Élvonalban az adópolitikánk
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az egy főre jutó adó mértéke az uniós tagállamok között az elmúlt hét év során – mutat rá frissen publikált kutatásában az Epicenter nemzetközi agytröszthálózat francia tagja, az Institut Économique Molinari.
2017. július 28. 09:34

Míg 2010-ben egy átlagos magyar dolgozó bérének 59,37 százalékát tették ki az adók és járulékok, addig idén már csak 50,88 százalékát, vagyis az elmúlt hét év alatt hazánkban 8,49 százalékkal csökkent az adók mértéke. Ezzel az uniós lista élén vagyunk, a rangsorban utánunk következő Dániában ennek csak majdnem a felével, 4,34 százalékkal csökkentek a közterhek. A dobogó harmadik helyén Hollandia áll, 3,43 százalékos csökkenéssel.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb, nem eurózónába tartozó tagállamban csökkentek, míg az eurózóna országaiban nőttek az adóterhek az elmúlt években. Összességében ugyanakkor, ha az unió 28 tagországát nézzük, immár harmadik éve csökkennek a közterhek: 2017-ben egy átlagos európai uniós állampolgár bérét 44,8 százalékkal terhelik az adók és járulékok, ez 0,16 százalékkal csökkent tavaly óta. Azonban ha 2010 óta vizsgáljuk, az adóterhelés mértéke 0,81 százalékkal nőtt az unióban. Vagyis ma egy átlagos munkavállalónak a 100 eurónyi béréből a levonások után mindössze 55,20 eurónyi elkölthető keresete marad.

Forrás: Katona Vanda

A szervezet 2010 óta hozza nyilvánosságra a tagállamok adórendszerével kapcsolatos felméréseit, amelyekben azt vizsgálja, hogy az adott országokban mikorra esik az úgynevezett adófizetők napja. Ez a nap – szemléletes példán keresztül – azt mutatja be, hogy az év hányadik napjáig pénzeli egy átlagos adófizető az államot, és mikortól keres csak saját magára.

A nagymértékű adóteher-csökkenés ellenére hazánk továbbra is azon országok közé tartozik, ahol az adófizetők több mint fél éven át hizlalják fizetésükkel az államot. Idén egy átlagos magyar dolgozó július 5-én kezdhetett el a „saját zsebére” keresni. Hat másik tagállamban még ennél is később kezdhetnek el végre a maguk számára dolgozni a munkavállalók. A franciák például csak július 29-től, de a belgák is csaknem hét hónapon át tömik az állam zsebét. Legjobb helyzetben ebből a szempontból a ciprusiak vannak, ők már március 27. óta keresnek saját magukra. A legtöbb tagállamban – szám szerint 15-ben – egyébként júniusban van az adófizetők napja, régiós szomszédaink is ide tartoznak.

Hét évvel ezelőtt augusztus 6-ra esett itthon az adófizetők napja, vagyis 2010-ben még kereken egy hónappal tovább kereste a pénzt az átlagos magyar munkavállaló az állam részére. A kutatóintézet kiemeli, hogy az idei adócsökkentésekre alapozva a következő években még korábban jön majd el az a nap a magyar adózók részére, amikortól már magukra keresnek. Rámutatnak: bár az elmúlt hét évben nőtt az áfa mértéke hazánkban, a magyarok nettó fizetése 42,8 százalékkal emelkedett 2010 óta.

magyaridok.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Bemutatkozott az unió egyenlőségi biztosa
    Az egyenlőségért felelős biztosasszony tehát olyan miniszterekkel ült egy kormányban, akik megalapozott gyanú szerint megrendelést adtak Málta legfontosabb oknyomozó újságírójának meggyilkolására.
  • Minden illegális bevándorló biológiai fenyegetést jelent
    Minden Magyarország területére illegálisan belépni akaró, az ellenőrzést elkerülő bevándorló biológiai, egészségügyi fenyegetést jelent Magyarország számára, amit bármi áron meg kell akadályozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
  • Egységes felvidéki magyar érdekképviselet
    Létrejött a megegyezés az egységes felvidéki magyar érdekképviselet, egy új egyesített magyar párt létrehozásáról, azon a hárompárti találkozón, amelyet a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd párt és az Összefogás mozgalom vezetői között tartottak az MKP pozsonyi székházában pénteken.
MTI Hírfelhasználó