Felülvizsgálták a kémper iratainak titkosítását
Lényegében minden akadály elhárult a kémügy titkosításának feloldása elől, így hamarosan nyilvánosságra kerülhetnek a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részletei – értesült a Magyar Idők. Már csak egy döntésen múlik, hogy erre a jogerős ítélet előtt vagy után kerül sor.
2017. augusztus 16. 09:41

Felülvizsgálták a Gyurcsány-kormány két volt titkosszolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő kémkedési ügy titkos minősítését, a dokumentációról már csak a titokgazdának, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékesének aláírása hiányzik – tudtuk meg. Szeptemberben, amikor megkezdődik az ügy másodfokú pere, várhatóan a közvélemény is megismerheti a pontos részleteket. Értesüléseink szerint kizárólag olyan információk minősítésén változtattak a szakértők, amelyek nem veszélyeztetik a belügyminiszter felügyelete alatt álló polgári titkosszolgálatok működését, illetve nem számítanak személyes adatnak.

A Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa szeptember 11-re és 25-re tűzte ki a büntetőper tárgyalását, és az utóbbi napon ítéletet is hirdethetnek, immár második alkalommal másodfokon. A kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak bűnösségének megállapítását és a büntetés kiszabását indítványozta. Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje) egykori főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titokminiszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.

Az ügy részleteit jól ismerő nemzetbiztonsági forrásaink a minősítés alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozatala időpontjának két lehetőségét valószínűsítik. Az egyik szerint az ügyben eljáró tanácselnök, Ruzsás Róbert hadbíró dandártábornok még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt dönthet a titkosítás alól feloldott vádirat nyilvánosságra hozataláról, miután mérlegeli, hogy mindez nem sérti-e a büntetőeljárás érdekeit. Mások azonban úgy vélekednek, hogy az NVSZ-t is felügyelő Pintér Sándor csak a jogerős ítélet kihirdetése után hagyja jóvá a titkosítás feloldását, és csak ekkor kerülhet nyilvánosságra, hogy mi is történt.

Laborc Sándor és Szilvásy György (középen) a Kaposvári Törvényszéken Forrás: Éberling András

Jelenleg az ügy minden részlete államtitoknak minősül, így nem tudható, a vádiratban szó esik-e arról, hogy az NBH-ba beengedett orosz titkosszolgák rákapcsolódhattak-e a hivatal központi szerverére, vagy sem. Ami azonban szerepelhet a vádiratban, arról Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek nyilatkozott, aki megerősítette a sajtóban korábban megjelenteket.

Eszerint 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Ezzel kapcsolatban olyan sajtóhírek is megjelentek, amelyek szerint az oroszok nemcsak hazugságvizsgálatot végeztek, de hozzáférhettek az NBH számítógépes rendszeréhez is, így nemzetbiztonsági szempontból kényes információkhoz juthattak hozzá.

A Debreceni Törvényszék 2013-ban első fokon egy évtől két év tíz hónapig terjedő letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon 2015-ben eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte a verdiktet. A megismételt elsőfokú eljárásban a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa tavaly szeptemberben a vádlottak felmentéséről rendelkezett.

magyaridok.hu