Magyar nyelvű szentmise Pusztinán
Tiszaföldvárról és Egerből kisebb küldöttség érkezett a moldvai Pusztinába,  ahol a legkarakteresebben őrzik a nyelvújítás előtti eredeti magyar nyelvet.
2017. június 23. 17:06

A küldöttséget Szíki Károly színművész vezette. Vele tartottak azok a floridai  magyarok, akik egy magyar nyelven celebrált  misét szerettek volna látni Csángóföldön, majd pedig Jáki Sándor Teodóz atya emléktáblájának leleplezésénél kívántak aktívan részt venni.

A misét rövid egyeztetés előzte meg Berszán Lajos atyával, aki Gyimesfelsőlokon, az általa létrehozott Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumban fogadta a küldöttséget.  Az út innen a csíksomlyói búcsúra, majd Lészpedre, Szentes Mária népi énekeshez, s Pünkösd hétfőjén Pusztinára, a csángó-magyar misére vezetett.

Berszán atya lenyűgöző erejű miséjének centrumába Jáki Sándor Teodóz atya emberformáló és magyarnak maradt példaadást mutató nagyszerűségére mutatott rá.

Jáki Teodóz (1929–2013), a „csángók apostola”, népdal- és népénekkutató volt. Hosszú évekig foglalkozott népi egyházi énekek gyűjtésével a moldvai csángók körében, valamint Erdélyben, Győr-Moson-Sopron megyében, és az al-dunai székelyeknél. Többször járt a Délvidéken is.

(Missziós munkásságának elismeréseképpen kapta meg a díjat posztumusz. A díjat Sárai-Szabó Kelemen OSB, a győri Loyolai Szent Ignác bencés templom igazgatója vette át.)

Megrendítő volt az  a hír, hogy Jáki Sándor Teodóz atya, a moldvai magyarok nagy apostola, Domokos Pál Péter utóda, türelemmel viselt súlyos betegsége után a Hit Évében, 2013 január 8-án este fél kilenckor hazatért Teremtőjéhez, életének 84., szerzetességének 69. évében. Teodóz atyát tanítványa és barátja, Cs. Varga István irodalomtörténész laudálta, felidézve közös utazásaikat, előadásaikat.

A Berszán atya celebrálta misén eredeti viseletben jelentek meg a tanítványok és a nagyszerű pedagógusok, akiket Nyisztor Ilona vezetett. Ilona népdalénekes, pedagógus és művelődésszervező.  A csángó énekek nagyköveteként ismerik és tisztelik.Tanítványai közül többen tanulnak Magyarországon  is, például Egerben.

Az ünnepség után a nagyszámú gyülekezet a Kultúrházba vonult, ahol a győri bencések által kezdeményezett,  Csoma Gergely által készített emléktábla leleplezésére várakozott.

A  Győrből érkezett küldöttség vezetője, Somogyi György méltatta Teodóz atya munkásságát, s felidézte:  Jáki Sándor Teodóz atya igazi művész és hiteles pap volt! Sokrétű feladatai közül talán a legfontosabb tevékenysége az volt, hogy 1992 óta minden év augusztus 15-én Kacsikában a Nagyboldogasszony-búcsún ő mutatta be a csángók számára engedélyezett évi egyetlen magyar nyelvű szentmisét, sőt ő maga vezette oda a moldvai falvak zarándokait végig énekelve az úton. Csíksomlyón is ő mutatta be a csángó misét. Megtudhattuk tőle, hogy a moldvai nyelvjárás szavai állnak a legközelebb az Ómagyar Mária siralom és a Halotti Beszéd nyelvezetéhez. Tőle tanultuk meg azt is, hogy a moldvai magyarok nem ún. temetőkultuszban élnek, hanem életkultuszban.

A moldvai magyarok és Teodóz atya tisztelői gyászoltak ebben az avatásban is és gyászoltunk, mi keresztszülők is, akik Tiszaföldvárról, Egerből és Floridából érkeztünk Pusztinába.

A köszöntőket követően Szíki Károly színművész köszönte meg a csángók helytállását és energiájuk, kitartásuk megsokszorozására Nagy László: Adjon az Isten című versét mondta el.

A rendezvény végén  Szíki Károly  rövid megbeszélést folytatott Nyisztor Ilonával – ahogy írják róla:  egy csángó aki hazacsángált Pusztinába- , egy szorosabb együttműködés kialakítása céljából.

Talán valami megmozdult ezen a megszentelt napon a moldvai Pusztinában is!

Heti Hang Szóró -- Hangosan mindenről, ami nekünk fontos.

Szíki Károly, preshaztarsasag.wixsite.com/preshaz/east
  • A Demokrácia Védvonal
    A mintegy 175 kilométer hosszú, 4 méter magasra tervezett létesítmény nem csupán műszaki jelentőségű.
  • Mikulássapkás hazugság
    Amerikában kezdték el ezt a hazugsághadjáratot évtizedekkel ezelőtt. Egy svéd reklámgrafikus egy híres üdítőitalhoz rajzolta le Santa Claus-t. Az ő Szent Kolozsuk eleve reklámfigura. Egy üdítőitalt ünnepelnek Szent Miklós helyett.
  • Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc
    Úgy tűnik, Trianon-ügyben fellángolt a kultúrharc, amit még az elején jó lenne szolid mederbe terelni. Tekintettel arra, hogy az idén lesz a trianoni békediktátum centenáriuma.
  • Felbecsülhetetlen erő rejlik a diaszpóra magyarságában
    Ma már a diaszpóra magyarsága is a nemzetünk része, és az anyaország is úgy tekint rájuk, ahogy az őket megilleti – jelentette ki lapunknak a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztosa. Szilágyi Péter szerint a diaszpórában élők támogatására létrehozott programok megerősítették a világban elszórtan élő honfitársainkat, helyi közösségei­ket.
  • A magyar közvélemény elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést
    Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
MTI Hírfelhasználó