Nagyon jól járt Berlin a görög válsággal
Ritkán nyilvánosságra kerülő adatok láttak napvilágot: Németország az Athénnak folyósított hitelek és görög állampapírok vásárlása révén a görög válság kezdete óta évente euró-százmilliókban mérhető haszonra tett szert. Nem kevesen vélik úgy, hogy ezt az összeget az igazi szolidaritás jegyében a hellén állam javára kellene fordítani.
2017. július 19. 10:12

A Görögországnak folyósított hitelek kamataiból, valamint az adósságvásárlási program keretében vett görög államkötvények hozamából Németország 1,34 milliárd euró haszonra tett szert a görög válság kitörése, azaz 2009 óta – idézi a Süddeutsche Zeitung azt a közleményt, amelyben a német pénzügyminisztérium – a Zöldek követelésére – részleteket ismertet az Athén hitelezésével kapcsolatos nyereségről. Eszerint a német újjáépítési bank, a Kredit­anstalt für Wiederaufbau (KfW) nettó 393 millió euró nyereségre tett szert egy 2010-ben Görögországnak állami hitelgaranciával folyósított 15,2 mil­liárd eurós hitel kamataiból. (Eredetileg 22,3 milliárdot kaptak volna a görögök, ám csak ennyit használtak fel.) 2010 és 2012 között pedig az Európai Központi Bank (EKB) kezdeményezésére az euróövezet jegybankjai által szervezett állampapír-vásárlási program hasznából 952 millió euró jutott a Bundesbanknak.

Az eurózóna többi tagja abban egyezett meg, hogy az ezekből a pénzügyi műveletekből származó hasznot visszajuttatják a görög központi pénzintézetnek. A visszatérítési program működött is 2015-ig, amikor politikai okokból leállították: ekkor különbözött össze ugyanis a baloldali Alexisz Ciprasz (képünkön) újonnan alakult kormánya a segélyeket folyósító három fő szervezettel. Ahogy a német lap írja, a 2015-ös német költségvetés megfelelő rubrikájában szerepelt is egy 412 millió eurós kifizetés Görögország javára, ám a pénz sosem érkezett meg Athénba. És ez valószínűleg így is marad, mert mint ahogy azt Jens Spahn, a szövetségi pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: „a szövetségi kormány pillanatnyilag nem tervez ilyen jellegű kifizetéseket”.

Pedig Athén mindent megtesz, hogy ismét kinyíljon ez a pénzcsap: együttműködési készsége jeleként hajlandó mindazokat a reformokat és megszorító intézkedéseket foganatosítani, amelyeket uniós partnerei követelnek a segélyért cserébe. Az erőfeszítések eredményeként a görög kormány például költségvetési többletet ért el, de ez sem hatotta meg Berlint.

A Zöldek szerint ugyan nem törvényellenes, hogy Németország keres a görög válságon, a szolidaritás morális értelmében azonban ez nem tekinthető legitim eljárásnak.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Több a gyógyult, mint az ismert fertőzött
    A gyógyultak száma már sokadik napja jóval magasabb az aktív fertőzöttekénél. A koronavírus-járvány kezdete óta 3771 igazolt koronavírusos pozitív beteget tartanak számon, közülük 1436-an aktív fertőzöttek és 1836-an már meggyógyultak a betegségből. Az elhunytak száma 499.
  • Őszödi beszéd: Majdnem forradalom lett belőle
    14 éve Gyurcsány Ferenc beismerő vallomással felérő monológját máig ismeretlen személyek eljuttatták a Magyar Rádiónak és több más szerkesztőségnek.
  • Balassi, a kortárs
    Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni.
MTI Hírfelhasználó