Egészpályás feltámadás
A Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
2017. július 4. 18:23

Az MSZP támogatottsága kevésbé ingadozik, mostanában hol 8, hol 9 százalékon áll – gyakorlatilag két és fél éve nem mozdult ki a 8 és 11 százalék közötti sávból. Így aztán a Jobbik 13 százaléka az jelenti, hogy a jobboldali ellenzéki párt továbbra is megelőzi a baloldalit, a DK és az LMP támogatottsága pedig változatlanul a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbe körül ingadozik. Egyébként a Medián ábrája meglehetősen „fejnehéz”: a pártrangsor alsó régiójában csupa 1 százalékos párt sorakozik.

Az ellenzék szétforgácsoltsága némi elbizonytalanodással is jár, a pártnélküliek egyharmadnyi aránya magasabb, mint az elmúlt másfél évben bármikor. Figyelemre méltó, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya júniusban a magukat biztos szavazónak mondók körében is megugrott: az áprilisi 12-ről 19 százalékra.
 
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárt erősödésével a legtöbb közhangulati mutató is kedvezőbbé vált: valamelyest nőtt a kormány teljesítményével elégedettek és a „jó irányt” érzékelők aránya. A hangulatváltozásnak nemcsak az MSZP, de a miniszterelnök-jelöltje, Botka László is vesztese: miközben ismertsége tovább növekedett, az áprilisinál 8 százalékponttal kevesebben látnák szívesen „fontos politikai szerepben”. Ez romlás nem egyenletesen oszlik el, az MSZP hívei körében ugyanis határozottan erősödött (83-ról 90 százalékra), de a többi szavazói csoportban, különösen a jobbikosok és a kisebb ellenzéki pártok szavazói körében egyértelműen csökkent a támogatása. Érdekes, hogy épp a másik „hivatalos” miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely könyvelhette el április óta a legnagyobb, ugyancsak 8 százalékpontos nyereséget is, és így korábbi párttársát, Szél Bernadettet hajszállal megelőzve ezúttal ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus (lásd a táblázatot). Ez azonban egyáltalán nem hoz annak a pártnak, amelynek Karácsony a társelnöke: a Párbeszéd támogatottsága júniusban 1 százalék alatt maradt.
 
Kevesebb, mint egy évvel a 2018-as országgyűlési választások várható időpontja előtt a szavazókorú közönség 48 százaléka mondja, hogy ha a közeljövőben lenne választás, biztosan elmenne szavazni. Ez nagyjából megegyezik azzal, amit ugyanennyivel a 2014-es voksolás előtt mért a Medián, és akkor végül is kerekítve 63 százalék járult az urnákhoz. Kérdés, hogy egy ilyen nem túl magas részvétel kinek kedvezne inkább – az ellenzék sok politikusa jelenleg abban bízik, hogy ha sikerülne megtörni az általános apátiát és növelni a szavazási kedvet, az a kormányváltó szándék erősödését hozhatná. Kétségtelen, a teljes szavazókorú népesség körében továbbra is többségben vannak a változást igénylők: a 2018-as választás után kormányváltást szeretne a válaszadók 49 százaléka, és „csak” 42 százalékuk tartaná jobbnak, ha maradna a jelenlegi kormány . Az is igaz viszont, hogy egyelőre a kormány maradását akarók között vannak többen (54 százalék) a „biztos” szavazók. Ráadásul a kormányváltást óhajtó, de jelenleg választani nem tudó szavazópolgárok aránya a közelmúltban tovább növekedett, áprilisban még 13, júniusban már 16 százalék volt: ez az a jó 1,2 milliónyi tömeg, amelynek a voksaiért a következő hónapokban hadba szállhatnak az ellenzéki pártok. Ha azonban ennek a nem jelentéktelen sokaságnak a valószínű pártpreferenciáit vizsgáljuk, kiderül, hogy vonzalmaik nagyon szóródnak: önmagában sem az MSZP-nek, sem a Jobbiknak nem jutna annyi, hogy „most vasárnap” bármelyikük a Fidesz fölé kerekedjen.
 
A felmérést 2017. június 16-a és 21-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
 
ismertség
népszerűség
 
április
június
változás
április
június
változás
Áder János
99
99
0
47
49
+2
Orbán Viktor
99
99
0
40
44
+4
Varga Mihály
88
85
-3
38
43
+5
Karácsony Gergely
74
75
+1
31
39
+8
Lázár János
95
94
-1
37
38
+1
Szél Bernadett
78
78
0
38
38
0
Szijjártó Péter
92
92
0
33
36
+3
Kósa Lajos
92
91
-1
34
35
+1
Navracsics Tibor
89
88
-1
35
35
0
Vona Gábor
97
97
0
34
34
0
Tarlós István
94
92
-2
38
34
-4
Kövér László
96
95
-1
31
32
+1
Rogán Antal
96
95
-1
31
31
0
Fodor Gábor
86
85
-1
26
31
+5
Kunhalmi Ágnes
81
76
-5
31
31
0
Pintér Sándor
93
92
-1
28
29
+1
Semjén Zsolt
82
80
-2
24
27
+3
Botka László
91
94
+3
34
26
-8
Bokros Lajos
91
89
-2
23
23
0
Gyurcsány Ferenc
99
99
0
23
20
-3
* a 20 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
median.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Golyófogó helyett – jövendőmondó...
    Valóban, amikor ő és társai színre léptek, az országban még itt állomásoztak a megszálló szovjet csapatok, és neki magának voltak is személyes tapasztalatai arról, milyen következményei vannak annak, ha valaki ellenáll, vagy megpróbálja lebontani azt az embertelen korszakot, melyet a kommunista Magyarország időszakának nevezünk – fogalmaz Bakos Katalin.
  • Energiaforrások: ne kerüljünk cseberből vederbe
    Az energetikai függés problémáját egyidejűleg és úgy kell megoldani, hogy az ne eredményezzen egy másik egyoldalú függést - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke Pozsonyban a V4-es országok parlamenti elnökeinek találkozóján pénteken.
  • A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!
    "Ursula von der Leyen és Manfred Weber megerősítenék az EU határvédelmét. Na, ugye! A magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz!" - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő.
MTI Hírfelhasználó