Idén és jövőre is 4 százalék körüli ütemben bővülhet a gazdaság
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. az első negyedéves kedvező növekedési adat nyomán 2017-re és 2018-ra vonatkozóan is felfelé módosította növekedési előrejelzését.
2017. június 20. 20:41

így az idei és a jövő évre is 3,8 százalékos növekedést vár.

A növekedés motorja mindkét évben a fogyasztás valamint a beruházás lehet. A bővülő fogyasztásban elsősorban a kedvező munkaerőpiaci folyamatok (csökkenő munkanélküliség, növekvő bérszínvonal) játszanak jelentős szerepet. Vagyis a válság előtti időszakhoz képest idén és jövőre a fogyasztás emelkedése nem a lakosság eladósodásából, hanem a jövedelmek emelkedéséből következik. A Gazdaságkutató előrejelzése szerint a bérek idén 12, míg jövőre 8,6 százalékkal emelkednek, ami reálértelemben is jelentős növekedést jelent. A bérek gyors emelkedése mögött az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15, illetve 25, valamint jövő évi 8, illetve 12 százalékos emelkedése, valamint a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése áll. Így a fogyasztás bővülése idén 3,7, míg jövőre 4 százalékos lehet. A minimálbér és bérminimum emelést és az ezzel összefüggő bérnövekedést mindaddig fenntarthatónak gondolja a Gazdaságkutató, amíg a bérhányad, vagyis a bérek GDP-ből való részesedése meg nem közelíti az uniós bérhányad szintjét.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. a beruházások tavalyi visszaesése után 2017-re és 2018-ra is jelentős bővülést vár. Ezt egyrészt az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó források felhasználása okozza, másrészt pedig a társasági adó kulcsának 9 százalékra csökkentése.

Az első negyedéves kedvező adatok, valamint a beruházások volumenének vártnál nagyobb növekedése miatt a Gazdaságkutató felfelé módosította az export volumenének idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, így az idén 7,7, míg jövőre 5,2 százalékkal növekedhet a kivitel volumene. Ezt meghaladó mértékben, 9,3, illetve 5,7 százalékkal növekedhet az import. Amint látható, a nettó export várhatóan sem idén, sem jövőre nem tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez, mivel a belső kereslet bővülése magasabb behozatalt indukál.

A Gazdaságkutató az előző negyedéves előrejelzéséhez képest alig változtatott az inflációs előrejelzésén, így idénre 2,4, míg 2018-ra 3 százalékos pénzromlást valószínűsít. A pénzromlás mértéke a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját tehát – a Gazdaságkutató korábbi előrejelzésével összhangban – 2018-ban érheti el tartósan. Az alacsony jegybanki kamatok továbbra is fennmaradnak, még akkor is, ha esetleg a Magyar Nemzeti Bank 2018-ban az alapkamat kismértékű emelése mellett dönt. Ez utóbbi fejlemény azonban csak akkor valószínűsíthető, ha az Európai Központi Bank kamatot emel.

A társasági adó, a munkát terhelő járulékok, valamint több termék áfakulcsának idei csökkentésére a tavalyi évi kedvező költségvetési helyzet teremtette meg a fedezetet. Ez teszi lehetővé a családok helyzetének további javítását is. Várakozásaink szerint idén is folytatódnak a kedvező költségvetési tendenciák: az első öt hónap költségvetési adatai alapján a halmozott hiány csupán az egész éves tervezet 18,3 százalékát érte el. Azonban a további adócsökkentésekről még korai beszélni, hiszen továbbra is fontos cél a szigorú költségvetési politika fenntartása, tehát a 3 százalék alatti deficit
elérése, és a GDP-arányos államadósság csökkentése. A Gazdaságkutató becslése szerint, figyelembe véve a felsorolt gazdaságpolitikai intézkedéseket, a makrogazdasági folyamatokat, illetve a benyújtott

2018-as költségvetési tervet, idén és jövőre is 2,4 százalék lehet a GDP-arányos deficit. Idén lehet tehát sorozatban a hatodik olyan év, amelyben sikerül a 3 százalék alatti Maastricht-i deficitcélt teljesíteni. 3 százalékos deficitre korábban utoljára 2000-ben volt példa.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági előrejelzését egyaránt övezik pozitív és negatív kockázati tényezők. A Gazdaságkutató várakozásai szerint a növekedés a vártnál nagyobb, akár 4 százalékot is meghaladó lehet (például a kedvezőbb külső kereslet vagy a beruházások kedvezőbb
alakulása miatt), míg egy kedvezőtlenebb pálya esetében (például kedvezőtlen időjárás miatti rosszabb mezőgazdasági teljesítmény vagy a vártnál magasabb olajárak miatt) az előrejelzettnél szerényebben, 3,5 százalék körül alakulhat.

Századvég Gazdaságkutató Zrt.
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Kocsis Máté: Önök elvettek egy havi nyugdíjat, mi pedig adunk
    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter napirend előtti felszólalásában elmondta, hogy a hétvégén és a mai napon számos bejelentést tett Orbán Viktor miniszterelnök, és erről szeretné tájékoztatni az Országgyűlést.
  • Hogyan éljük túl a koronavírus járvány miatti bezártságot?
    A koronavírus emberek millióit kényszerítette a négy fal közé az elmúlt hetekben. Vajon hogyan hat idegrendszerünkre ez a hirtelen bezártság? És miképp erősíthetjük meg ideg- és immunrendszerünket az elkövetkező időszakban? Tippekért dr Kovalenko Marinához, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetőjéhez fordultunk.
MTI Hírfelhasználó