Átváltozik a kenyér a gyermekotthonokban
Még többen, de ne többet adjanak – röviden így is összefoglalható a Magyarok Kenyere program szervezőinek célja.
2017. július 16. 18:28

A búzaadományok mennyisége ugyanis már elérte azt a szintet, amivel megsegíthetik a rászorulókat, ám jó lenne, ha a jótékonykodásban a mostaninál is nagyobb számban vennének részt a gazdák. A programmal több tízezer, szülei nélkül élő gyermek, valamint hajléktalanok is jó minőségű fehér kenyérhez juthatnak. A Pékszövetség szerint jó lenne, ha a magas minőség a boltokban kapható olcsóbb kenyerek esetében is jellemzővé válna, amiért saját nyári akciójukkal próbálnak tenni.

A jó ropogós cipók mellett, a pizza, a piskóta és a különféle sütemények is beleférnek a Magyarok kenyere definíciójába. Sőt, a hasonnevű jótékonysági program során felajánlott lisztből, közvetve, nem csak fizikai táplálék, hanem jobb iskolai jegyek is lesznek. A megsegített, nehéz sorsú gyerekek erre is átváltják az adományba kapott lisztet – mondta a Magyarok kenyere akcióban juttatott adományokat megköszönő videójában Böjte Csaba szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója.

 

Nyolcvanezer embernek jut belőle

A programot szervező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) részéről közölték, a Kárpát-medencében összesen nyolcvanezer rászoruló gyermeknek jut a Magyarok kenyere programban összegyűjtött búzából, illetve az abból készített lisztből. Ebből, mint Böjte Csaba a tavalyi köszönővideóban elmondta, az Erdély-szerte, több mint nyolcvan helyiségben otthonokat fenntartó gyermekmentő szervezetének házaiban több mint kétezer-egyszáz rászoruló kiskorú ellátásában segített az akció.

A nehéz sorsú gyerekeken kívül, az Oltalom Karitatív Egyesületen közreműködésével hajléktalanoknak is segíteni tud a program, ők is jó minőségű fehérkenyérhez, illetve egyéb, a felajánlott lisztből is készített ételekhez juthatnak az adományok által.

Összeöntés ünnepe a 110 éves malomnál  

A felajánlott búzamennyiségek begyűjtése már júliusban megkezdődött, a gabona aratásához igazodva. A megyei búzagyűjtő napokat a NAK területi egységei szervezik.  Az összeöntés ünnepe idén augusztus 13-án lesz a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahová a Magyarországról és a határon túli területekről felajánlott búzából jelképes mennyiségeket várnak. A búzát a kistelepülés 110 éves malmában őrlik meg.

A program legnagyobb ünnepi eseménye Pécsen lesz, ahol augusztus 20-án Böjte Csaba és Korinek László professzor, a mozgalom elindítója jelenlétében megáldják a megőrölt búzából készült Magyarok kenyerét. A támogatást szeptember 20-án, a Gyermekek világnapján, az Adományozási nap keretében osztják majd szét a rászorulók között.

Búzából elég, résztvevőből nem

A Magyarok kenyere program 2011-ben indult, Korinek László jogászprofesszor kezdeményezésére.  Az első évben a Pécsen elindított jótékonysági akcióban magyarországi és határon túli magyarlakta településekről tíz tonna búza érkezett, 2012-ben húsz, egy évvel később 100, 2014-ben 220, 2015-ben 440, tavaly pedig már 515 tonna. Az idei mennyiség a várakozások szerint meghaladja majd a 600 tonnát.

Most már azonban, mint a NAK részéről a hirado.hu-nak elmondták nem a mennyiség növelése a cél, mert az már elérte azt a szintet, amivel megsegíthetik a rászorulókat. A cél tehát sokkal inkább a társadalmi aktivitás növelése, hogy még többen forduljanak a nehéz sorsú embertársaik felé, akárcsak kisebb adományokkal is.

A programban tavaly 3001 adományozó vett részt, és  81 gyűjtőponton adhatták le a gazdák a jótékony célra szánt búzát, amelyet 26 malom díjmentesen őrölt meg, abból pedig 310 tonna liszt készült.

A NAK részéről azt is közölték, nem csak gazdák és malmok csatlakoztak a programhoz, hanem a Magyar Pékszövetség is, valamint más profilú cégek, így egy nagy, gyümölcsleveket előállító vállalat is.

Sokféle búzából jó minőségű kenyér

Septe Lajos, a Pékszövetség elnöke elmondta, a elsősorban az adakozás népszerűsítésében vesznek részt, és azért is mindent megtesznek, hogy minél több tagjuk vállaljon ingyenes sütést a programban.

Az adománylisztből készített termékekről elmondta, a felajánlott mennyiség egy részét maguk a szociális, karitatív intézmények dolgozzák fel – mint a Szent Ferenc Alapítvány példája is mutatja – akár többféle élelmiszerré is. A liszt nagy részéből azonban kenyér készül a segítő pékek jóvoltából.

A NAK hangsúlyozta, bár sok helyen, többféle módon sütik meg a sokféle búzából összeállt adománylisztet, de a végeredményről elmondható, hogy az jó minőségű fehér kenyér.

Példamutató pékáruk olcsón

A Pékszövetség elnöke szerint jó lenne, ha a magas minőség a boltokban kapható olcsóbb kenyerek esetében is jellemzővé válna, amiért saját nyári akciójukkal is tenni próbálnak, ami szintén augusztus 20-hoz, és a kenyér ünnepéhez kapcsolódik. A szervezet idén 7. alkalommal hirdette meg Szent István napi kenyér versenyét. Ennek során szakmai zsűri dönti el, hogy melyik legyen az ország kenyere 2017-ben, illetve győztest hirdetnek két további – rozs- és teljes kiőrlésű kenyér – kategóriában is.

Septe Lajos elmondta, a verseny győztesei minden alkalommal olyan kovászolt kenyerek, amelyek kiváló minőségűek, de nem drágák. Egészen kicsivel kerülnek csak többe, mint a gyenge minőségű, gyorsított eljárással készült, adalékokkal teli legolcsóbb kenyerek, így a példamutatónak szánt versenygyőztes termékek a mindennapok kenyerévé válhatnának. Ezek a pékáruk megmutatják a fogyasztóknak, hogy nem csak a luxuskenyerek lehetnek jók, és nem csak a legrosszabbakat lehet megfizetni – hangsúlyozta.

A szövetség tapasztalatai szerint van piaci hatása az ország kenyerét kiválasztó akciójuknak, mert ezek a termékek jól fogynak a boltokban. Jó lenne, ha még inkább elterjednének a hasonló kategóriájú kenyerek – tette hozzá.

A veknivel vigyázni kell

A szakma szerint a minőség terjedésének akadályai, illetve a fogyasztók megtévesztésének fő helyszínei közé tartoznak az úgynevezett albán pékségek, amelyekben gyenge minőségű, bár általában látványos árut kínálnak a vevőknek, viszonylag olcsón – ha az ár-érték arányt figyelmen kívül hagyjuk.

Ezzel kapcsolatban Pleva György, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője korábban azt mondta, bizonyos kenyérnek kinéző pékárukat az Élelmiszerkönyvtől való eltérés miatt nem lehet kenyér néven árulni, másképp azonban igen, és ezt sok helyen meg is teszik. A vásárlónak tehát érdemes tudnia, hogy ha a boltosok kenyér helyett cipó, vekni, buci vagy egyéb más néven kínálnak neki pékárut, akkor vélhetően nem az Élelmiszerkönyv kenyérdefiníciójának megfelelő terméket akarnak a számára eladni. Pleva György szerint persze, ha a vevő bemegy egy üzletbe, és kenyeret kér, akkor az eladó nem fogja azt válaszolni, hogy azzal nem szolgálhat, csak cipókról meg veknikről kezd el neki beszélni, ami alapján sok fogyasztó nem fog gyanút.

hirado.hu
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI