Még ma is erős lenne Hajós Alfréd úszóstílusa
Magyar tempóként vagy magyar stílusként ismerte meg a világ azt az úszásnemet, amivel sportolóink jó száz éve mindent vittek. Dunai hajósoktól tanulták, Hajósékra ma is büszkék lehetnénk.
2017. július 23. 15:02

Ha úszás, ha magyar úszósport, akkor Hajós Alfréd. A sportoló, az építész, akinek józan paraszti esze is helyén volt, ahogy Áder János köztársasági elnök is utalt rá ország-világ előtt a FINA megnyitóján.

Az első újkori, athéni olimpia lezárása után a görög király fogadást adott az olimpikonok tiszteletére. Itt hangzott el a rövid párbeszéd az uralkodó és Hajós közt:

 

– Fiatalember, hol tanult meg ilyen jól úszni?

– A vízben, felség.

Magyar stílus

Mindenki tudja, a fiatalember 1896-ban Athénban két számban aranyérmet nyert: 100 méteres és 1200 méteres úszásban. Az viszont már kevésbé ismert, hogy Hajós Alfréd a dunai hajósoktól ellesett technikával utasította maga mögé a nemzetek legjobbjait. Egyéb más neveken is ismert úszásnemről van szó, de a világ közvéleménye Hajós révén és magyar úszók újítása révén tanulta meg: magyar tempó vagy magyar stílus.

Hogy ez pontosan mit is takar, arról Sós Csabát, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetőjét kérdeztük.

Nagyon egyszerűen egyfajta oldalúszásról beszélünk: a test oldalra fordulva, a fej végig kint van a vízből. Az egyik kar csak a víz alatt mozog combig kihúzott erőteljes csapásokkal, a másik a víz alatt húzott és a felszínen lendült előre. Többé-kevésbé malomkörzés-szerű mozdulatok.

Eddig egy világszerte ismert, hatékony úszásmódról beszélünk, itt jön a magyar újítás. Úszóink elhagyták a béka módjára, V-alakban kirúgó lábtempót, mert az lassította a haladásukat. Ollózó lábmunkájuk célja csak az egyensúly megtartása volt, a “sebességet ” a karok ereje adta.

Igen eredményesen, mert Hajós dupla sikere után az 1904-es ötkarikás játékokon Halmay Zoltán ugyanezzel a stílussal nyert két számban is.

A gyorsúszás lehet kutyaúszás is

Aztán a sportolók és edzők hamar rájöttek, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a mozgást, és kialakult a ma is ismert gyorsúszás. A XX. század folyamán az úszásnemeket egyre több szabály rögzítette, a versenyek elkerülhetetlenné tették az elvárt mozdulatok kőbe vésését.

Érdekes, és ma már mulatságos is belegondolni, hogy például háton egy időben kartempóval, és mellig felhúzott, majd onnan V-alakban kirúgott lábakkal úsztak…

Az előírt stílustól versenyeken évtizedek óta tilos eltérni pillangóban, mellen és háton, ám maradt egy “kiskapu”. A magyarul gyorsúszásnak, az angolul freestyle-nak, azaz szabad stílusnak nevezett kategória.

Mindkét elnevezés beszédes – mondja Sós Csaba. A szabad stílusba ugyanis bármi belefér, ha valaki akarja, és megszerzi az indulási kvótát, akár világbajnokságon, olimpián is indulhat bármilyen technikával, akár kutyaúszásban is. A szabályok nem tiltják azt sem, hogy Hajósékat követve bármely sportoló magyar tempóval próbálkozzon.

A gyorsúszás pedig azért sokatmondó, mert az emberi test ezzel a technikával képes vízben a leggyorsabban haladni.

A halászat csábított minket a vízbe

A majmok, a főemlősök kerülik ezt az elemet, legközelebbi rokonaink a természetben csak akkor lesznek vizesek, ha esik az eső. Feltételezhetően így volt ezzel a korai ember is, őseinket minden bizonnyal a halászat csábította a vízbe.

Eleinte a kutyaúszással próbálkoztak, majd megszülettek a különböző mozgásrendszerek. Közülük pedig a gyorsúszás az, amivel a legoptimálisabb energiabefektetéssel a legnagyobb biztonsággal és sebességgel lehet haladni.

Hajós ma is aratna

Sós Csaba nem zárkózik el a laikus “Mi lenne, ha?” kérdésétől sem.

Ha Hajós Alfréd akár holnap rajtkőre állna a világbajnokságon, a magyar tempóval dobogóra nemigen számíthatna, de szégyenben sem maradna.

Igaz, az 1896-os olimpián 1:22 alatt úszta le a 100-at, de ne feledjük, az eredményt 13 Celsius-fokos vízben, hullámokkal küzdve a nyílt tengeren érte el ráadásul vízszívó úszódresszben.

Egy perc alatt elsőként Johnny Weismüller teljesítette a távot,a világrekord ma 46,91 másodperc. És azóta feszített víztükör, speciális úszónadrág, szőrtelen test, sorolhatnánk hosszasan a technikai újításokat és apró trükköket, amelyek mind-mind a teljesítmény fokozását segítik.

Ha pedig Hajós Alfréd a mai kor gyermeke lenne, mondjuk úgy beleszületve és -nőve a modern úszósportba, mindenképp a vébé legeredményesebb versenyzői közé várhatnánk.

Bihari Dániel

Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, aki építészként szellemi olimpián is a legjobb volt. Emellett labdarúgóként is ismert volt. 1902-ben az első magyar labdarúgó-válogatottnak ő volt a csapatkapitánya

24.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó