Kérdés, hogy egyben marad-e az Európai Unió
A globalista, valamint a nemzetállami szemléletű tagállamok mentén jöhet létre a kétsebességes Európai Unió, amelyben a visegrádi országok, tágabb értelemben a közép- és kelet-európai térség összefogása a jelenleginél is hangsúlyosabb lehet – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Kiemelte: az uniós támogatásokra érkezett, eddig kiértékelt pályázatok alapján teljesülni látszik a kormány célja, hogy a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztésre jusson, ezáltal teremtve felzárkózási lehetőséget a vállalkozásoknak.
2017. július 8. 10:09

– Az eddigi adatok szerint jelentős a túligénylés az európai uniós gazdaságfejlesztési pályázatokon. Megvalósulni látszik a kormány célja?

– Úgy gondolom, a túligénylés annak a jele, hogy a kormány megfelelően célozta meg ezeknek a pénzeknek a felhasználását. A cél az volt, hogy a 2014–2020-as fejlesztési ciklusban a gazdaságfejlesztésre menjen a felhasználható pénzek hatvan százaléka, szemben az előző időszakkal, amikor mindössze 14 százalékot sikerült ezekre a célokra fordítani. Az eddig kiértékelt pályázatok, lekötött források 57-58 százaléka fordítható technológiai fejlesztésekre. Ez azt mutatja, megvalósul a cél, hogy a vállalkozások modernizálják technológiájukat, ezzel pedig felzárkózzanak a nyugat-európai versenytársakhoz a fejlesztési időszak végére. Tehát a pénzfelhasználás célja várhatóan teljesül.

– Mit jelent ez a felzárkózás? A túl­igénylés miatt mi lesz azokkal a cégekkel, amelyek lemaradnak az ingyenpénzről?

– Sok magyarországi vállalkozás elavult technológiával dolgozik, aminek eredményeként magasabb az élőmunkaigény, ráadásul a hatékonyság is alacsonyabb, mint a nyugati tagállamokban működő cégeké. A pályázatértékelés során objektív szempontokat vesznek figyelembe, így biztosítva azt, hogy azok nyerjenek, akik valóban hatékonyan tudnak fejlődni. A gazdaság helyzete évek óta lehetővé teszi, hogy az uniós pénzek mellett a kormány fejlesztési keretet biztosítson a vállalkozásoknak, részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatások, vagy alacsony kamatozású kölcsönök formájában. A versenyképesség elősegítése a cél, az eredmények pedig a külkereskedelmi mérlegünkön is látszódnak. A magyar cégek ma már olyan helyekre exportálhatnak, ahol korábban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem voltak jelen. Nélkülözhetetlen a kivitel, mivel egy tízmilliós országban nem reális, hogy csak a belső kereslet húzza a növekedést.

– Működne a gazdaságunk az EU-s források nélkül?

– Az EU-s források nélkül két, két és fél százalék körül lenne a növekedés, azonban a 2020 utáni időszakra el kell érnünk, hogy a kohéziós támogatások nélkül is elérhető legyen a legalább három százalék feletti GDP-bővülés. Ez nélkülözhetetlen a családtámogatási rendszer, a rezsicsökkentés, valamint az otthonteremtési, adócsökkentési politika fenntartásához. Várhatóan nem szűnik meg a kohéziós politika, de előreláthatólag kevesebb lesz a vissza nem térítendő és több a visszatérítendő támogatás. Emellett ma még nem lehet látni, hogy Nagy-Britannia mint nagy nettó befizető uniós kilépését követően a kiesett pénzeket hogyan pótolja a közösség.

– Hazánk élesen tiltakozik akár a menekültek befogadása, akár a nemzetállami hatáskörök csorbítása ellen. A megítélt támogatásokat nem veszi el tőlünk az unió ezek miatt a vitás kérdések miatt?

– Azok a politikusok, akik korábban a pénzek megvonásával fenyegetőztek, belátták, hogy a lépéssel leginkább saját gazdasági hátországuk ellen cselekednének. A nyugat-európai cégek válság után realizált nyereségének a bázisa ugyanis Közép- és Kelet-Európában van, és ha a térség gazdasági növekedéséből kivonnák ezeket a támogatásokat, azzal az egész unió gazdasági növekedését is befagyasztanák. A nyugati tagállamoknak tehát megéri ezeket a pénzeket befizetni. Az uniós csatlakozásunkkor – 12 másik tagállam mellett – a pénzek segítségével épülhetett ki a térségünkben az az infrastruktúra, amelynek segítségével a nyugati cégek versenyelőnyt szerezhettek. Viszont a gazdagabb tagállamoknak azt is el kell fogadniuk, hogy a keleti országok nem akarnak másodlagos piacokká válni. Ma már a közép-európai térség is komoly érdekérvényesítő erővel rendelkezik, ha pedig a visegrádi négyekre gondolunk, akkor ez mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból releváns.

– A nyugati és a keleti tagállamok mentén válik kétsebességessé Európa?

– Komoly kérdés, hogy az Európai Unió egyben marad-e. Két nézetet figyelhetünk meg, az egyik az elsősorban nyugat-európai országokban jellemző globalista felfogás, amelynek célja, hogy a határok elmosódjanak, ezzel a nemzetállami hatáskörök csorbuljanak. A másik nézet, amelyhez a visegrádi országok is tartoznak, az erős nemzetállamok összefogásán alapuló Európai Unió. A V4-ek, kiegészülve Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával, vagy a Balti-államokkal, az utóbbi időben egyre inkább felismerik, hogy nemzetállamokként saját érdekérvényesítésük céljából szorosan össze kell fogniuk bizonyos politikai vitákban, például a bevándorlás kérdésében. A V4-ek napjainkban tapasztalható erős összetartására a rendszerváltás óta nem volt példa. Legutóbb a budapesti csúcson láthattuk, ahogy a visegrádiak közösen tárgyaltak az egyiptomi küldöttséggel. A globalista Nyugatnak pedig nem tetszik, hogy az unión belül létrejött egy olyan erő, amely a saját érdekei mellett a közösségen kívül is fel tud lépni, méghozzá egységesen.

– Miért utasítjuk el a globalista irányvonalat az unión belül?

– Nem lehetséges egy ilyen sokszínű közösséget, mint Európa, minden téren egybefogni, ugyanis teljesen más kihívásokkal néznek szembe az emberek Berlinben, mint Budapesten. A nyugati tagállamokban egyre nagyobb kérdés a bevándorlás jelentette biztonsági kockázat, ráadásul gazdasági téren is nagy a különbség, mivel nálunk a rendszerváltás előtti időkben nem tudott végbemenni az a fejlődés, amely Nyugaton a kilencvenes évekre már lezárult. Éppen ezért a nyugati gazdaságok – bár magas szinten, de – stagnálnak, míg a keletiek jóval nagyobb növekedést produkálnak. Ebből is látszik, hogy teljesen eltérő kihívásokkal néz szembe az EU nyugati és keleti fele. Sajnos az Európai Bizottság a szétesést nem fékezi, inkább katalizálja, mivel nem tud kilépni a globalista eszmerendszerből, ezáltal nem hallgatja meg a közösség azon részét, amely nem ért egyet ezzel az iránnyal. A kétsebességes Európa veszélye tehát reális, azonban ebből is profitálhatunk, mivel a visegrádi együttműködésen belül egy 120 millió lakosú tömb összefogása valósulhat meg a Balti-tengertől az Adriáig.

– Hazánknak mi az érdeke?

– Egy olyan erős európai közösség fennmaradása, amely a nemzetállamok kölcsönös tiszteletén alapul.

magyaridok.hu
  • Fel kell venni a harcot a gravitáció ellen!
    A normalitás elleni háború légnyomást okozott magas poszton is.
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Brüsszel támadásba lendült: bemutatták a „jogállamisági jelentést”
    Vera Jourová vezetésével bemutatták Brüsszelben a magyar és lengyel kormányok által ellenzett jogállamisági jelentéseket. A Magyarországról szóló dokumentum legkritikusabb része a hazai médiapiacról szól és a papírformának megfelelően az Index ügye is visszaköszön benne.
  • Újabb megelőző intézkedések lépnek életbe
    Mindenkinél, akinél felmerül a fertőzés gyanúja, térítésmentesen elvégzik a koronavírus kimutatására alkalmas PCR-tesztet - közölte az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.
  • Tíz pontban a magyar médiáról
    A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
MTI Hírfelhasználó