Egyre több jut a környezetre
Minden területnek vannak környezetvédelmi vonatkozásai, a közútépítésektől kezdve az oktatáson át az energetikáig.
2017. június 21. 10:04

Bár az elmúlt években csökkent a Magyarországon keletkezett hulladékok mennyisége, a kormány további intézkedést tervez a hulladékgazdálkodás fejlesztésére, miközben szigorú levegőtisztasági program indul, és 38 milliárd forinttal támogatják a nemzeti parkok megújítását is – tudtuk meg V. Németh Zsolttól, a Földművelési Minisztérium államtitkárától. Még az idén jogszabály születhet például az épületek kötelező szelektív bontásáról, és szigorúbban ellenőrzik, hogy ki mit éget el a kazánjában. Az azbesztmentesítés felgyorsítására – a rákkeltő anyag az elavult palatetők bontási hulladéka – megyei gyűjtőpontokat hoznak létre.

– Az ellenzék és a zöldek egy része szerint hazánkban megszűnt a környezetpolitika. Mit szól ehhez?

– Ennek éppen az ellenkezője igaz. Meggyőződésem, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem ügye sikerre van ítélve hazánkban, és ezt igazolják a számok is. Amíg az elmúlt európai uniós programozási időszakban 2300 milliárd forintot fordítottunk erre a két területre, addig a mostaniban 2800 milliárdot. Sőt, ha ehhez hozzászámítjuk az agrárium zöldítési programját is, akkor kiderül, hogy összesen mintegy 3400 milliárd forintot fordítunk környezet- és természetvédelmi célokra.

– A kifogások nem is arról szólnak, hogy mekkora összeget irányoznak elő ezekre a célokra, hanem arról, hogy nem látni pontosan, kik és mire költik el ezt a pénzt. Nincs például környezetvédelmi minisztérium sem.

– Az látható, hogy egyre fontosabb a kormány számára a környezet és a természet védelme, és integrálódik az egyes ágazati programokba. Az ma már elképzelhetetlen, hogy valamennyi környezetvédelmi kérdést egy minisztérium vagy államtitkárság keretén belül oldjanak meg vagy intézzenek. Minden területnek vannak környezetvédelmi vonatkozásai, a közútépítésektől kezdve az oktatáson át az energetikáig.

– Mégis, mik a legfontosabb célok, amelyek mentén megvalósítják a környezet- és természetvédelmi programokat?

– A klímaváltozás súlyos aggodalomra ad okot, ez ellen nemzetközi összefogással is küzdeni kell, és a programjaink jelentős része is ehhez kapcsolódik. Nagyon fontos célja a kormánynak, hogy végrehajtsa a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiáját vagy éppen a nemrég elfogadott nemzeti tájstratégiát, de fontos cél továbbra is, hogy csökkentsük a légszennyezettséget, fejlesszük a hulladékgazdálkodást. Az utóbbi cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy idővel áttérjünk az úgynevezett körforgásos gazdaságra.

– Mit jelent az, hogy körforgásos gazdaság?

– Ez a jövő egyik legnagyobb kihívása, nemcsak a környezetvédelem, hanem a gazdaság számára is, hiszen teljesen új szemléletet követel meg az ipartól, a termelőtől kezdve a fogyasztóig. Jelenleg egy termék úgynevezett lineáris modellben készül el, kibányásszuk hozzá a nyersanyagot, ezt feldolgozzuk, majd legyártjuk a terméket. Eközben rengeteg hulladék keletkezik, de csak a termék elkészítése után kezdünk el gondolkodni azon, hogy ezzel mi legyen. A körforgásos gazdaságban azonban már a tervezési folyamat közben gondolnunk kell a hulladékra. A gyártási anyagok nagy részét vissza kell forgatni az újrafelhasználáshoz, olyan anyagokat kell használni, amelyek erre alkalmasak. Jogszabály kötelezi majd a gyártót arra is, hogy ha egy termékben valami elromlik, az kicserélhető legyen. Az újrahasznosítás a gazdaság számára is fontos, ma egy köbméternyi, hulladékká vált mobiltelefonban például több nemesfém van, mint egy köbméternyi nyersanyagban a bányában.

Összesen 3400 milliárd forintot fordít az állam zöldprogramokra Forrás: MTI

– Az újrahasznosítás azért is fontos, mert az Európai Unióban a lerakóba kerülő hulladékok mennyiségét tíz százalékra kell csökkenteni 2035-ig. Tudjuk teljesíteni ezt az elvárást?

– Nagyon nehéz, szinte teljesíthetetlen ez a feladat. Nagy erőfeszítéseket tettünk azonban ennek érdekében az elmúlt években, évtizedekben. Felszámoltuk a védelem nélküli hulladéklerakókat, 2015. január elsejétől bevezettük a házhoz menő szelektív gyűjtést, átalakítás alatt van a hulladékgazdálkodás közszolgálati rendszere. Örvendetes eredménynek tartom, hogy többek között ennek is köszönhetően az elmúlt években csökkent a Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége. A következő években ezt a rendszert tovább kell tökéletesíteni, a szelektív gyűjtést ki kell terjeszteni újabb területekre és hulladékáramokra, például a biológiailag lebomló anyagokra is.

– Mi lesz az olyan hulladékkal, amely nem bomlik le, de nem is helyezhetjük a kukákba, például az építési törmelékkel?

– Még az idén jogszabály születhet az építési bontási hulladékokkal kapcsolatban. Kötelezővé kell tenni a szelektív bontást, ami azt jelenti, hogy el kell különíteni majd az ártalmatlanítandó anyagokat az újrahasznosíthatóktól. Nagy gondot jelent az is, hogy a bontott nyílászárókat sok esetben elégetik, nagymértékben növelve ezzel a levegőszennyezést. Az üveghulladékkal is kezdeni kell valamit, hiszen ez nem került be a házhoz menő szelektív gyűjtésbe. Ezért módosítottuk a hulladékgazdálkodási törvényt, és ez alapján már kötelező lesz visszavenni az üvegeket a 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben.

– Ha már említette a levegőszennyezést, nem aggasztó, hogy egyre több a szmogriadó a nagyvárosainkban? Mit tesznek a levegőtisztaság védelmében?

– Az utóbbi években az a tendencia figyelhető meg, hogy csökkent az ipari eredetű levegőszennyezés, megemelkedett azonban a lakossági fűtésből adódó terhelés. Utóbbi befolyásolja ma már a közlekedés mellett a legnagyobb mértékben a levegő minőségét, és a szmogriadók is ezzel vannak összefüggésben. Ezért nem elegendők a jogszabályok a levegőszennyezés csökkentéséhez, hanem nagy szükség van a szemléletformálásra is. Sajnos az emberek jelentős része még mindig bocsánatos bűnnek tartja, ha valaki hulladékot éget, és ezzel fűti a lakását. Ez a jelenség nemcsak a szegény családoknál általános, hanem megjelent a tehetősebb lakóterületeken is. Széles körű összefogásra lesz szükség. Mint már említettem, meg kell változtatnunk a bontási hulladékokra vonatkozó szabályokat, nyomon kell követnünk az éghető anyagok útját az építkezéseknél, a műhelyeknél, a lapszabászatoknál. Együtt fogunk működni a katasztrófavédelemmel is, hogy jobban ellenőrizhessük, ki mit éget a kazánjában.

– A levegőt szennyezhetik veszélyes hulladékkal is, például súlyos rákos beteg lehet valaki, ha azbesztport lélegez be. Az épületeink jelentős részében azonban megtalálható az azbeszt, a palatetőkben vagy a szigetelésekben. Hogyan mentesítik az országot az azbeszttől?

– Sajnos fennáll a veszélye annak, hogy az azbeszt az egyéb hulladékkal keverve nem a megfelelő lerakókba kerül. Ezért programot szeretnénk kidolgozni arra, hogy a családi házaknál lévő, azbeszttartalmú tetőfedő anyagoknak legalább megyénként legyen egy átvevőhelye, ahová azt a lakosok is elvihetik az erre alkalmas zárt zsákokban. Ha ugyanis az azbeszt nem szóródik, nem kerül por formájában a levegőbe, komolyabb veszély nélkül is összegyűjthető. A gyűjtőhelyekről pedig már könnyebb lesz elszállítani ezt a hulladékot a megfelelő lerakókba. Természetesen van a programnak egy másik része is, amely a társasházakban, csarnokokban lévő szórtazbeszt-szigetelés ártalmatlanításáról szól. Ezt szigorúan csak szakemberekkel lehet elvégeztetni.

– A tervek szerint 38 milliárd forintot költenek el a nemzeti parkok megújítására. Pontosabban mire megy el ez a pénz?

– Az elmúlt évben lezárult európai uniós programozási időszakban mintegy százezer hektáron javítottuk a védett természeti területek környezeti állapotát, és ez lesz a cél az elkövetkezendő években is. A források egy részét arra is felhasználjuk, hogy elősegítsük ezeknek a védett területeknek a bemutatását, például látogatóközpontok, tanösvények létrehozásával. Sokat fordítunk az úgynevezett kezelési infrastruktúra fejlesztésére is, például annak az őshonos állatállománynak a fenntartására (szürke marha, rackajuh, bivaly), amely a természet karbantartója. Ennek a programnak jelentős génmegőrzési szerepe is van. Egyébként a növényi génállomány megőrzésében is előkelő helyen vagyunk a világban.

– Az értékek megőrzéséhez szükség van őrszolgálatra is. Mit tesznek a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése érdekében?

– A természetvédelmi őrszolgálat számára is igyekszünk korszerű eszközöket vásárolni a távcsövektől a laptopokon át a gépjárművekig. Támogatjuk a kutatókat is, több mint egymilliárd forintos program indul el az ökoszisztéma feltérképezésére annak érdekében, hogy elkészülhessen az ország zöldinfrastruktúra-térképe. Ezt azért is fontos elvégezni, hogy megőrizzük a természeti értékeinket. A munkát a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémiával, az Ökológiai Kutatóközponttal, a fővárosi kormányhivatallal, a Hortobágyi és a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közösen végzi el.

Klímavédelem

Bár az Egyesült Államok kilépésével sokakban megkérdőjeleződött, van-e értelme a továbbiakban a párizsi klímaegyezménynek, és képesek leszünk-e megmenteni bolygónkat, az Európai Unió külügyminiszterei hétfői tanácskozásukon kijelentették: a megállapodás alkalmas a kitűzött célok elérésére, nem lehet újratárgyalni. A tárcavezetők azt is leszögezték, hogy az EU a jövőben is vezető szerepet kíván betölteni az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. (MTI)

Magyaridok.hu
MTI Hírfelhasználó