A tranzitzónákban vizsgálódik az ET
Claude Janizzi, az Európa Tanács (ET) Lanzarote-bizottságának elnöke és delegációja a röszkei és a tompai tranzitzónában a 14-18 év közötti migránsok helyzetét vizsgálja háromnapos magyarországi látogatásán. Erről az elnök számolt be szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen közölte: a delegációt a kormány hívta meg, hogy tagjai személyesen győződjenek meg a gyerekek védelméről a tranzitzónákban.
2017. július 5. 12:49

Claude Janizzi elmondta: azért vannak aggályaik a tranzitzónák miatt, mert azt a tájékoztatást kapták, hogy a kísérő nélkül érkezett 14-18 év közötti kiskorúakat felnőttként kezelik a tranzitzónákban.

A bizottság elismeri az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország az elmúlt években tett, de aggódik, hogy ezek a kiskorúak, akik már egyébként is rendkívül nehéz helyzetben vannak, szexuális kizsákmányolásnak lehetnek kitéve a tranzitzónákban - közölte a delegációvezető. Hozzátette: növelni kellene a gyermekek védelmét, nem csökkenteni.

Claude Janizzi felidézte: kérdéseket intéztek a kormányhoz, hogy milyen intézkedéseket tesznek a gyermekek védelmében, hogyan előzik meg a szexuális kizsákmányolásukat.

A kormány válaszában azt közölte, hogy az eljárás idejére a 14-18 év közöttieknek jogi segítséget biztosítanak, tapasztalt szakemberek segítenek nekik, folyamatosan szociális munkások állnak rendelkezésükre, naponta háromszor kapnak enni, továbbá egészségügyi ellátást, ruhát, oktatást kapnak, és a szabad vallásgyakorlást is biztosítják - sorolta.

Az ET tisztviselője kiemelte: a delegációt a kormány hívta meg, hogy tagjai személyesen győződjenek meg a gyermekek védelméről a tranzitzónákban.

Az öttagú delegáció találkozik Székely László ombudsmannal, az Igazságügyi Minisztérium, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a Menekültügyi Főbiztosság és civil szervezetek képviselőivel - mondta.

Megjegyezte: látogatásukat követően a tapasztalataik alapján jelentést készítenek, amelyet nyilvánosságra hoznak.

Claude Janizzi arról is beszélt, hogy a bizottság az úgynevezett lanzarotei egyezmény betartását felügyeli.

Az egyezmény célja a gyermekek szexuális kizsákmányolásának megelőzése, az áldozatok védelme, a gyermekbarát eljárások támogatása, továbbá a nemzetközi és nemzeti együttműködés ösztönzése ezen a területen - magyarázta. Claude Janizzi hozzátette: az egyezmény 2010 óta érvényes, mind a 47 ET-tagállam aláírta és 42 ratifikálta, de nem csak az ET tagjai csatlakozhatnak hozzá.

Mint mondta, a Lanzarote bizottság kérdőíveket küld az országoknak, és munkája során a civil szervezetek tájékoztatására is támaszkodik.

Claude Janizzi márciusban Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében arra szólította fel Magyarországot, hogy vizsgálja felül új migrációs törvényét, mert az - a strasbourgi testület szerint - azt a kockázatot hordozza magában, hogy a bevándorló kiskorúakat szexuális kizsákmányolásnak teszik ki.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó