2030-ra a muszlimok lehetnek többségben Brüsszelben
A Migrációkutató Intézet felmérése szerint jelentős szakadék van az unióban élő muszlim közösségek csendes többsége, és aktív kisebbsége között. Előbbiek szeretnének jobban beilleszkedni az uniós társadalmakba, a kisebbség viszont szilárdan hisz a kulturális elkülönülésben és a konfrontációban. Az M1 Ma Reggel műsorának vendége Janik Szabolcs volt.
2017. július 2. 09:27
Igaz, a muszlimok 90 százaléka elítéli a terrorcselekményeket, de az integráció mégis nehézségekbe ütközik, és Nyugat-Európában ez évtizedek óta húzódó probléma.
 
“Brüsszelben 300 ezerre teszik a muszlimok számát, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember muszlim. A felmérésaek szerint a kétharmadukat lehetne integrálni, de egyelőre nem látszik ez a sikertörténet” – magyarázta a Migrációkutatró Intézet kutatója, Janik Szabolcs az M1 reggeli műsorában.

A szakember részletezte a kutatás eredményeit: a brit muszlimok harmada vallotta, hogy a vallás nevében való gyilkolás igazolt lehet, míg a megkérdezettek 36 százaléka szerint a hitehagyókat meg kell ölni. A Sáríát, azaz az iszlám törvényeket nagyjából 40 százalék vezetné be, de a megkérdezettek 33 százaléka szívesen látna egy világméretű demokratikus kalifátust is.

“Nagyon szépen látszik a  felmérésekben egy törésvonal. A muszlimok kétharmada elfogadóbb a nyugati értékel, őket lehetne integrálni, de harmadukat a vallási dogmák irányítják” – részletezte a kutató.

Arra a felvetésre, hogy ha a muszlimok valóban többen lesznek Európában, Janik Szabolcs úgy reflektált: “Ennek ugye nyilván demográfiai okai vannak, hiszen a muszlimoknál nagyobb a szaporulat. A már amúgy is negatív folyamatok tovább romolhatnak, hiszen már most látható, hogy ezek a közösségek sokkal rosszabb szociális körülmények között, és kilátástalanabb helyzetben élnek. Ha ez bővülni fog, akkor a külvárosokban eszkalálódhat a helyzet” – világított rá a következményekre a szakértő.

A jövőről szólva a kutató úgy fogalmazott, mindenképpen tenni kell valamit, mert 2015 óta nagyjából 1,5-2 millió ember érkezett Európába, és a kialakult helyzetet azóta sem sikerült eredményesen kezelni.

hirado.hu - M1 Ma reggel
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Bogár László: Majdan = Hongkong?
    A tüntetők amerikai zászlókkal vonulnak fel, és a pekingi amerikai követség munkatársa, aki mellesleg a CIA fedett tisztje egy hongkongi hotel különtermében tart eligazítást.
  • Szarka László Csaba: Klíma-inkvizíció
    Kezdtem megbizonyosodni a felől, hogy sok minden nem stimmel a globális felmelegedés körül. Ma már egyértelműen látható, hogy a modell eltér a valóságtól. Úgy vélem, hogy e tényt – immár több évtizedes adatsor birtokában – minden kutatónak kötelessége lenne észrevennie, világnézettől függetlenül.
  • A magyar állam az evangéliumi értékekre kezdett épülni
    Ezek az uralkodók meglátták a kereszténységben a "társadalom egyesítő erejét" - jelentette ki. Stanislaw Gadecki kitért arra, hogy nehéz felbecsülni, mit adott Magyarországnak a kereszténység felvétele.
MTI Hírfelhasználó