Idén is korábban jön el a túlfogyasztás napja
Idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait.
2017. augusztus 1. 23:58

A WWF Magyarország közleménye szerint szerdától a jövőnket használjuk el: "úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre".

Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben szeptember végére esett, 1970-ben még egészen december 23-áig sikerült húzni, ami azt jelenti, hogy akkor még szinte optimális volt a természeti erőforrások felhasználásának mértéke.

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás szerdán lépi át azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.

A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg több szén-dioxidot bocsát ki az emberiség a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászik és irtja ki az erdőket, mint ahogyan azok újra tudnak termelődni. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.

Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükség, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 Földnyi erőforrást használna fel az emberiség egy év leforgása során. A rekorder Luxemburg, ott ez a szám 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

A magyarországi adatokból az látszik, hogy a magyar lakosság is jóval túllépi az ideális mértéket, 1,9 Földet fogyasztana az emberiség, ha a magyarokhoz hasonlóan élne.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki, de jelentős komponens a mezőgazdaság is, azonban a lábnyom részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

A természetvédők kiemelik, hogy az ökológiai túlfogyasztás csak korlátozott ideig lehetséges, hiszen egy idő után akár össze is omolhat  a természeti környezet, ezért a túlfogyasztás napja arra figyelmeztet, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tenni, többek közt küzdeni kell az éghajlatváltozás ellen, csökkenteni kell a fogyasztást, valamint meg kell óvni az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket, hogy a fenntarthatóság útjára léphessen az emberiség - olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

------------------------

A természet nem bírja a tempót

Az ökológiai túlfogyasztás oka, hogy több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amit az óceánok és az erdők el tudnak nyelni, és gyorsabb ütemben halászunk és vágunk ki erdőket, mint amilyen ütemben azok újra tudnának termelődni.

Annak, hogy többet veszünk el a természettől, mint amennyit biztosítani tud számunkra, olyan konkrét negatív hatásai vannak például, hogy gyakoribbak a hőségriadók Magyarországon, az egész világon kevesebb a rendelkezésre álló tiszta víz és ehető hal – közölte már a nap „alkalmából” a CEEweb a Biológiai Sokféleségért Egyesület.

Egyszerű jobbítani a világon

Környezetvédők szerint a bolygó természeti erőforrásainak kizsákmányolása ellen például azzal is tehet bárki, ha tesz néhány egyszerű fogadalmat. Az egyik, hogy rendez egy vegetáriánus vacsorát. Ezzel nem csak az iparszerű, és világszerte sok esetben rengeteg szenvedést okozó húságazattal szemben mutathat alternatívát, hanem a környezetet is óvhatja.

A húsipar, illetve a hozzákapcsolódó állattenyésztés ugyanis a legnagyobb vízfogyasztók közé tartoznak. Egységnyi hús előállításához nagyságrendekkel több víz kell, mint növényi eredetű táplálék esetében. Ezen kívül az állattenyésztés rendkívüli mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok felszaporodásához a légkörben. Főleg a a kérődző állatok tartásával kerül szén-dioxid és metán a légtérbe.

Ne zacskózz!

Egy húsmentes vacsora mellett az sem tűnik kivitelezhetetlennek, hogy a bolygó sorsáért aggódók jobban figyeljenek oda, mennyi szemetet termelnek, első körben csökkenthetik a miatt keletkező papír- vagy műanyaghulladék mennyiségét. Ehhez kezdetben annyi is elég lehet, hogy vásárláskor nem tesznek mindent zacskóba, amit nem feltétlenül muszáj, illetve nem kérnek alkalmanként mindig új plasztikszatyrot a pénztárostól.

Az autóba sem mindig indokolt beülni, környezetkímélőbb, és még gyorsabb is lehet a közösségi közlekedés, a biciklizésről nem is beszélve. Ja, és persze mindig zárjuk el a csöpögő csapot, meg kapcsoljuk le a fölöslegesen égő lámpát, amivel ugyan messze nem lövünk túl a környezetvédelmi célokon, de ennyit is megéri megtenni. Mint a CEEweb hangsúlyozta, mindannyian képesek vagyunk kis változásokra a mindennapi életünkben, ami globális szinten pozitív eredményeket hoz.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán: hat hónappal meghosszabbítja a kormány a hitelmoratóriumot
    A miniszterelnök részt vett a Gazdasági Operatív Törzs mai ülésén, ahol a hiteltörlesztési moratóriummal kapcsolatos javaslatot tárgyalták meg. Mint Orbán Viktor a közösségi oldalán bejelentette: ezt a kormány el is fogja fogadni, s január elsejével meghosszabbítják a moratóriumot további hat hónapig, de csak egyes társadalmi csoportoknál.
  • Varga Judit: Zsarolásra akarnak felhasználni politikai és ideológiai elvárásokat
    Ősszel lezárulhat a börtönbiznisz felszámolása, és az áldozatsegítés, valamint a családvédelem területén is fontos előrelépés történik majd – jelentette ki lapunknak Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint egyértelmű, hogy hazánkban érvényesül a jog uralma. Varga Judit arról is beszélt, hogy nem a Digitális Szabadság Bizottság akarja a Facebookot cenzúrázni, hanem többek között azt vizsgálja, milyen jogi garanciák betartásával cenzúrázza a közösségi oldal a magyar állampolgárokat.
  • Állati küldetés a Városházán
    Szabó Rebeka kinevezése a liberálisok ideológiai háborújának újabb fejezete.
MTI Hírfelhasználó