Kényszerítenék Hágából Zágrábot
Nem volt pártatlan a horvát–szlovén határvitáról szóló bírósági döntés.
2017. július 2. 18:56

Több évtizede, gyakorlatilag a függetlenné válás óta húzódó vitára próbált pontot tenni a hágai állandó döntőbíróság, amikor úgy döntött, hogy a Pirani-, avagy horvát elnevezés szerint Savudrijai-öböl kétharmadát de facto nemzetközi területnek nyilvánítja, amelyet a szlovén, illetve az ottani kikötőbe igyekvő hajók és a szlovén légtérbe tartó repülőgépek szabadon használhatnak.

Apró szépséghiba, hogy az arbitrázsfolyamatból Horvátország már két évvel ezelőtt kilépett, mivel kiderült, hogy a bíróság nem pártatlan, s így a döntés végrehajtását nem tekinti magára nézve kötelezőnek. A szlovén vezetés ennek ellenére biztos benne, hogy ha máshogy nem is, de szankciókkal engedelmességre kényszerítheti szomszédját. Karl Erjavec külügyminiszter már meg is kezdte szimpatizánsok toborzását az uniós tagállamok körében.

A horvát–szlovén tengeri határ története fordulatos és szövevényes. Függetlenné válásakor mindkét ország elismerte a Badinter-bizottság által megállapított határokat, a döntés az 1991. június 25-én érvényes állapot szerint az egykori jugoszláv tagköztársaságok közötti belső határokat tette meg az utódállamok közötti határokká. Ennek alapján akkor Szlovénia is elismerte, nem rendelkezik szabad kijárással a nemzetközi vizekre. A szárazföldi határt illetően sem volt nagyobb nézeteltérés, a mostani döntés is nagyjából a korábban kialakult helyzetet szentesíti.

A tengeri határ azonban szinte egyfolytában vitatott: Szlovénia az egész öblöt magának akarná, Horvátország a felezővonalnál szabná meg a határt. A legélesebbé 2008-ban vált a helyzet, amikor Ljubljana a horvát uniós csatlakozási tárgyalások blokkolásával próbálta meg kierőszakolni a neki tetsző megoldást. A kötélhúzásnak a 2009-ben, Stockholmban, az EU bábáskodásával aláírt megállapodás vetett véget, amelyben a két fél nemzetközi döntőbíróságra bízta a megoldást.

Egy 2015-ben történt médiakiszivárogtatás nyomán azonban kiderült, hogy a bírói testület szlovén tagja nemcsak a majdani döntésről, illetve a bírák befolyásolásáról árult el részleteket a ljubljanai kormány képviselőjének, hanem segítségével utólag, a beterjesztett horvát peranyag ismereté­ben csempésztek be iratokat a szlovén beadványba. Az eset ritka egységbe kovácsolta a horvát politikát, s Zágráb kilépett az arbitrázsfolyamatból, amely azonban ennek ellenére folytatódott, s a minapi, 380 oldalas indoklással felemás döntéssel végződött. Amellett, hogy meglehetősen „kreatívan” kezeli a nemzetközi jogot, néhány sarkalatos pontban kidolgozatlan, és sok vitára ad majd okot.

Horvát részről elutasítják a döntés végrehajtását, s kétoldalú tárgyalási készségüket hangoztatják. Erre az „ítélet” is lehetőséget ad, hiszen leszögezi, hogy kétoldalú kérdésről van szó, így a döntés semmiképpen nem prejudikálja a felek további tárgyalásainak eredményét, s csak addig érvényes, amíg azok közösen másként nem határoznak. Jóllehet számos példa van rá, hogy a hasonló bíróságok határozatait a vesztesek semmibe veszik, Szlovénia kizárólag a végrehajtásról hajlandó tárgyalni. Nincs sok eszköze, hogy szomszédját arra rákényszerítse; nem valószínű, hogy rá tudja venni az uniós tagállamokat a Horvátország elleni szankciókra.

Brüsszel rokonszenve Szlovénia iránt nyilvánvaló, az USA viszont demonstratívan nem akar állást foglalni. A német kancellár a döntés végrehajtására szólította fel Horvátországot. Ezzel azonban máris éles kritikát váltott ki a horvát közvéleményben: Horvátország sosem avatkozott bele Németország ügyeibe, nem fogadja el, hogy Berlin beleszóljon ebbe a kérdésbe. Ezzel a véleményével Zágráb manapság nincs egyedül.

Elégedettségre nincs ok

A Jutarnji List horvát lap tegnap arról írt: Szlovénia és Horvátország elégedett is lehet, meg nem is a hágai nemzetközi döntőbíróság döntésével. Horvátország többet kapott, mert a bíróság neki ítélte például a Sveta Gera hegycsúcsot, valamint az isztriai határ melletti falvakat. A Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell ugyan kerülnie, de Szlovénia nem kapott meg mindent, amit akart. Lesz ugyan szabad kijárása a nemzetközi vizekre, de a tengeri talapzat, vagyis a bányászati jog továbbra is horvát tulajdonban marad. (MTI)

magyaridok.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó