Izraeli kormányfői vizit közel harminc év után
Benjámin Netanjahu személyében harminc év után jár Budapesten izraeli kormányfő. De nem csak ezért nagy jelentőségű a látogatás, hanem azért is, mert a V4 államok vezetőivel is találkozik Budapesten az izraeli miniszterelnök. Sógor Dániel arabista szerint ez is a mostani látogatás fő célja, azaz Izrael számára fontos a Visegrádi Négyekkel fűződő jó diplomáciai kapcsolat kialakítása.
Utoljára frissítve: 2017. július 18. 11:02
2017. július 18. 09:50

Történelmi látogatásra készül Netanjahu

Benjámin Netanjahu személyében harminc év után jár Budapesten izraeli kormányfő. De nem csak ezért nagy jelentőségű a látogatás, hanem azért is, mert a V4 államok vezetőivel is találkozik Budapesten az izraeli miniszterelnök. Sógor Dániel arabista szerint ez is a mostani látogatás fő célja, azaz Izrael számára fontos a Visegrádi Négyekkel fűződő jó diplomáciai kapcsolat kialakítása.

A szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: nem annyira boldog napokat él át az izraeli külpolitika, ezért Netanjahu egy diplomáciai korteskörúton van, aminek a keretében Budapest előtt Párizsba is ellátogatott, ahol az egyébként hagyományosan jó francia-izraeli kapcsolatokra árnyékot vető Macron- kampány által felvetett kérdéseket próbálta tisztázni a két fél.

A Visegrádi Négyek is diplomáciai értelemben fontos Netanjahu számára, míg Magyarország elsősorban gazdasági értelemben fontos a jelenlegi izraeli kormány számára – fejtette ki az arabista, aki szerint a V4-et a skandináv országok által felvetett, és az izraeli áruk bojkottjára felszólító kezdeményezés elleni fellépésről akarja meggyőzni Netanjahu.

Sógor Dániel szerint a visegrádi országok ebben a kérdésben jó partnernek számít, de természetesen a gazdasági kapcsolatok fejlesztése is napirenden lesz.

Likud és Fidesz: “szerencsés csillagzatnak” köszönhetőek a közös pontok

Ugyan a két kormány vezető erejét adó Likud és Fidesz ugyanabba a pártcsaládba tartozik, de a közös pont kettejük között főképpen ideológia, hiszen a két párt „politikai focipályája” teljesen más – jelentette ki Sógor Dániel. Hozzátette: így az is, hogy teljesen mást jelent Izraelben a jobb és baloldal, mint Magyarországon, és a Likud Magyarországon nem jobbközép matrica alatt futna.

MTI-fotó Kovács Tamás

Ugyan Soros Györggyel kapcsolatban hasonlóan vélekedik mind a magyar, mind az izraeli kormány, de az arabista szerint ez csupán „egy szerencsés csillagzat, ami pont kijött”, de nem hiszi, hogy ez közös gondolkodásból, vagy eszmefuttatásból származik ez az ellentét.

Ami az utóbbi napokban történ a civil szervezetekkel és az amerikai milliárdossal kapcsolatban, az csupán a tagadás tagadásából fakadt – foglalta össze a Soros-plakátokkal kapcsolatos izraeli reakciókat Sógor, aki szerint azonban Izraelnek nem teljesen ugyanaz a problémája az amerikai milliárdossal, mint a magyar kormánynak.

Hozzáteszi: a Sorossal kapcsolatos izraeli reakciók leginkább a koalíciós partnerek között meghúzódó viszonyokra vezethetőek vissza. Sógor Dániel szerint amíg Magyarországon arról van szó, hogy nem lehet tudni a civil szervezetek közötti utasításrendszert, és ezt illetően sok a kérdőjel, addig Izraelben ez főleg a palesztin-izraeli viszonyban csapódik le.

Izraeli kormányfői vizit közel harminc év után

Egyenesen Párizsból, az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott tárgyalásait követően érkezett tegnap este Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre, aki csütörtöki távozásáig számos megbeszélést folytat hazánkban.

A látogatás hetek óta lázban tartja mind a hazai, mind a nemzetközi médiát, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a külügyminiszteri tisztséget is betöltő Netanjahu pártja, a Likud számos kérdésben szoros kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal. Legutóbb a Soros György amerikai milliárdos nem kormányzati szervezeteit kontrollálni igyekvő izraeli törvényjavaslat következtében kapott nagy visszhangot a két kormányfő találkozása, amelynek további löketet adott, hogy múlt héten Netanjahu kabinetje visszavonatta a magyarországi Soros-ellenes kormányzati plakátkampányt elítélő izraeli nagyköveti nyilatkozatot.

Izraeli miniszterelnök 1989 óta először látogat Budapestre. Legutóbb Jichak Samir tett a rendszerváltozás évében villámlátogatást Grósz Károlynál, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkáránál és Németh Miklós miniszterelnöknél. A két ország diplomáciai kapcsolata 1967-ben, az arab országok és a zsidó állam között vívott hatnapos háború után megszakadt, majd 1987. szeptember 17-én állapodtak meg a képviseletek újbóli felállításában, amelyek 1988 márciusában nyíltak meg. Végül 1989 szeptemberében Budapesten Horn Gyula és Mose Arensz külügyminiszterek írták alá a diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintű helyreállításáról rendelkező okmányokat. A legmagasabb szintű látogatás eddig az volt, amikor Móse Kacav izraeli államelnök 2004-ben, a magyar holokauszt 60. évfordulóján felkereste Budapestet.

A két ország bilaterális kapcsolata az elmúlt években kiemelkedőnek nevezhető, hiszen a két kormány számos témában osztja egymás nézeteit. Az izraeli kormány például egyetért hazánkkal és a visegrádi országokkal a muszlim menekültek nagyarányú befogadásának elutasításában, Netanjahu szerint ugyanis ezzel potenciálisan növekszik a terrorveszély egy adott országban. Nem véletlen, hogy az izrae­li kormányfő háromnapos látogatása alatt a magyar delegáció képviselőin túl a V4-es országcsoport további három vezetőjével is egy asztalhoz ül Budapesten.

Jichak Samir – a kép előterében, balra – 1989-ben járt nálunk  Forrás: MTI

Ezúttal azonban valószínűleg nem a migrációs válság lesz a fő kérdés, Magyarország számára ugyanis Izrael elsősorban a gazdasági és turisztikai kapcsolatok miatt jelentős partner. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár megkeresésünkre elmondta, a két ország kapcsolatai évről évre javulnak mind gazdasági, mind pedig politikai értelemben. Ennek számos oka van, ezek közül az egyik legfontosabb a terrorizmus elleni harcban folytatott közös fellépés, amely minden bizonnyal – a hírszerzési együttműködéssel együtt – most is a tárgyalások egyik központi témája lesz.

Fotó: Benjamin Netanjahu / Facebook

Egy harcos miniszterelnök

Benjamin Netanjahu 1949-ben született Tel-Avivban, ő az első a zsidó állam kormányfői közül, aki már az állam 1948-as megalapítása után ott látta meg a napvilágot. Bibi – ahogy odahaza ismerik – sok évét az Egyesült Államokban töltötte: először gyermekként, aztán tanulmányai során, egy bostoni tanácsadócégnél dolgozva, végül diplomataként a nyolcvanas években, követségi első beosztottként Washingtonban, majd ENSZ-nagykövetként New Yorkban. Ekkor barátkozott össze Fred Trumppal, a jelenlegi amerikai elnök édesapjával, és jól ismerte Mitt Romney-t is, aki 2012-ben republikánus elnökjelölt lett.

Formálódásának ugyancsak meghatározó eleme, hogy az 1967-es ötnapos háború után belépett a hadseregbe, ahol öt évet húzott le a Szajeret Matkalban, a vezérkar közvetlen irányítása alá tartozó kommandóban. Számos éles bevetésben vett részt, egy gépeltérítés során indított túszmentő akcióban meg is sebesült. Elkötelezettségét jelzi, hogy bár 1972-ben visszatért a tengerentúlra, hogy tanulmányait folytassa, a kiengesztelésnapi (jom kippuri) háborút nem hagyta ki: bevetették az egyiptomi és a szíriai fronton olyan akciókban, amelyek anyaga máig titkos. Ugyancsak e haderőhöz kötődik élete talán legtragikusabb eseménye is: bátyja, Jonatan Netanjahu az entebbei túszmentő akció parancsnokaként esett el.

A politikába a nyolcvanas évektől kapcsolódott be, 1988-ban lépett be a jobboldali Egyesülés pártba, amelynek képviselője lett, majd rövidesen külügyminiszter-helyettes. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy a Likud 1992-es vereségét követően megszerezze a pártelnökséget, majd 1996-ban – a Magyarországon is jól ismert Arthur Finkelstein amerikai republikánus kampányguru segítségével – Izrael első közvetlenül megválasztott miniszterelnökévé lépjen elő. A sors fintora, hogy munkapárti riválisa, Ehud Barak 1999-ben pontosan ezekkel az újszerű, sok ellenszenvet kiváltó, mégiscsak sikeres módszerekkel győzte le.

Néhány év kihagyás után, 2003-ban tért vissza a politikába, 2005-ben ismét a Likud élére, 2009-ben pedig újból miniszterelnökké választották. Immár negyedik ciklusát tölti, de ellenfelei – köztük sokan az Izraelt elkötelezetten támogató amerikaiak közül is – azzal vádolják, hogy leépíti a zsidó állam demokratikus működését, s ezzel hosszabb távon aláássa a cionista projektet.

hirado.hu - magyaridok.hu - MNO