. június 16. 20:33

Orbán Viktor: Isten nyugosztalja, a nagy öreget!

Isten nyugosztalja Magyarország barátját, a nagy öreget, Helmut Kohlt - írta közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délután, a volt német kancellár halálhírére reagálva.

A Bild című német lap szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa péntek reggel ludwigshafeni otthonában hunyt el.

Helmut Kohl hosszú betegség után, 87 éves korában halt meg.
 
A német újraegyesítés atyja
 
1930.: Helmut Josef Michael Kohl a dél-németországi Ludwigshafenben konzervatív, katolikus család sarjaként látta meg a napvilágot április 3-án.
 
1945.: A második világháborúban bátyja életét vesztette, őt is behívták a hadseregbe, de a harcokban már nem kellett részt vennie. Mint később fogalmazott, ezt a kései születés kegyének köszönhette.
 
1947.: Tizenhét éves korában belépett a Kereszténydemokrata Unióba (CDU). Egyetemi évei alatt is aktív párttag volt. Frankfurtban jogot, Heidelbergben történelmet és államtudományokat hallgatott.
 
1960.: Elvette feleségül Hannelore Rennert, akinek a kezét állítólag már hét évvel korábban megkérte, de a házasság előtt anyagi biztonságot akart teremteni családja számára. Két fiúk született.
 
1969.: Megválasztották Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnökévé. 39 évesen ő volt a legfiatalabb politikus, aki ezt a tisztséget betöltötte. Reformerként tartották számon, az oktatásra helyezte a hangsúlyt, és megtiltotta többek között az iskolai fenyítést.
 
1976.: A CDU és testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltje lett. A szövetségi parlamenti választásokon a szavazatok 48,6 százalékát szerezte meg, de hiába nyert, fennmaradt a szociáldemokrata–liberális koalíció. Kohl ezután lemondott tartományi miniszterelnöki tisztségéről és a CDU/CSU-frakció vezetője lett a Bundestagban.
 
1982.: Helmut Schmidt kancellár koalíciója súlyos gazdaságpolitikai nézeteltérések miatt felbomlott, Kohl szövetségre lépett a liberális FDP-vel, kancellárrá választották, 1983-ban pedig megnyerte a választásokat. A kancellári tisztségben eltöltött tizenhat év során a német gazdaság töretlenül fejlődött, de pályája nem volt mentes a politikai botrányoktól. Külpolitikájában mindenekelőtt a német egység helyreállításának és az európai egyesülés megvalósításának előmozdítójaként szerzett hírnevet.
 
1984.: Francois Mitterrand francia elnökkel kezet fogott a verduni csata helyszínén. Kettejük együttműködése az európai integráció motorjának bizonyult. Ugyanebben az évben Helmut Kohl volt az első kancellár, aki az izraeli parlament, a kneszet előtt beszédet tartott.
 
1985.: Fogadta Ronald Reagan amerikai elnököt, aki a ellátogatott a bergen-belseni koncentrációs táborban és a nyugat-németországi Bitburgban, a második világháborúban elhunyt amerikai és német katonák temetőjében, és ezzel szimbolikus lépést tett a transzatlanti kapcsolatok erősítése irányába.
 
1987.: Kohl fogadta Erich Honeckert. Ő volt az NDK első olyan vezetője, aki látogatást tett az NSZK-ban.
 
1988.: Francois Mitterrand francia elnökkel együtt Charlemagne-díjjal tüntették ki a francia–német kapcsolatok szorosabbá tételéért.
 
1989.: Kohl bonni hivatalában fogadta Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió elnökét, akinek azt mondta: „Sokan reménykedve tekintenek az ön látogatása elé. Az ön országában és a miénkben is”. Néhány hónappal később leomlott a berlini fal. Kohl egy tízpontos tervet vázolt fel Németország újraegyesítésére vonatkozóan. A német túlerőtől és nacionalizmustól tartó szövetségeseit igyekezett megnyugtatni: „Mi, németek, tanultunk a történelemből. Békeszerető, szabadságszerető nép vagyunk”. Oroszlánrészt vállalt az egyesülés végrehajtásában, a nagyhatalmak megnyerésében.
 
1990.: Moszkvában garanciákat kért és kapott Gorbacsovtól, hogy a Szovjetunió nem avatkozik bele a német újraegyesülési folyamatba, amely még abban az évben meg is történt.
 
1992.: Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.
 
1998.: Véget ért tizenhat évig tartó kancellársága, amely a leghosszabb volt Otto von Bismarck vezetése óta. A szövetségi választásokon a szociáldemokraták és a Zöldek szövetsége győzött.
 
1999.: A CDU-t illegális pénzadományok felhasználásával vádolták meg, amit később Kohl beismert. Politikai karrierje a végéhez ért. A CDU megfosztotta tiszteletbeli párttagságától, majd parlamenti képviselői helyét is kénytelen volt feladni.
 
2001.: Felesége, Hannelore, aki gyógyíthatatlan fényallergiában szenvedett, öngyilkosságot követett el.
 
2008.: Feleségül vette jóval fiatalabb barátnőjét, Maike Richtert. A hírek szerint újdonsült neje miatt megromlott a kapcsolata fiaival és életrajzírójával, Heribert Schwannal. Egy esés következtében komoly koponyasérülést szenvedett, tolókocsiba kényszerült, beszéde nehezen volt érthető, de szellemileg teljesen friss maradt.
 
2011.: Megkapta a Henry Kissinger-díjat a transzatlanti kapcsolatok erősítését célzó erőfeszítéseiért. Bill Clinton volt amerikai elnök úgy jellemezte, mint „a legfontosabb európai államférfi a második világháború óta”.
 
Helmut Kohl életútját, politikai életművét számos hazai és nemzetközi elismerés övezte. Magyarországon 1989-ben az ELTE díszdoktora lett, 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, majd 2000-ben a Millenniumi Emlékérmet. 1999-ben az Egyesült Államokban megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet, az amerikai Kelet-Nyugat Intézet pedig az Évtized Államférfija címet adományozta neki. 2012-ben, kancellárrá választásának 30. évfordulója alkalmából Németországban 5 millió példányban megjelenő bélyeget adtak ki képmásával.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
MTI
megmondó
Önök miért aludtak 2002-ben, amikor a regnáló garnitúra az igazságszolgáltatással félemlítette meg a sajtószabadságot gyakorló újságírókat?
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI