A bosszú forgatókönyve
Így raknának rendet a demokraták
Bíróság, elkobzás, adók, a vagyon társadalmasítása - Pungor András cikke a 168 órában a szó szoros értelmében félelmetes olvasmány.
2017. június 17. 23:54

Hányattatott sors jutott a nemzeti vagyonnak az elmúlt évszázad során. Elvitte Trianon, aztán a németek, aztán a szovjetek. A 80-as évek végén az úgynevezett privatizáció során pedig szinte minden eltűnt, iparágak és ágazatok, gyárak és termelőegységek, amit a nép szorgos munkájával évtizedek alatt megteremtett. Hogy kik által, azt sejtjük. Most, amikor az ország nagy nehezen kezd újra talpra állni, megint készen állnak. 

Mindenki Polt Péter eltakarításával kezdené a rendrakást

Vissza kell szerezni az oligarchákhoz került vagyont – ebben egyetértenek az ellenzéki pártok. Ám abban már nem, hogy ez adókkal vagy elkobzással történjen. Bíróság döntsön, vagy elég a törvénykezés a vagyon társadalmasítása érdekében? Abban sem egységesek, hogy új törvényekre lenne szükség, vagy elég lenne a je­­lenlegi, a Fidesz által sokszor figyelmen kívül hagyott jogszabályokat betartani. Az ügyészségen mindenki rendet tenne: Polt Pétert hatósági fellépéssel, elvezettetéssel vagy sima leváltással, de mindenképpen eltávolítanák a legfőbb ügyészi posztról.

„A foglyul ejtett magyar államban törvénnyel lop az orbáni érdekkör” – így vezeti fel az Együtt programja, hogy látszólag miért nem egyszerű a jogszerűtlenül vagy joggal való visszaélés révén szerzett tulajdonokat visszavenni. Ráadásul a párt szerint a lopás segítésére belföldön regisztrált strómanstruktúrák, közbeszerzésekre specializálódott vállalatcsoportok és médiabirodalmak épültek ki. Sőt sok versenyképes magyar közép- és nagyvállalatot zsarolással szereztek meg. Az Együtt radikális megoldást alkalmazna: a párt szerint ezeket a cégeket állami tulajdonba kell venni, utóbb eredeti gazdáiknak visszajuttatni.

– A jelenlegi elnyomó rendszer – magyarázza Szigetvári Viktor, az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke. – El kell szakadnunk az elmúlt 25 év gyakorlatától. Magyarország számára forradalomnál kevesebb, de rendszerváltozásnál több kell. Most nem arról van szó, hogy két párt váltja egymást a liberális demokrácia kormányzati pozíciójában. A hazai oligarchavagyonokkal úgy kell eljárni, mint ahogy Olaszország tette a Putyin-érdekkör itáliai vagyonával: le kell foglalni.

A Liberálisok szerint nincs szükség radikális megoldásra. Fodor Gábor, a párt elnöke szerint korábban a választási kampányokban mindig elhangzott az a kortesszöveg, hogy elszámoltatásra van szükség. – Pedig csak a törvényeket kellene betartani – állítja.

Azt azonban szükségesnek tartaná, hogy a választás után leváltsák a politikai kinevezetteket, és a rendőrséget, ügyészséget olyan helyzetbe hozzák, hogy lépni tudjanak a törvénysértő ügyekben. – De nem akarunk népbíróságokat, rögtönítélő törvényszékeket – mondja.

Hogy mit tehet az igazságszolgáltatás akkor, amikor a Fidesz törvényekkel bástyázza körbe oligarcháinak gyarapodását, illetve a zsíros megbízásokat szabályos közbeszerzéseken nyerik el? Fodor szerint a mostanihoz képest más lesz a helyzet a kormányváltás után.

– Most mindenki fél a Fidesztől, sokan nem merik elmondani, mit tapasztaltak. Még sok mindent nem tudunk, de a választás után előkerülhetnek bizonyítékok, kiderülhetnek bűncselekmények.

Harango­­zó Tamás, az MSZP an­­ti­­korrupciós ügyvivője szerint a számonkérés végbemehet a büntetőjog segítségével, s ennek része lehet a vagyonvisszaszerzés.

– Sok ügyben csak akkor fogunk tisztán látni, ha kormányváltás lesz. Bizonyos esetek látszólag törvényesnek tűnhetnek, de igazán csak vizsgálattal lehet kideríteni, hogy az adott történet valóban tiszta-e, vagy ellenkezőleg: hűtlen kezeléssel, hivatali visszaéléssel van dolgunk. De tanulva az elmúlt évtizedek hibáiból, ezen a területen politikai pártoknak nincs dolguk. Csak egyet tehetünk: meg kell szüntetni a politikai nyomásgyakorlást a rendőrségen és az ügyészségen is.

Harangozó szerint Orbán Viktor családjának gazdagodását nem szabad a politikusoknak vizsgálniuk.

– Sokkal nagyobb hatása lesz annak, ha a hatóságok mondják ki, hogy jogsértő módon történt-e a vagyongyarapodás.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke szerint a közbeszerzési ügyekben – például Mészáros Lőrinc szerzései, Garancsi üzletei, az Orbán család gazdagodása – nehezebb lépni. Az LMP szerint a szerződéseket kényszerűségből szignózó köztisztviselőknek amnesztiát kell hirdetni: segítségükkel könnyebben feltárhatók lesznek az ügyek. A pártban úgy látják, teljes vagyonelkobzást csak bírósági úton lehetne végrehajtani.

– Ígérem: a főkolomposok nem élvezhetik majd a vagyonukat – mondja Hadházy. Szerinte sok minden múlik majd azon, hogy a jelenlegi ellenzék kétharmados vagy sima többséggel győz-e a jövő évi választásokon.

Vissza a földet!

A magyar oligarchák hatalmas föld­­vagyonhoz jutottak. Az Együtt felmondaná a korrupt bérlőkkel kötött állami földbérleteket és visszavenné jelenlegi tulajdonosuktól azokat a földeket, amelyeket „politikailag megválogatottan” ítéltek oda, illetve állami támogatású hitel révén vettek meg. Emellett a párt jóvátételi adót vetne ki azokra, akik „a tisztességes piacgazdaságokban bevett ellenőrzött verseny elvét megsértve, az állami szereplőkkel ápolt jó kapcsolatok révén” kerültek kitüntetett helyzetbe.

A Párbeszéd tervei szerint az új földesurak, akik nem maguk művelik a földjüket, viszont hatalmas uniós támogatást kapnak rájuk, sávosan fognak adózni. A közösségi földhasználati hozzájárulás mértéke évi 300 hektárig adómentes, 300 hektár fölött 600 hektárig 1000 forint, 600 hektár fölött 900 hektárig 3000 forint, 900 hektár fölött 1200 hektárig 6000 forint és 1200 hektár fölött 9000 forint lenne hektáronként.

A földvásárlások, illetve -bérletek ügyében az MSZP-nek radikális az álláspontja:

– Ezeket a földeket vissza kell venni! Amennyi pénzt az érintett be­­lerakott, visszakapja. De csak az önrészt. Ha ugyanis nincs kártalanítás, akkor az intézkedés nem állná ki az alkotmányosság próbáját. A visszaszerzett föld egy szövetkezeti rendszer kiépítésének alapja lehet majd – mondja Harangozó Tamás.

A törvényekkel körülbástyázott, ám furcsa közbeszerzések ügyében vizsgálatot indítana a Momentum is.

– Végül Al Caponét is adócsalás miatt tudták elítélni – mondja Soproni Tamás, a párt alelnöke. – Nem hiszem, hogy Mészáros Lőrincet minden egyes megszerzett milliójáért le tudjuk ültetni. De biztos vagyok abban, hogy nem papíroztak le mindent. A jelenlegi hatalom emberei nemcsak okos fiúk, hanem végtelenül magabiztosak is. Az ilyenek könnyen hibáznak. A Momentum az Orbán család vagyongyarapodását is NAV-vizsgálatra bízná.

Orbánék gazdagodását az Együtt is kivizsgáltatná, de sok esetben „csak” a jelenlegi törvényeket tartatná be: például egyszerű adóvizsgálattal lehetne bizonyítani a strómanokra kötött vagy színlelt alvállalkozói szerződéseket. De az offshore cégekkel szemben is könnyen fel lehetne lépni: a jelenlegi Alaptörvény szerint ugyanis érvénytelenek a homályos hátterű vállalatokkal kötött szerződések. A jogszabály így fogalmaz: „Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.”

– Ezt a törvényt azonban a Fidesz nem tartja be – mondja Szigetvári Viktor.

Az MSZP ennél továbbmenne: egy korábbi javaslatuk szerint a letelepedési kötvényt jegyző cégeknek elszámolást kell benyújtaniuk az Országgyűlés gazdasági bizottságának, amit a testület a honlapján nyilvánosságra hoz. Sőt az eddig homályban maradt cégvezetőknek a bizottság ülésein is meg kellene jelenniük és beszámolniuk tevékenységeikről. Az ügyekben akár NAV-vizsgálat is indulhat, és különadóval is sújthatók lennének ezek a cégek.

– A rendszerváltozás idején a négy­­ige­­nes népszavazás egyik kérdése arról szólt: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy a kezelésében levő vagyonról? Szükség lenne az új rendszerváltás után is egy hasonló referendumra, amelyben az állampárt nevét a Fideszre vagy Orbán-kormányra cserélnénk – mondja Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője.

Az elszámoltatáshoz pártja elengedhetetlennek tartja a korrupcióellenes ügyészség létrehozását. A testületről szóló törvényjavaslatot egyébként februárban negyedszerre terjesztették be az Országgyűlésnek. Terveik szerint a korrupcióellenes ügyészség visszamenőlegesen az összes, állammal kötött szerződést, közbeszerzési dokumentumot átvizsgálhatná.

A törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzását a Párbeszédben is fontosnak tartják: a korrupcióellenes ügyészség munkájának eredményeként a bíróság a büntető törvénykönyv alapján veheti majd vissza – ahogy Tordai mondja – „a Fidesz-bűnözők” vagyonát.

Az Együtt az ügyészséget a kormány alá rendelné, Polt Péter legfőbb ügyészt lemondatná, s ha ezt nem teszi meg, rendőrökkel vezettetné ki az ügyészségről.

– Az elszámoltatást mindaddig folytatni kell, amíg az Orbán-kormány vesztesei, a tűzoltók, a rendőrök, az egészségügyisek, a nyugdíjasok számára kárpótlást nem lehet fizetni – mondja Szigetvári Viktor.

A DK szerint a kormányváltás másnapján dönteni kellene arról, hogy Magyarország is csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

– Ez a szervezet vizsgálhatja ugyanis az uniós pénzek jogtalan felhasználását – mondja Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke. – A lopott pénzek nagy része az Európai Unióból érkezett Magyarországra. Ezzel a lépéssel kikerülhető lenne az elfogult, Polt Péter vezette magyar ügyészség.

Molnár Csaba szerint a legfőbb ügyész eltávolítására is kísérletet kell tenni, de ha ez nem sikerül, akkor egy független ügyészi szervezetet (Különleges Ügyészi Hivatalt) kellene létrehozni. Mivel a DK úgy látja, Polt bűntárs a gyanús ügyekben, őt bíróság elé akarják állítani. A párt emellett az igazságtalanul meghurcoltakat teljes anyagi és erkölcsi kártérítésben részesítené.

A szocialisták szerint is az ügyészség legfőbb problémája a legfőbb ügyész személye. Harangozó Tamás, aki a rendészeti bizottság alelnöke is, azt mondja, Polt Pétert és a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőit le kell váltani. A szervezeten belüli hierarchiát fontosnak tartja, de úgy véli, az utasításokat minden esetben írásba kellene foglalni, hogy később azok visszakereshetők, ellenőrizhetők legyenek, így kiszűrhetővé válhatnak az ügyészi hivatali visszaélések. Erről korábban javaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek, de a Fidesz nem támogatta.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke úgy látja: az előző kormányokhoz képest mára sokkal láthatóbb a korrupció.

– Már most harminc feljelentésből tizenegy ügyben kénytelen volt az ügyészség elindítani a vizsgálatot. De az ügyek megszüntetésére kitaláltak egy trükköt: az ügyészség megkérdezi az érintett állami testületet, minisztériumot, hogy érte-e kár. Persze azt a választ, kapja, hogy nem. Könnyű dolgunk lesz, ha kormányra jutunk: ilyen választ már nem fognak kapni – mondja Hadházy, aki szerint teljesen egyértelmű, hogy a Matolcsy György vezette MNB, az Eximbank költései törvénytelenek. Ha hatalomra kerülnek, akkor elindítják a vizsgálatokat.

Simicska-adó, Tobin-adó, offshore adó

A Párbeszéd áprilisban hétpontos határozati javaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek a törvénytelenül szerzett vagyon társadalmasítása érdekében. E szerint a százmillió fölötti vagyonokra egyszázalékos adót vetnének ki, amely számításuk szerint csak a tízezer leggazdagabb embert érintené. A vagyonelemek közül kivennék azokat a házakat, amelyekben az adózó lakik, és azokat a mikrovállalkozásokat, amelyeknek mérlegfőösszege százmillió forint alatt marad, és a tulajdonos részt vesz a működtetésében. Emellett szigorítanák az öröklési adó szabályait is. Az adót kivetnék az egyenes ági rokonokra is, a jelenleg 18 százalékos adómértéket az örökölt vagyon ötvenmillió feletti részére kellene megfizetni.

30 százalékos forrásadóval sújtanák az offshore tevékenységeket és az ebből származó jövedelmeket. A nagyvállalatok kimutyizott adókedvezményeit eltörölnék, vállalhatatlannak tartják ugyanis, hogy több százmilliár­­dos cégek alig vagy egy fillér adót sem fizetnek, sőt gyakran „kiszervezik” az országból a profitot. Ez utóbbi miatt meggátolnák a profitkimentésre használt transzferárazást és visszaemelnék a társasági adó felső kulcsát az eddig érvényes 19 százalékra.

Tordai Bence szerint a tőzsdespekulánsokat pedig a tranz­­akciókra kivetett 0,01-0,1 százalékos, úgynevezett Tobin-adóval tartanák kordában.

Ha a szocialisták kormányra jutnak, bevezetik az évekkel ezelőtt Simicska-adó néven elhíresült javaslatukat, amely szerint a százmillió forintot meghaladó, legalább felerészt állami és uniós forrásból származó árbevétellel dolgozó cégek profitjának 5 százalék feletti részére 75 százalékos adót vetnének ki.

A párt korrupcióellenes csomagot is benyújtott az Országgyűlésnek: a többi között újraszabályoznák a vagyonnyilatkozatok rendszerét, a bevallásokban a közös háztartásban élők vagyona is szerepelne, a kétmillió forintnál magasabb kölcsönt pedig jelenteni kellene a NAV-nak, és megtiltanák a politikusi álláshalmozást is.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke szerint a korrupciós ügyekben bíróság elé kell állítani az elkövetőket.

– A DK nem ért egyet azzal a szocialista javaslattal, amely szerint a kétes vagyonokat meg kell adóztatni. Ha így tennénk, akkor legalizálnák azt a folyamatot, amelynek révén azok a jelenlegi tulajdonosukhoz jutottak. A lopott vagyont nem adóztatni kell, hanem az utolsó fillérig visszavenni – mondja Molnár Csaba.

A DK kétféle utat tart járhatónak a vagyonok társadalmasítása érdekében: bíróságon vagy törvényalkotással kell visszavenni a vagyont. Az első esetben ez akkor lehetséges, ha bizonyítható a korrupció.

A DK programjában szerepel az is, hogy az állam, az önkormányzatok, valamint intézményeik és vállalataik által kötött valamennyi szerződés a törvény erejénél fogva legyen nyilvános. Üzleti titokra való bárminemű hivatkozás a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. A párt kivizsgáltatná az úgynevezett „trafik-, föld- és kaszinómutyi” összes szerződését.

Az LMP 12 pontos korrupcióellenes csomagot vezetne be: egyebek mellett növelné az Állami Számvevőszék közjogi súlyát, a klientúrarendszert visszaszorítaná, korrupcióellenes képzéseket tartanának rendőröknek, ügyészeknek, közalkalmazottaknak, de törvényt alkotnának a közérdekű bejelentők védelméről is.

A Momentum a visszamenőleges vagyonvizsgálat híve. Úgy gondolják, a NAV-nak automatikusan ellenőriznie kellene a képviselői nyilatkozatokat, ha az abban foglaltakat nem tartják életszerűnek vagy valósnak. A Momentum a hozzátartozói – egyelőre titkos – bevallásokat is nyilvánossá tenné, és a nyilatkozatok kitöltésében előforduló hiányosságokat keményen szankcionálná.

– Fontos, hogy tudják a politikusok: a vagyonbevallásaikban szereplő hazugságok akár börtönbüntetéssel vagy a közhatalom gyakorlásától való eltiltással is járhatnak – mondja Soproni Tamás, aki szerint olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek mindenkit korlátoznak.

A Momentum emellett országos korrupcióbejelentő és -figyelő mozgalmat is hirdetne.

– A bejelentők biztosak lehetnek majd abban, hogy őket megvédi a hatalom. Sőt ki kell dolgozni annak a részleteit is, hogy a korrupciót jelzők részesedhessenek abból a pénzből, amit az államnak bejelentésükkel megspórolnak – mondja a párt alelnöke.

Íme, a nyilatkozó demokraták

                                  Fodor Gábor

                                 Harangozó Tamás

                                 Hadházy Ákos

                                 Soproni Tamás

                                 Szigetvári Viktor

                                 Tordai Bence

                                   Molnár Csaba

 
 
168 óra - gondola
megmondó
Úgynevezett „migránsfalvakat” akarnak létrehozni, megsértve adott államok területi integritását. Háborúk kezdődtek ekként évezredek óta.
  • Civilizációs mentőcsónakok
    Jelenleg a civilizációs mentőcsónakok épségben való megőrzése lehet a társadalmi önvédelemnek a stratégiai célja.
  • Az Andorra-szindróma
    A következmények súlyosak: labdarúgásunk várt fölemelkedése újra beláthatatlan távolságba került, fiatalságunk megint elfordul a futballtól.
  • Alois Mock és „Küldjük a Gyulát”
    A határőrök az előző napon visszaépítettek 10 méternyi kerítést. A „vasfüggönyt” ugyanis már korábban lebontották, de a tévéfelvételhez kellett egy díszlet.
  • Külföldről fizetett gyűlöletkeltők
    Felbérelt vörös gárdisták másznak erkélyre, és hőbörögnek, rontanak be szerkesztőségbe, és fenyegetőznek – természetesen népes médiapereputty kíséretében.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI