Harrach: A kettős felelősség elve
Migrációs krízis: segítés és önvédelem
Harrach Péter Ferenc pápa kijelentéseiről, az Európát uraló dekadens ideológiáról és a valódi üldözöttekről.
2017. augusztus 4. 09:43

A vallásukat gyakorló katolikus hívők körében is azt tapasztaljuk, hogy elutasítják a muszlimok tömeges, illegális bevándorlását Európába – épp ezért értetlenül állnak Ferenc pápának a migrációs krízissel kapcsolatos üzenetei előtt. És valóban, a rászorulón való segítés alapvető erkölcsi parancsa mellett abszolút jogosnak tűnik az attól való félelem, hogy a kontinensünkre áramló milliós muszlim tömegek idővel átformálják, saját képükre alakítják zsidó-keresztény alapokon nyugvó kultúránkat. Látva a nyugat-európai muszlimok integrációjának kudarcát, a növekvő terrorveszélyt, a liberális média és elit által eltagadott, de a valóságban mégiscsak létező no-go zónákat, s különösen a keresztény felfogástól alapvetően különböző iszlám expanzív jellegét, sok katolikusban él a félelem, hogy ha nem szabunk gátat a bevándorlási hullámnak, nem fogjuk tudni megvédeni keresztény értékeinket, társadalom-felfogásunkat. Ezt az érzést ráadásul erősíti az az utóbbi két évtizedben végbement folyamat, amelynek során kétezer éves közel-keleti keresztény közösségek estek áldozatul a radikális iszlámnak.

Ez alkalommal Harrach Pétert, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnökét, parlamenti frakcióvezetőjét kérdeztük a migrációról és Ferenc pápa álláspontjáról.

– Sok barátunkat, akikkel hasonlóan gondolkodunk a migráció kérdéséről, Ferenc pápa megnyilatkozásai csendes fejcsóválásra vagy dühös kifakadásra késztetnek – fogalmazott megkeresésünkre meglepő őszinteséggel Harrach Péter, az Országgyűlés kereszténydemokrata képviselőcsoportjának vezetője. – Magam katolikus vagyok, tehát tisztelem a mindenkori pápát, annak a közösségnek a fejét, amihez tartozom, és amit szeretek. Ferenc pápa gondolatainak többségét örömmel hallgatom, migrációs kijelentéseinek motívumait is értem, de ebben a kérdésben másként gondolkodom. Ettől még katolikus vagyok, ő pedig tiszteletre méltó egyházfő.

– Mik lehetnek a pápa szempontjai?

– A pápa mélyen hívő ember, aki érti az evangélium tiszta és egyszerű üzenetét. Bátran nekilát az erre rárakódott elemek eltávolításához. Ismeri a világban működő erőket és tudja, hogy ezek kárvallottai mindig a védtelen emberek. Igazi lelkipásztor, aki Dél-Amerikában megtanulta, hogy neki a szegények és szenvedők mellé kell állnia. Ezt tette Argentínában és most ezt teszi Rómában is. Szemében a migráns a hazájában uralkodó viszonyok miatt – legyen az háború, vagy környezeti katasztrófa – segítségre szoruló ember. Ezért melléjük áll. Ennyi.

Ferenc pápa pár héttel ezelőtti Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a migránsok fivéreink és nővéreink, akik jobb életet keresnek távol a szegénységtől, éhezéstől, háborútól.”. Ez világos, de ha több százmillió vagy milliárd – kultúránkról, társadalmi berendezkedésünkről nem sokat tudó vagy azt elutasító – ember indulna meg a harmadik világból Európába a jobb élet reményében, az a civilizációnk végét jelentené…

– Mi mindig is a kettős felelősség elvét vallottuk: segítés és önvédelem. A kettőt egyszerre szolgálja a helyben történő segítés, párhuzamosan a határvédelemmel. Az előbbi az emberhez méltó körülményeket, a helyben maradás feltételeit teremti meg. Az utóbbi a saját kultúránkat és családjaink biztonságát védi. Azt ugyanis mindenkinek el kell ismernie, hogy a beáramló tömegek igen nagy veszélyt jelentenek Európára. Sem a helyi segítés, sem az önvédelem esetében nincs helye alkudozásnak vagy kibúvásnak. Globalizálódó világunk egyetemes felelőssége és a migráció elsődleges indítékának megszüntetése egyaránt a helyi segítség radikális növelését követeli. Kétségtelen: ez komoly anyagi áldozattal jár, de a probléma preventív kezelése olcsóbb, mint a következmények viselése. Addig is, amíg erre Európa rádöbben és cselekedni kezd, segítenünk kell azoknak, akik kultúránkhoz legalább egy szálon, kereszténységükön keresztül kötődnek. Arról nem is beszélve, hogy ők valóban üldözöttek.

– A pápa szempontjairól már szó esett, de mi az oka annak, hogy az önvédelem az európai döntéshozatal szintjén nem működik?

– Mindenekelőtt egy dekadens ideológia, amelynek hangsúlyos eleme a multikulturális társadalomba vetett megalapozatlan és naiv hit. Ez egészen más, mint a kultúrán belüli sokszínűség, ami valóban létezik. Az Unió tisztségviselői a multikulturalizmus elkötelezettjei. A nyugati társadalmak sok tagjában pedig a szekularizáció nyomán keletkezett űrt jobb híján a liberális téveszmék töltötték be. Ma azt látjuk, hogy a valóság kényszerítő ereje elbizonytalanítóan hat rájuk.

Henri Boulad, az alexandriai jezsuita atya felvette a magyar állampolgárságot

– Van remény?

– Korunk a nagy változások kora. Szép és izgalmas feladat ilyenkor a hiteles megoldásokat, a továbblépés útjait keresni.

Jenei István

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó