Még jobban eldurvulhat a politikai közbeszéd
Részben megváltoztatta a korábbi döntést, de így is jogszerű véleménynyilvánításnak nevezte jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, s ezért nem adott helyt Matolcsy György beadványának. A jegybankelnök beperelte Bárándy Gergely, MSZP-s képviselőt azért, mert a politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta őt. Matolcsy György ügyvédje megalapozatlannak tartja a döntést, s úgy véli: ez az ítélet is azt támasztja alá, hogy a bírói gyakorlat nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte olyan irányba tendál, amely a véleménynyilvánítás határait parttalanná teszi, közszereplők esetében gyakorlatilag bármit lehet mondani a véleménynyilvánítás szabadságának égisze alatt.
2017. június 28. 23:27

„Nagyon csalódott vagyok, ugyanis az első fokú ítélet megváltoztatására számítottunk. Megítélésem szerint a Fővárosi Ítélőtábla a szóbeli indoklás során lényegi indokát nem adta a helybenhagyó döntésének. Olyan meggyőző magyarázat, ami alapján jogilag megalapozottnak tudnánk tekinteni a döntést, nem hangzott el. A másodfok lényegében a helyes indokainál fogva hagyta helyben az első fokú döntést azzal, hogy a felperes által kifogásolt hibákra ki se tért az indoklásában” – kommentálta a hirado.hu-nak Buczkó Péter ügyvéd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, az alperesnek igazat adó döntését.

Emlékezetes, Bárándy Gergely, MSZP-s politikus tavaly május 17-én tett fel azonnali kérdést Matolcsy Györgynek, és a viszontválaszában a következő megállapítást tette:
„Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség, tudja?! Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek.” Emiatt Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása, elégtétel adása, egymillió forint sérelemdíj megfizetése és a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás érdekében.

Buczkó Péter kifejtette: „a korábbi bírósági döntés véleménynyilvánításnak tekintette a kifogásolt közléseket azzal, hogy azokat nem tekintette megalázó vagy indokolatlanul bántó jellegűnek. A mi fellebbezésünk arra irányult, hogy ha nem tényállításnak hanem véleménynyilvánításnak minősül a kifogásolt közlés, akkor is jogsértő. Elsősorban nem azért, mert indokolatlanul bántó, hanem azért, mert önkényes és öncélú, s nincs ténybeli alapja, amely szerint ezt a véleményt jogszerűen meg lehetett volna fogalmazni. Ugyanis a véleményeknek is kell, hogy legyen egy olyan tényszerű alapja, oksági láncolata, amely alapján a sarkos és adott esetben bántó véleményt meg lehessen fogalmazni. Itt nem volt ilyen.”

Parttalanná váló véleménynyilvánítás

Sőt, – tette hozzá –, amit az első fokú bíróság bizonyításra megjelölt az alperes számára, nem bizonyították, nem csatoltak megfelelő okiratokat. Az elemi logika szabályaiból nem következik az, hogy egy országgyűlési képviselő által előterjesztett törvényjavaslat kapcsán a jegybank elnökét, és annak családtagjait lopással lehessen vádolni. Nincs a kettő között olyan logikai összefüggés, amely megalapozhatna egy jogszerű vélekedést vagy értékítéletet.
Buczkó Péter szerint ugyanakkor ez az ítélet is azt támasztja alá, hogy a bírói gyakorlat nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte olyan irányba tendál, amely a véleménynyilvánítás határait parttalanná teszi. E szerint közszereplők esetében gyakorlatilag bármit lehet mondani a véleménynyilvánítás szabadságára való tekintettel. Ez – megítélésem szerint – rossz irány, mert a közszereplőknek is vannak személyiségi jogai, s az emberi méltóság, mint alapvető, Alaptörvényben rögzített jog, gátja kell, hogy legyen a véleménynyilvánításnak olyan esetben, amikor nincsen indoka, logikai és ténybeli alapja a vélemény ilyenfajta megfogalmazásának.

A politikai közbeszéd még jobban eldurvulhat

Az való igaz – mondta -, hogy a szólásszabadság egyik legtágabb terepe a parlamenti felszólalás az országgyűlési képviselők számára. Ám ez sem jelenti azt, hogy országgyűlési felszólalás keretében bármit meg lehetne fogalmazni, és bűncselekményre utaló közlést lehetne tenni bármelyik képviselővel szemben úgy, hogy annak nincsen ténybeli, logikai alapja. Ha ezt írásba is foglalja a bíróság, az terepet ad annak, hogy a politikai közbeszéd még jobban eldurvuljon. Ha ilyen döntésekkel a bíróság mintegy bátorítja a közszereplőket a hasonló megfogalmazásokra, akkor ez nem abba az irányba hat, hogy a közbeszéd kulturáltabb mederben folyjon a továbbiakban.

Buczkó Péter kiemelte: „a fellebbezésben hangsúlyos helyet kapott az első fokú ítélet általunk vélt eljárás kifogásolása. Ezzel a Táblabíróság nem foglalkozott, holott megdöbbentőnek tartjuk, hogy első fokon úgy csatoltak be több, mint száz oldalnyi bizonyítékot, hogy az iratköteg egy részének csak minden második oldalát tartalmazta. Ezt kifogásoltuk, mint ahogy azt is, hogy számos olyan iratot is benyújtottak, amiknek semmi köze nem volt a jelen per tárgyához. Továbbá az elektronikus eljárással kapcsolatos szabályt is megszegte álláspontunk szerint az első fokú bíróság, amikor a helyszínen adott át okiratot, ahelyett, hogy elektronikus úton kézbesítette volna számunkra”.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bíróság arra utalt a szóbeli indoklásában, hogy Matolcsy György jegybankelnök olyan erőteljes közjogi pozícióban van, hogy az ő cselekedetei betudhatók a nemzeti banknak, és az MNB cselekedetei betudhatók számára, ami ebben a formában erősen megkérdőjelezhető álláspont.

Megítélése szerint ez a döntés az Ítélőtábla és a hasonló ügyekben eljáró bíróságok korábbi gyakorlatával ellentétes. Becsatoltak számos olyan eseti döntést, amelyek közszereplők esetében a jelenleginél enyhébb, de lopással összefüggően tett közléseket egyértelműen jogsértőnek minősítette. A szóbeli indoklás nem adott érdemi választ arra sem, hogy milyen érdemi különbséget látott a bíróság a korábbi gyakorlatot tükröző döntések és a mostani eset között. Csak arra utalt, hogy a ténybeli alapok eltérőek voltak, de ezt sem fejtették ki kellő részletességgel. „Reményeink szerint ezt az írásos indoklásban bővebben indokolják, mert az írásba foglalt ítélet alapján megfontolás tárgyává tesszük az esetleges felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Kúriához – hangsúlyozta Buczkó Péter.

Hunyor Erna Szofia

hirado.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Hollandiában mindig a bemázolt arcú Fekete Péter kíséri a Mikulást
    A Karácsonyt megelőző időszaknak minden országban és minden családban megvannak a hagyományai. Vannak, akik a megváltó eljövetelére készülnek, mások vásárlási lázban égnek. Sok gyerek pedig az adventi kalendárium ablakait nyitogatva türelmetlenül számolja vissza a napokat a Jézuska vagy a Mikulás és az ajándékok érkezéséig.
  • Szuperexpresszel a fapadosok ellen
    Legyőzheti-e a nagy sebességű vasút a repülőgépet? A most 25 éves Eurostar példája azt mutatja, hogy ha odafigyelnek a részletekre, a vasút versenyképes alternatíva lehet, és egyre inkább azzá válik, ahogy nő a szén-dioxid-mentes közlekedés jelentősége.
  • A Momentum identitástipró ideológiája
    Azokat az értékeket, amelyeket elődeink csendes hangyamunkával megteremtettek, a momentumosok most zsetonként herdálják el az egyre mélyebbre züllő európai politikai kaszinóban.
MTI Hírfelhasználó