Erdő: Szent László ma is érvényes példa
Szent László ma is érvényes példa számunkra, méltó követői akkor lehetünk, ha tudunk áldozatot hozni keresztény közösségünkért, ha tudjuk tisztelni a többi népet, a hit fényében pedig meglátjuk közös értékeinket – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kedden a győri Dunakapu téren, a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmisén.
2017. június 27. 14:30

A szentmisét, amelyen mintegy kétezer-ötszázan vettek részt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai, valamint a szomszédos országok püspöki konferenciáinak képviselői közösen mutatták be.

A misén és az azt követő belvárosi körmeneten részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, valamint Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa.

 

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Borkai Zsolt polgármester (az első sorban, b-j), valamint Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője (b) a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmisén, a győri Dunakapu téren 2017. június 27-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Veres András, az MKPK elnöke, győri megyés püspök az ünnepi mise elején hangsúlyozta, hogy Szent László olyan szent, akinek példáját a hívő és nem hívő emberek is követni tudják, mert tulajdonságai közé tartozott a hűség, a hazáért való szeretet és a hősiesség.

Erdő Péter bíboros, prímás homíliájában hangsúlyozta, Szent Lászlóval terve volt Istennek, azt a szerepet szánta neki, hogy megvédje a magyarságot és az országban élő többi népet a nomád betörésektől. Előtte azonban ő is átélte a rivalizálást, mert harcolnia kellett az ország függetlenségéért, amelyet azzal mutatott meg, amikor 1077-ben trónra lépését nem a német-római császárnak, hanem VII. Gergely pápának jelentette be.

Szent László sokat tett azért, hogy az ország állandó hazája és „szeretett otthona” legyen a magyar népnek – mondta az esztergom-budapesti érsek.

Kifejtette: Szent László a külső ellenségtől hadvezérként védte meg az országot, a belső biztonság „megrontóitól pedig mint a magyarok igaz bírája szabadította meg hazánkat”. A keresztény élet megszilárdításáért két új püspökséget hozott létre, Nagyváradot és Zágrábot.

Erdő Péter kitért arra, Szent László felismerte, hogy korában a nyelv is erős, közösséget alkotó tényező volt, amelyet felhasznált a keresztény hit és közösség építésére. Kortársai és az utókor is szentnek tartották, azt az embert tisztelték benne, aki „szívvel-lélekkel építette és védte egyházát és hazáját”, aki István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avattatta. Ezzel saját példaképet adott a magyar népnek – hangoztatta.

Szent László hermáját viszik a Szent László-napok alkalmából tartott szabadtéri szentmise utáni körmeneten Győrben 2017. június 27-én. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

A bíboros a király erényeit sorolva hozzátette, Szent László mindig kész volt arra, hogy személyesen is kockára tegye életét mindenért és mindenkiért, akiben „Isten ügyét és a magyar ügyet látta meg”.

Szent László európai szemlélete, amely egyben az ország stabilitásának és megszilárdulóban lévő keresztény kultúrájának védelmét is jelentette, kirajzolta egy régió körvonalait, amely Horvátországtól a magyar, cseh, lengyel területeken át egészen a keleti keresztényég határig terjedt, de nem egyetlen birodalomként, hanem a szövetségesek összetartása és emberi közelsége révén – mondta Erdő Péter.

A szentmise elején a Káptalandombi Szent László Látogatóközpontból ünnepélyes keretek között levitték a Szent László-hermát – amely Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje a Szent Korona és a Szent Jobb után – a Dunakapu térre, amelyet a szertartás végén a hagyományos Szent László-napi körmenetben vittek végig a győri belvároson.

A Szent László-évet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2017-re, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó