Bőségesen megtérül a vizes vb befektetése
A vizes világbajnokság befejeztével akad még további dolguk a szervezőknek, le kell szerelni például az ideiglenes lelátóhelyeket, amelyek alapanyagát más beruházásban használják majd fel. A Dagály strandfürdő ugyan csak a következő szezonban nyílik meg ismét, a többi felújított uszodát és a korszerűsített Margitszigetet már használatba veheti a lakosság.
2017. augusztus 1. 10:03

Magyarország vasárnap Budapesten a vizes világbajnokság utolsó eseményeinek, Mogyoródon a Forma–1-nek, illetve Győrben az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak – amely önmagában a téli olimpiákkal azonos méretű rendezvény – egy időben adott otthont, az ezekhez kapcsolódó forgalom nagymértékben terhelte a fővárost. A kiemelt beruházások kormánybiztosa szerint Budapest jelesre vizsgázott, remekül viselte ezt az „olimpiai terhelést” a kisebb kellemetlenségek mellett. Fürjes Balázs (képünkön) a Magyar Időknek elmondta, mik lesznek a következő lépések.

– A vb lezárulta után a Duna Aréna hatezer férőhelyes ideiglenes lelátóját leszereljük, már nem lesz szükség 12 ezer ülőhelyre. A hatezres lelátó elég lesz arra, hogy minden évben rangos nemzetközi versenyeket rendezzünk. Jövőre junior-műúszóvilágbajnokság, 2019-ben junior-úszóvilágbajnokság érkezik Budapestre, 2020-ban pedig az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát rendezik meg a Duna Arénában, amely 2024-ben majd a rövid pályás vb-nek ad otthont – sorolta a kormánybiztos.

– Az ideiglenes szerkezetekből semmi nem megy kárba, százszázalékos újrafelhasználást terveztünk: az elemeket a Hungexpo területére visszük, ahol P+R parkolóház épül a segítségükkel, ezáltal ösztönözve a személygépkocsis és a közösségi közlekedés közti váltást – magyarázta. Emellett befejezzük a Dagály strandfürdő teljes felújítását, ami 2018 májusában nyílik meg a látogatók előtt, de a többi versenyhelyszínt már most használatba veheti a lakosság is. Elsőre meglepő lehet, ha azt mondom, hogy a világbajnokságot nem a világbajnokság miatt rendeztük. Kizárólag emiatt tilos lett volna belevágni. A vb előmozdított olyan beruházásokat, amelyekkel régóta adósok voltunk. Budapest szebb, jobb, élhetőbb város lett. Ami felépült, az itt marad: a Duna Arénát, a teljesen felújított Hajós Alfréd- és a Császár–Komjádi-uszodát a gyerekek úszásoktatására, a további versenyekre, szabadidős sportra is megnyitjuk.

A 2020-as tokiói olimpia szervezői már jelezték: a Duna Aréna lesz az etalon számukra Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Fürjes Balázs hozzátette, hogy a közösséget szolgálja a főváros által felújított Margitsziget is, vagy az az angyalföldi gátszakasz, amelynek a hiánya eddig komoly gondokat okozott az árvízvédelemben. A vb valójában arra adott alkalmat, hogy régi adósságokat törlesszenek és Budapesten egyébként is hasznos és hiányzó fejlesztéseket véghezvigyenek. A beruházásokra fordított összegről szólva elmondta, hogy ez a következő két-három év során sem fog hiányozni, de szerinte hibás nézőpont az is, hogy a halogatott fejlesztésekkel pénzt spórolt volna meg az ország.

– Amikor belevágtunk a szervezésbe és a megvalósításba, két kérdést kellett alaposan megvizsgálni: valóban elég időnk van-e a felkészülésre, és a befektetés költségeit képes-e viselni az ország. Annak idején egy konzervatív becslést készítettünk a pusztán a rendezvényhez szükséges és az egyébként is megvalósítandó beruházásokra. Az akkori számításaink szerint a legrosszabb esetben sem haladta volna meg a kiadások összege a költségvetés fél százalékát három éven keresztül. Erre pedig fedezetet nyújtott a gazdasági növekedés. A bevételi többlet segítségével képesek lettünk volna fedezni ezt az összeget úgy, hogy máshonnan nem kellett volna forrást elvonni – mondta a kormánybiztos.

Hozzátette: a valóság pedig úgy hozta, hogy a világbajnokság a fenti tervezett költségnek csak a felébe került, a végösszeg az éves költségvetés negyed százaléka. Csak az a kiadás minősül a vb költségének, amelyik a rendezvény nélkül fel sem merül és a vb után nem hasznosul. Ezek: az ideiglenes, az esemény után elbontott eszközök, a szervezés és a megnyitó költségei. Ha így számolunk, a vb-hez szükséges befektetés évente az állami költségvetés 0,1 százalékát sem érte el, ami három év alatt összesen nagyjából 45-50 milliárd forint. Ez a befektetés jócskán megérte és bőségesen megtérül a kormánybiztos szerint.

A vb kezdetére minden elkészült, semmi sem hátráltatta a rendezvény lebonyolítását. Bár Julio Maglione korábbi világbajnokságok záróünnepségén is nyilatkozott úgy, hogy éppen az volt a valaha volt legjobb, de olyan még nem fordult elő, hogy már a második hét közepén ilyesmit jelentsen ki. A FINA elnöke azt is megjegyezte: olyan sem történt még, hogy az első világrekord szárazon született volna, utalva arra, Magyarország mindössze két év alatt készült fel a rendezvényre a szokásos öt-hét év helyett. A Duna Aréna színvonalához mérhető versenyuszodát szintén nem építettek még fel sehol a világon ilyen gyorsan, a 2020-as tokiói olimpia szervezői pedig már jelezték: ez a létesítmény lesz az etalon számukra.

Impozáns látvány: a Duna Aréna lenyűgőzte a világot Forrás: Bach Máté

A kormánybiztos kiemelte: sikeres világbajnokság van a hátunk mögött, amelyért hála és köszönet illeti a magyar sportolókat, az önkénteseket, a szakembereket, akik éjt nappallá téve dolgoztak két évig, a házigazdákat, a helyszínt biztosítókat, a közlekedés­szervezőket, a rendőröket és a mentőket, valamint a lakosokat, akik elviselték az óhatatlanul jelentkező kellemetlenségeket. Minden határidőre és költségkereten belül készült el.

– A rendezvényt megelőzően kaptunk kritikákat, amelyek közül a jóhiszeműeket meg is fontoltuk, hiszen mindig lehet tanulni, jobban teljesíteni – zárta értékelését Fürjes Balázs. – Hazánk és fővárosunk nagy győzelmet aratott, amely mindenkié. Még az ellendrukkereké is. Nekik is hálásak lehetünk, mert a felkészülés két évében, ha olykor minden energia elfogyott, amikor már az utolsó tartalékainkat is mozgósítottuk, akkor jutott eszünkbe: nehogy a kétkedőknek legyen igazuk. Akarva-akaratlanul az ellendrukkerek is hozzátettek a győzelemhez. Azt kívánom nekik, hogy Magyarország ezen sikerének szívből tudjanak örülni, mert elég sajátos lelkiállapot lehet a kudarcért szorítani és a rossznak örülni, illetve csalódásként megélni az ország sikerét – fogalmazott a kormánybiztos.

magyaridok.hu
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó