Hazafias kormányzás - a Nézőpont látószögéből
Az idei tusnádfürdői beszéd egyik kulcsmondata az utolsó volt: „Huszonhét éve itt, Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most azt érezzük, hogy mi vagyunk Európa jövője.”
2017. augusztus 2. 15:17

Orbán Viktor sok fontos gondolatot fogalmazott meg 2017-ben is, a beszéde azonban az Európai Unió reformtervének meghirdetése miatt lesz igazán emlékezetes - írja cikkében Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.

- Igazgató úr, a tusnádfürdői beszédében a magyar kormányfő Ön szerint azt fejtette ki, hogy 2019, az európai választás éve után fordulat fog beállni az európai politika fővárosában, és ezáltal az európai–magyar viszonyrendszerben is. Félő-e, hogy illúzióról van szó? Németországban a sokszorosan megbukott kancellár a legesélyesebb a választási sikerre, és ez jó is, hiszen nála sokkal ártalmasabb lenne a másik esélyes. Franciaországban egy neves bank korábbi alkalmazottja diadalmaskodott. A brit miniszterelnök - aki csak az Unióból távozik, Európában bent marad - az előbbiekhez annyiban hasonlít, hogy ő is gyermektelen, azaz a távolabbi jövő tekintetében érdektelen személy. Ez a trend. Ugyan mitől lehetne változás 2019-ben?

- Érthető az aggodalom, konzervatív ember csak nyugtával dicsérheti a napot. Ugyanakkor bíztató jel, hogy a nemzeti fővárosokban már most is sok mindent másként gondolnak, mint Brüsszelben, csak – félve a kritikától, az ottani szalonokból való kizárástól vagy akár a bosszútól – nem merik elmondani. Fordulatot 2019, az európai parlamenti választás és az azt követő bizottsági elnök-választás miatt hozhat. 2014-ben a britek, az akkor még konzervatív vezetésű Svédország és a magyarok álltak a sarkukra Juncker jelölése ellen, s egy darabig Merkel is vacillált. Egy pislákoló lángnyi esély tehát már akkor is volt a brüsszeli változásra, azóta azonban sokkal szélesebb körben is érezhető, hogy Juncker sikertelen elnök, Bizottsága teljesítménye szerény, megválasztása nem a demokrácia ünnepe, hanem az elitizmus diadala volt. Talán most bátrabbak lennének több fővárosban is, ha új európai vezetőt kellene keresni. S ne feledkezzünk el arról sem, hogy azóta a visegrádi négyek és Közép-Európa közös érdekegyeztetési és -képviseleti rendszert hozott létre. Mindez ad némi reményt az újratervezésre.
 
- Egy brüsszeli alkoholista csúcsvezető 2019-ben leköszön, és - az Ön várakozása szerint - "az új bizottsági elnökről szóló döntésben kulcsfontosságú lesz Közép-Európa." Igen ám, de Ausztria egyik szélsőséges politikusa a napokban is hungarofób módon nyilatkozott, az Adalbert-országok - V4-ek - egyik vezetője pedig hatvan migráns befogadásával akart jó pontot szerezni a brüsszeli szélsőség berkeiben. Ez a Közép-Európa billenékeny támasznak látszik. Ön hol látja mégis a betonalapzatot?
 
- A közép-európai együttműködés, minden ellentétes látszat ellenére, nagyon jó állapotban van. Történelmi távlatokból
szemlélve sem sikerült ennek a régiónak eddig ilyen szintű kölcsönös bizalmat és alkufolyamatot kialakítania. Ha valami jó, nem jelenti azonban, hogy ne lehetne még jobb. Évtizedes feladat, hogy a nagyjából 2014-ben elkezdett (az uniós csatlakozás után egy teljes évtizedet elvesztegettünk!) kooperáció tovább mélyüljön, a politikai szféra mellett a kultúra és a gazdaság terén is megerősödjön. Ebben a folyamatban számos kérdést kell majd tisztázni, például azt, hogy hol vannak a határai Közép-Európának, Ausztria vagy éppen a Balkán hozzátartozik-e. A labanc kancellár kritikájára pedig csak azt lehet mondani, drukkolunk, hogy Kern úr – német elvtársához, Schulz úrhoz hasonlóan - ezüstérmes legyen az október közepi választáson.

- Ön szerint Tusnádfürdő lényege a hazafiasan kormányzott nemzetállamok európai összefogásának megújítása volt. Mint látjuk: a Soros-módszerek hatékonyan bontják meg a nemzetállamokat. E napokban éppen egy dél-amerikai ország kettévert társadalma harcol önmagával, de itt, Közép-Európában, és Kelet-Európában is sok nyoma van annak, hogy külföldről felbérelt maoista vörös gárdisták rombolnak erkélyre mászva, drogot terjesztve, Olimpiát megtorpedózva, fiatalokat szektákba toborozva, hazugságpropagandát a kibertérben terjesztve a nemzetek tönkrezúzásáért. Miközben az állami média kontraszelekciót hajt végre, máshol pedig a pénzt hungarofóbok óriásplakátjaira költik. Milyen új, innovatív tényező erősítheti meg a nemzetállamokat?

- Bonyolult kérdés, sok aspektussal. A harc szerintem, mint minden történelmi korban, a következő nemzedékről szól. Az egyik oldalon a patrióták, a másik oldalon a liberálisok-globalisták állnak. Ha a nemzetállamok kormányai sikeres életpályát tudnak kínálni polgáraik számára, legyen szó a családtámogatásról, az adósrendszerről, bérekről, a jóléti szolgáltatásokról, közbiztonságról vagy az életminőségről, a most 20-as éveikben járók is boldog hazafiak lesznek. Ne feledjük, nekik nincs már történelmi tapasztalatuk. A kommunistákról is csak legfeljebb történelemórán hallottak. S még valami: a hazafias fordulatot egyetlen törvénnyel nem lehet elérni, sok apró lépés, kitartás és türelem is kell hozzá.

preshaztarsasag.wix.com/preshaz
megmondó
Milyen hazugságokkal tették lehetetlenné az 1996-os budapesti világkiállítás megszervezését.
  • Ha kikaptunk, akkor is győztünk
    Csak a bugyuta magabiztosság, a sikerláz, a beteges optimizmus, a mindenkit magával ragadó nagy semmi a lényeg.
  • Tájkép csata előtt
    Ünnep lenne, a parlamentáris demokrácia ünnepe, ha megalakul az új parlament. De vannak ünneprontók is.
  • Che Guevara elvtárs hadüzenete
    A demokráciában is kalapáccsal kell beleverni az emberek fejébe, hogy ők, a vörösök a népboldogítók, minden hatalmat nekik kell adni.
  • Máris nekimentek bőszen és bután
    Még le sem tette az új Orbán-kormány az esküt, tehát hivatalosan még nincs is kabinet, máris kipécéztek egy leendő minisztert.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI