Még jobban eldurvulhat a politikai közbeszéd
Részben megváltoztatta a korábbi döntést, de így is jogszerű véleménynyilvánításnak nevezte jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla, s ezért nem adott helyt Matolcsy György beadványának. A jegybankelnök beperelte Bárándy Gergely, MSZP-s képviselőt azért, mert a politikus az Országgyűlés plenáris ülésén lopással vádolta őt. Matolcsy György ügyvédje megalapozatlannak tartja a döntést, s úgy véli: ez az ítélet is azt támasztja alá, hogy a bírói gyakorlat nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte olyan irányba tendál, amely a véleménynyilvánítás határait parttalanná teszi, közszereplők esetében gyakorlatilag bármit lehet mondani a véleménynyilvánítás szabadságának égisze alatt.
2017. június 28. 23:27

„Nagyon csalódott vagyok, ugyanis az első fokú ítélet megváltoztatására számítottunk. Megítélésem szerint a Fővárosi Ítélőtábla a szóbeli indoklás során lényegi indokát nem adta a helybenhagyó döntésének. Olyan meggyőző magyarázat, ami alapján jogilag megalapozottnak tudnánk tekinteni a döntést, nem hangzott el. A másodfok lényegében a helyes indokainál fogva hagyta helyben az első fokú döntést azzal, hogy a felperes által kifogásolt hibákra ki se tért az indoklásában” – kommentálta a hirado.hu-nak Buczkó Péter ügyvéd a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, az alperesnek igazat adó döntését.

Emlékezetes, Bárándy Gergely, MSZP-s politikus tavaly május 17-én tett fel azonnali kérdést Matolcsy Györgynek, és a viszontválaszában a következő megállapítást tette:
„Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség, tudja?! Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek.” Emiatt Matolcsy György a Fővárosi Törvényszékhez fordult a jogsértés megállapítása, elégtétel adása, egymillió forint sérelemdíj megfizetése és a jövőbeni jogsértéstől való eltiltás érdekében.

Buczkó Péter kifejtette: „a korábbi bírósági döntés véleménynyilvánításnak tekintette a kifogásolt közléseket azzal, hogy azokat nem tekintette megalázó vagy indokolatlanul bántó jellegűnek. A mi fellebbezésünk arra irányult, hogy ha nem tényállításnak hanem véleménynyilvánításnak minősül a kifogásolt közlés, akkor is jogsértő. Elsősorban nem azért, mert indokolatlanul bántó, hanem azért, mert önkényes és öncélú, s nincs ténybeli alapja, amely szerint ezt a véleményt jogszerűen meg lehetett volna fogalmazni. Ugyanis a véleményeknek is kell, hogy legyen egy olyan tényszerű alapja, oksági láncolata, amely alapján a sarkos és adott esetben bántó véleményt meg lehessen fogalmazni. Itt nem volt ilyen.”

Parttalanná váló véleménynyilvánítás

Sőt, – tette hozzá –, amit az első fokú bíróság bizonyításra megjelölt az alperes számára, nem bizonyították, nem csatoltak megfelelő okiratokat. Az elemi logika szabályaiból nem következik az, hogy egy országgyűlési képviselő által előterjesztett törvényjavaslat kapcsán a jegybank elnökét, és annak családtagjait lopással lehessen vádolni. Nincs a kettő között olyan logikai összefüggés, amely megalapozhatna egy jogszerű vélekedést vagy értékítéletet.
Buczkó Péter szerint ugyanakkor ez az ítélet is azt támasztja alá, hogy a bírói gyakorlat nem csak Magyarországon, hanem Európa-szerte olyan irányba tendál, amely a véleménynyilvánítás határait parttalanná teszi. E szerint közszereplők esetében gyakorlatilag bármit lehet mondani a véleménynyilvánítás szabadságára való tekintettel. Ez – megítélésem szerint – rossz irány, mert a közszereplőknek is vannak személyiségi jogai, s az emberi méltóság, mint alapvető, Alaptörvényben rögzített jog, gátja kell, hogy legyen a véleménynyilvánításnak olyan esetben, amikor nincsen indoka, logikai és ténybeli alapja a vélemény ilyenfajta megfogalmazásának.

A politikai közbeszéd még jobban eldurvulhat

Az való igaz – mondta -, hogy a szólásszabadság egyik legtágabb terepe a parlamenti felszólalás az országgyűlési képviselők számára. Ám ez sem jelenti azt, hogy országgyűlési felszólalás keretében bármit meg lehetne fogalmazni, és bűncselekményre utaló közlést lehetne tenni bármelyik képviselővel szemben úgy, hogy annak nincsen ténybeli, logikai alapja. Ha ezt írásba is foglalja a bíróság, az terepet ad annak, hogy a politikai közbeszéd még jobban eldurvuljon. Ha ilyen döntésekkel a bíróság mintegy bátorítja a közszereplőket a hasonló megfogalmazásokra, akkor ez nem abba az irányba hat, hogy a közbeszéd kulturáltabb mederben folyjon a továbbiakban.

Buczkó Péter kiemelte: „a fellebbezésben hangsúlyos helyet kapott az első fokú ítélet általunk vélt eljárás kifogásolása. Ezzel a Táblabíróság nem foglalkozott, holott megdöbbentőnek tartjuk, hogy első fokon úgy csatoltak be több, mint száz oldalnyi bizonyítékot, hogy az iratköteg egy részének csak minden második oldalát tartalmazta. Ezt kifogásoltuk, mint ahogy azt is, hogy számos olyan iratot is benyújtottak, amiknek semmi köze nem volt a jelen per tárgyához. Továbbá az elektronikus eljárással kapcsolatos szabályt is megszegte álláspontunk szerint az első fokú bíróság, amikor a helyszínen adott át okiratot, ahelyett, hogy elektronikus úton kézbesítette volna számunkra”.
Az ügyvéd úgy fogalmazott: a bíróság arra utalt a szóbeli indoklásában, hogy Matolcsy György jegybankelnök olyan erőteljes közjogi pozícióban van, hogy az ő cselekedetei betudhatók a nemzeti banknak, és az MNB cselekedetei betudhatók számára, ami ebben a formában erősen megkérdőjelezhető álláspont.

Megítélése szerint ez a döntés az Ítélőtábla és a hasonló ügyekben eljáró bíróságok korábbi gyakorlatával ellentétes. Becsatoltak számos olyan eseti döntést, amelyek közszereplők esetében a jelenleginél enyhébb, de lopással összefüggően tett közléseket egyértelműen jogsértőnek minősítette. A szóbeli indoklás nem adott érdemi választ arra sem, hogy milyen érdemi különbséget látott a bíróság a korábbi gyakorlatot tükröző döntések és a mostani eset között. Csak arra utalt, hogy a ténybeli alapok eltérőek voltak, de ezt sem fejtették ki kellő részletességgel. „Reményeink szerint ezt az írásos indoklásban bővebben indokolják, mert az írásba foglalt ítélet alapján megfontolás tárgyává tesszük az esetleges felülvizsgálati kérelem előterjesztését a Kúriához – hangsúlyozta Buczkó Péter.

Hunyor Erna Szofia

hirado.hu
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Orbán: csak egy Európa van
    Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
  • Magyarország Európában jelenleg a világító fáklya
    Udvarnoky László hangsúlyozta, hogy Magyarország már most fáklya a hanyatló Európában. Szerinte éppen ezért kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
MTI Hírfelhasználó