Megállapodás a közös zárónyilatkozatról
Macron újabb klímacsúcsot akar
Egyetértésre jutottak a G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában.
Utoljára frissítve: 2017. július 8. 21:40
2017. július 8. 17:25

Megállapodás született

Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.

A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.

A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a "legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben", engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga "Amerika az első" politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.

A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is.

A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 millió dollárt ajánlott fel

Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy "együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön" - mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell "emancipálnia magát" az Egyesült Államokkal szemben. "Nekünk európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának" - mondta.

Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan.

"Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket" - mondta a politikus.  Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.

Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy a kormány átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A csúcsértekezlet után tartott záró sajtótájékoztatóján Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.

Macron újabb klímacsúcsot akar

A francia államfő bejelentette a G20-csúcstalálkozón, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének lezárása után tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.

Összefogásra van szükség a migrációval szemben

A kibocsátó és tranzitországok fejlesztésében együttműködve kell szembenézni az illegális bevándorlással – mondta a spanyol miniszterelnök bevezetőjében, amellyel a migrációs kérdésekről szóló vitaszakaszt nyitotta meg.

Az EFE spanyol hírügynökség beszámolója szerint Mariano Rajoy számtalan intézkedést sorolt fel, amelyeket a spanyol modell ültetett gyakorlatba az illegális bevándorlással szemben, mint például a migráció kiváltó okai elleni küzdelem fejlesztési együttműködéseken keresztül, különös tekintettel a fiatalokra.

Ez az amiért a kormányfő támogatta a német álláspontot a hamburgi csúcstalálkozón, hogy dolgozzanak olyan partnerségi megállapodásban, mint amilyen már létezik az Európai Unió és öt afrikai ország, Mali, Szenegál, Etiópia, Niger és Nigéria között.

Mariano Rajoy hangsúlyozta az embercsempészek elleni harc és a nagyobb együttműködés fontosságát a különböző országok biztonsági testületei között, továbbá a legális migrációs csatornák felajánlását a kiinduló országokban.

A spanyol miniszterelnök felhívta a figyelmet a “biztonságos, gyors és emberséges ” visszatérés garantálására azok számára, akik nem maradhatnak azokban az országokban ahová érkeztek, és szót emelt a bevándorlók integrálása mellett, amennyiben befogadásuk lehetséges.

A politikus történelminek nevezte a migrációs mozgások szintjét, amelyre szerinte felelősséggel és szolidaritással kell válaszolni. A migrációs jelenségek nem szűnnek meg, amíg nem változnak a kiváltó okok, mint a szegénység, bizonyos országok elmaradottsága, a lehetőségek hiánya – tette hozzá.

Amerikai-orosz közeledés

Vlagyimir Putyin orosz elnök a hamburgi G20-csúcsértékezlet végén úgy értékelte, hogy sikerült munkakapcsolatot létesítenie Donald Trump amerikai elnökkel, és jó oka van azt hinni, hogy legalább részleges együttműködés jöhet létre Washingtonnal.

Sajtóértekezleten nyilatkozva az orosz elnök elmondta, hogy találkozójukon megállapodtak Trumppal, együtt fognak működni a kiberbiztonság terén. "Megállapodtunk az amerikai elnökkel abban, hogy létrehozunk egy munkacsoportot, és együtt fogunk dolgozni azon, hogyan tudjuk közösen ellenőrizni a kiberbiztonságot, hogyan tudjuk biztosítani a nemzetközi jogi normák betartását ezen a területen, és azt, hogy ne történjen beavatkozás idegen államok belügyeibe. Ez esetben elsősorban Oroszországról és az Egyesült Államokról van szó" - mondta.

Újságírói kérdésekre válaszolva az orosz elnök elmondta, hogy a Donald Trumppal pénteken tartott kétoldalú találkozóján - amely a tervezett félóra helyett két óra 20 percig tartott - arról biztosította az amerikai elnököt, hogy Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba. Putyin szerint Trump elfogadta ezt az állítást.

Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba sem - szögezte le Putyin. "Jó kapcsolataink vannak a szövetségi köztársasággal, ez a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk az európai országok viszonylatában és az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk világviszonylatban" - hangsúlyozta.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog kétoldalú megbeszélésük során a G20 hamburgi csúcstalálkozójának első napi ülésén 2017. július 7-én. (MTI/AP/Evan Vucci)

Putyin teljesen normális tárgyalópartnernek nevezte az amerikai elnököt, és azt mondta, hogy a "televízióban látott Trump különbözik a valóságos embertől". "Abszolút pontos, úgy reagál, ahogyan elvárod a beszélgetőtársadtól, meglehetősen gyorsan elemez, és válaszol a feltett kérdésekre".

Putyin szerint az orosz gáz előnyben van az Egyesült Államokból Európába érkező cseppfolyósított gázzal szemben az alacsonyabb termelési és szállítási költségek miatt. Mindazonáltal üdvözölte a tervezett amerikai gázszállításokat Európába, mert azok szavai szerint "egészséges versengést" teremtenek.

Észak-Korea kérdése is napirendre került

Problémának és fenyegetésnek nevezte Észak-Koreát Donald Trump amerikai elnök az ázsiai szövetségesekkel szombaton Hamburgban tartott kétoldalú találkozóján, amelyeken igyekezett konszenzusra jutni a közelmúltban sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet végrehajtó Phenjan elleni lépésekről.

A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után Hszi Csin-ping kínai elnök látta vendégül amerikai kollegáját, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog.

Abe Sindzó japán miniszterelnök azt hangoztatta a Trumppal folytatott megbeszélésen, hogy egyre súlyosabb a biztonsági helyzet az ázsiai-csendes-óceáni régióban az észak-koreai rakéta- és atomprogram miatt. Megerősítve, hogy Japán kész szorosan együttműködni az Észak-Korea elleni fellépésben, úgy vélte, hogy a japán-amerikai szövetség hozzájárul a régió békéjének és stabilitásának fenntartásához.

MTI
  • Amerikától Szlovákiáig bírálják Sorost
    Robert Fico, Recep Tayyip Erdoğan, Matteo Salvini és Jarosław Kaczyński – csak néhány politikus azok közül, akik a belügyeikbe való beavatkozással vagy az országuk választásának befolyásolásával vádolták meg Soros Györgyöt az elmúlt években. A magyar származású amerikai milliárdos nevét könnyedén fellelhetjük a külföldi sajtóban is.
  • Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot Müller Cecília
    Tudatos vásárlásra kéri a lakosságot az országos tiszti főorvos az adventi időszak beköszöntével a koronavírus-járvány miatt.
  • Copy-paste forradalmak
    A forradalomexport azért veszélyes, mert a Majdan-klónok képesek önmagukat területileg átmásolni.
MTI Hírfelhasználó