Megvan az egymilliomodik állampolgársági kérelem
Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
Utoljára frissítve: 2017. július 19. 13:12
2017. július 19. 11:13

A Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt hozzátette: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) novemberi üléséig az egymilliomodik visszahonosított magyar állampolgár is leteszi az állampolgársági esküt.

A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok.

A köztévének Semjén Zsolt elmondta a héten rendezett 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborról azt mondta, Tusványos már majdnem három évtizede az egyetemes magyarság egyik legfontosabb tanácskozási fóruma, ezért is lett az idei mottó „Tusványos – a biztos pont”.

Semjén Zsolt szerint értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön - egyszerre kereste fel Románia két magyar többségű megyéjét, Hargita és Kovászna megyét - állva hallgatta végig a székely himnuszt, és az is fontos, hogy Iohannis elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, amit Románia lobogójával viszonzott, ő maga pedig a "csere" szót használta erre a gesztusra.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek - mutatott rá Semjén Zsolt.

Felhívta a figyelmet: a magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyaroknak nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen.

"Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, a magyarságnak vagy a székelységnek nem jár, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, pedig nyilvánvalóan nem így van" - hangoztatta Semjén Zsolt.

Az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva úgy fogalmazott: ez a magyarságnak "tragikus dátum", a románságnak pedig öröm, nemzeti identitásuk alapja. Ezzel kapcsolatban azt kérte a románoktól, "tanulmányozzák és fogadják el" a történelmi dokumentumot, mert a magyarok semmi mást nem kérnek tőlük, csak amit száz éve szabad akaratukból megígértek.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, a Tusványos egyik alapítója az erdélyi rendezvény szerdai megnyitóján úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Jonannis moderátora lesz a román-magyar párbeszédnek.

"Figyelembe véve, hogy az államfő jelentős erdélyi magyar támogatással nyerhetett választást, többet vártunk volna tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót" - jegyezte meg az EMNP ügyvezető elnöke.

Folyamatos az erdélyi magyarok elvándorlása

Változó intenzitással és célországokkal, de folyamatos az erdélyi magyarság kivándorlása, s az utóbbi időben fokozottan érinti a szórványterületeket - hangzott el a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szerdai panelbeszélgetésén.

Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezető tanácsadója elmondta: a Népesedéstudományi Kutatóintézet és intézetük közös felmérésben vizsgálta a Magyarországra történő áttelepülést. A Kárpát-medencében az elmúlt száz évben kimutathatóak a migrációs folyamatok, és ez független a politikai viszonyoktól.

A legutóbbi nagy hullám a 80-as években indult el az anyaország felé és máig tart változó intenzitással, a kitelepülők száma eléri a 320 ezret a hozzátartozókkal. Fiatalabb, képzettebb áttelepülőkről lehet beszélni, az orvosok, fogorvosok például 5-10 százalékot képviselnek - jegyezte meg. Hozzátette: ha ez a folyamat nem indult volna el, akkor a magyarországi népesség 10 évvel korábban csökkent volna 10 millió alá. Ha a folyamat megállna, akkor az alapmodellnél egymillióval kevesebb, 7 millió körül lenne 2060-ra Magyarország lakossága - mondta Péti Márton.

Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet képviseletében kiemelte: 1988 és 1992 között a célállomás elsősorban Magyarország volt, a zöldhatáron át érkezők jelentős része ott maradt. Ez a kivándorlási szakasz mintegy 100 ezer embert érintett.

A következő fázis 1992-től az ezredfordulóig tartott, szintén 100 ezer magyar hagyta el Erdélyt. Egy újabb kivándorlási hullám volt jellemző Románia uniós csatlakozása után, ez azonban már kisebb arányban érintette a magyarságot, illetve kevésbé számított célországnak Magyarország, belépett például Németország, Ausztria, Hollandia. A magyar állampolgárság sokak számára a migráció során konvertálható tőkét jelentett - tette hozzá Kiss Tamás.

Népességszámításuk szerint - amelyhez népszámlálási adatokat vettek alapul - közel 1,4 millió volt 2011-ben az erdélyi magyarság száma. A legújabb becslésük szerint 2031-re 1 millió 74 ezer lehet majd a magyar anyanyelvűek száma, de a magyar anyanyelvű népesség megtartaná arányát. Székelyföldön a demográfiai trendek nem jók, de kedvezőbbek, mint a romániai átlag - jegyezte meg a szociológus.

Ilyés Ferenc, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központjának igazgatója rámutatott: az elmúlt 20 évben nem kizárólag munkavállalásról szólt ez a döntés, hanem életformaváltással is párosult, azaz más életteret választottak a magyarok. Fontosnak nevezte, hogy az életminőségi tényezőket helyezzék előtérbe az anyagi szempontokkal szemben, így a szülőföldön maradás is népszerűbbé válna a fiatalok szemében.

Geréb László, a REGA Egyesület elnöke hozzátette: az erdélyi elvándorlás az utóbbi években egyre inkább a szórványterületeket érinti, Székelyföldet kevéssé. Érettségi felkészítőkben részt vevő diákokat érintő kutatásuk szerint a periféria-területek kiürülésére a jövőben is számítani kell.

MTI
megmondó
Milyen hazugságokkal tették lehetetlenné az 1996-os budapesti világkiállítás megszervezését.
  • Ha kikaptunk, akkor is győztünk
    Csak a bugyuta magabiztosság, a sikerláz, a beteges optimizmus, a mindenkit magával ragadó nagy semmi a lényeg.
  • Tájkép csata előtt
    Ünnep lenne, a parlamentáris demokrácia ünnepe, ha megalakul az új parlament. De vannak ünneprontók is.
  • Che Guevara elvtárs hadüzenete
    A demokráciában is kalapáccsal kell beleverni az emberek fejébe, hogy ők, a vörösök a népboldogítók, minden hatalmat nekik kell adni.
  • Máris nekimentek bőszen és bután
    Még le sem tette az új Orbán-kormány az esküt, tehát hivatalosan még nincs is kabinet, máris kipécéztek egy leendő minisztert.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI