Boldog születésnapot, Magyarország!
Augusztus 20-án az államalapításra és az államalapító Szent István királyra emlékezünk. Az egykori aratóünnepeket, arató bálokat 1945 után már az új kenyér ünnepének nevezték, amelyet ugyancsak ezen a napon ünneplünk. Számtalan programon vehetünk részt egész nap, amelynek fénypontja az elmaradhatatlan esti tűzijáték.
2017. augusztus 20. 09:36

Augusztus 20-ának ünnepe az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére rendezett hivatalos állami ünnepünk.

De hogyan is jutottunk el addig, hogy István névünnepe bekerüljön a kalendáriumba, s hogy évszázadokkal később az új kenyér ünnepét is ekkor tartsuk?
A történetírók szerint, 1083-ban, államalapító királyunk szentté avatása után, Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon, augusztus 20-án nyitották meg István király sírját. A magyar egyház ezt a napot iktatta kalendáriumba István névünnepeként.

 

Szent István szobra Kecskeméten. Fotó: MTVA/Faludi Ferenc

Az ünnep állami és egyházi jellegének egyensúlya különböző korokban eltérően alakult. Míg a török hódoltság idejére Szent István ünnepe elveszítette dinasztikus erejét, addig XI. Ince pápa  1686-ban a török fölött aratott győzelem emlékére megváltoztatta Szent István ünnepének dátumát. Annak örömére, hogy szeptember 2-án Buda váráról lekerült a félholdas zászló, elrendelte, hogy a katolikus világ minden év szeptember 16-án emlékezzék meg Szent István ünnepéről. A következő száz esztendőben sok más egyházi ünneppel együtt Szent István napja is kiszorult az egyházi kalendáriumból. Hogy ismét augusztus 20-án ünnepelhetjük Szent István napját, az Mária Teréziának köszönhető. Ő volt az, aki a magyar rendek kedvéért 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját

A Szent Jobb Raguzából Magyarországra került

Ugyancsak a királynőnek köszönhető, hogy legfontosabb ereklyénk, a titokzatos körülmények között eltűnt Szent Jobb visszakerült Raguzából (Dubrovnikból). Az óriási lelkesedéssel várt ereklyét előbb Bécsbe szállították, majd Győrön és Pannonhalmán keresztül 1771. július 20-án megérkezett Budára. 1818-tól vált szokássá, hogy díszes körmenettel tiszteleg Magyarország a Szent Jobb előtt.

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a megtorló Habsburg hatalom 1860-ig nem engedélyezte a magyar nemzeti ünnepeket. A Kiegyezés után viszont a dualista monarchia egyik államának alapító királya kitüntetett helyet kapott. Ferenc József Szent István napját 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította.

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után újabb jelentéstartalommal bővült ez a nap. A területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott Magyarországon Szent István az erős államiság, a magyar királyság, valamint a nemzeti egység jelképe lett.

A Szent Jobb-körmenet halad az ünnepi szentmise után a fővárosi Szent István-bazilika előtti Zrínyi utcában 2015. augusztus 20-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az új kenyér ünnepe

A második világháború után újjászerveződő politikai erők többsége számára Szent István ünnepe a feudális maradványokat konzerváló társadalmi szerkezetet és a klerikalizmust jelentette. 1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az aratást befejező ünnepségek egy 1901-es „szociális hangvételű” miniszteri felhívásnak köszönhetően terjedtek el, elsősorban azokon a nagybirtokokon, ahol nagyszámú cselédséget foglalkoztattak.

1945-ben még nem törölték Szent István ünnepét a kalendáriumból. Erre 1947-ben került sor, amikor a kommunista párt nyílt támadásba lendült. Úgy gondolták, ha május elsején ünnepelnek a munkások, ünnepelhessenek augusztus huszadikán a földmunkások is. Így augusztus 20-án az új kenyérre és az aratásra helyeződött a hangsúly.

Néhány év múlva megint változott az ünnep tartalma. 1949-től 40 éven keresztül augusztus huszadikán a Magyar Népköztársaság Alkotmányát ünnepeltük, természetesen az elmaradhatatlan nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel.

Újjáéledtek a hagyományok

Szent Istvánról évtizedeken keresztül nem lehetett nyilvánosan hallani, 1989-ben mégis szinte varázsütésre újjáéledtek a régi hagyományok: katolikusok és más érdeklődők ezrei vesznek részt a Szent Jobb-körmeneten. 1991-ben a demokratikusan választott Magyar Országgyűlés augusztus huszadikát Szent István napjaként hivatalos állami ünnepnek nyilvánította.

Ma már nem kötelező valamit vagy valakit ünnepelni ezen a napon. Lelkiismeretünk, hitünk és szubjektív meggyőződésünk alapján választhatunk: az államalapító királyra vagy/és a katolikus szentre emlékezünk. Augusztus 20. munkaszüneti nap, elzarándokolhatunk a Szent Jobbhoz, egy vidéki aratóünnepre, este pedig megnézhetjük fővárosi tűzijátékot.

Ünnepi tűzijáték a Duna felett Budapesten 2016. augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Tűzijáték és biztonság

Idén a biztonságra, az értékőrzésre és a látványra helyezik a hangsúlyt az augusztus 20-i állami ünnepség programjain – mondta Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Augusztus 20-a mára Magyarország első számú ünnepévé vált. Ezen a napon az államalapítást és államalapító Szent Istvánt ünneplik az anyaországi és külhoni magyarok, ami “ezekben az időkben talán még fontosabb, mint valaha” – jegyezte meg az államtitkár.
Idén a biztonságra, az értékőrzésre és a látványra helyezik a hangsúlyt. A tűzijáték ezért szükség esetén egyetlen gombnyomással megszakítható; az ünnepi rendezvények biztonságáért pedig idén is az Operatív Törzs felel.

Ebben az évben új telepítési helyszínként az Országház előtti Duna-szakaszt is bevonják a tűzijátékba. A kilövési pontok számát is megnövelték, a Dunán 17, míg a Lánchídon 29 ilyen pontot alakítanak ki. A tűzijáték során többek között 4000 nagy kaliberű tűzijáték bombát és 2300 üstökös lövést, összesen 4,5 tonnányi anyagot használnak fel.
Az indítás a legmodernebb gépekkel történik, századmásodperces időzítéssel – hangsúlyozta a pirotechnikus.
Tiszttartó Titusz, a Petőfi Rádió csatornaigazgatója hozzátette: a légi parádé és a tűzijáték alatt is a Petőfi Rádió összeállítása hallható majd.

A Várkert Bazár 2014. augusztus 29-én, a megnyitásának napján.MTI Fotó: Kovács Tamás

Programok Budapesten és országszerte

Budapesten már 19-én elkezdődik az ünnep a Magyar Ízek utcája a Várkert bazártól a Szilágyi Dezső térig tart, a Clark Ádám téren a Balkan Fanatik, Bagossy Brothers Company, Ghymes, Szabó Balázs Bandája, Ed Philips and the Memphis Patrol ad koncertet. Másnap a Kossuth téri ünnepségen beszédet mond dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, zászlófelvonás, tisztavatás, majd 10 órától légi és vízi parádéban gyönyörködhetnek az érdeklődők a Duna Országház előtti szakaszán. A 20-ai teljes budapesti program erre a linkre kattintva érhető el.

A MÜPA hagyományaihoz híven jazzmuzsikával köszönti az államalapítás ünnepét és egyúttal az új hangversenyévad indulását is.  A Jazz 0820 elnevezésű rendezvény fellépői az eddigiekhez hasonlóan a Müpa előtti szabadtéri nagyszínpadon, valamint a Zászlótérben és az Üvegteremben várják a közönséget.
A hagyományokhoz híven a tűzijáték előtt és után a Police Big Band kétrészes koncertje gondoskodik a jó hangulatról. Rossz idő esetén a szabadtéri eseményeket a Fesztivál Színházban rendezik meg.

Székesfehérváron, a Királyi Napok eddig rendezvényeire az augusztus 20-ai program teszi fel a koronát. Székesfehérvár, mint Szent István városa adott otthont annak az országgyűlésnek, amely törvénybe iktatta Szent István ünnepét. Éppen ezért napjainkban is ez a városunk a legméltóbb hely az ünneplésre.  Augusztus 20-án nagyszabású felvonulással zárulnak a történelmi programok, és az ünnepi tűzijáték előtt megkezdődik a Nemzetközi Néptáncfesztivál az Alba Regia Táncegyüttessel és a világ minden tájáról érkező együttesekkel. Az ünnep teljes programjaezen a linken érhető el.

Debrecenben hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb kulturális rendezvénye tavaly ünnepelte 50. születésnapját. Az augusztus 20-ai rendezvény központi eleme a karneváli felvonulás, amin a több százezer szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végig haladnak Debrecen utcáin. A teljes programitt érhető el. 

Kompozíció a 47. alkalommal megrendezett debreceni virágkarneválon 2016. augusztus 20-án. MTI Fotó: Balázs Attila

Hollókőn Szent István-napi várjátékokat rendeznek vasárnap: a látogatók a középkorba tehetnek időutazást fegyveres harcok és csaták forgatagával, táncosok és zászlóforgatók bemutatóival. Az élményt középkori muzsika, önkéntes katonákkal megerősített várostrom és a vár előtti térre kiköltöző kézművesek vásári portékái teszik teljessé. Hollókő önkormányzata rendezi a programot, amely délelőtt ünnepélyes megnyitóval kezdődik a várban a szereplők felvonulásával és bemutatásával.Bemutatót tart a Szent László Vitézei Egyesület és a Pavane Történelmi Táncegyüttes, a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagok és a Szent Sebestyén Számszeríjász Társaság. A középkori muzsikát a Szelindek zenekar szolgáltatja. Az Ófaluban a Debreceni Dósa Bandérium és a Szent László Vitézei Egyesület tagjai portyáznak, majd elkezdődik a Pavane zászlóforgatóinak felvonulása a főutcán, egészen a várig.

Szegeden is sok program közül választhatnak az ott élők: szegedi alkotócsoportok korhű jelmezekben festenek 11 órától a Széchenyi téren. 17 órától hallgatható meg a X. Szegedi Fúvós Zenekari Találkozó a Klauzál téren. Fellépnek: Csorvás Város Fúvószenekara és Majorette csoportja, Dányi Ifjúsági Fúvószenekar, Fricsay Ferenc Városi Fúvószenekar- Szeged. A Huszár Mátyás rakparton 14 órától ünnepi programmal, később koncertekkel várják az ünneplőket. A teljes program ezen a linken olvasható.  

Győrben 10.30-kor Szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődik az ünnep a Szentlélek templomban. 14 óra-tól a Rába Dalkör. 14.30-tól a Colombre Band lép fel.  Délután öttől Balkan Fanatik. koncertre, 19 órától Sugarloaf,  20.30 -tól pedig Republic – élő nagykoncertre várják az érdeklődőket. Este fél11-től kezdődik a tűzijáték. A teljes dunántúli augusztus 20-ai programitt érhető el. 

hirado.hu
  • "...a gyanúsítottat agyonlőtték"
    Jött arra valaki, gyanúsnak találták, és lelőtték. Lehet, hogy háromgyerekes, a családjáról példamutatóan gondoskodó, kollégáival kedves agysebész volt az illető, de rosszkor jött rossz helyre: a rendőrök „gyanúsítottnak” minősítették, és ártalmatlanították.
  • Politikai stabilitás mint érték
    Az SZDSZ is megtorpedózta az 1996-os világkiállítást. A szélsőséges párt akkor bebizonyítatta, hogy komoly tényező az országban, nagy kárt tud okozni neki.
  • Brüsszeli meghallgatás - leplezett ideológiai kampány
    Az európai uniós Általános Ügyek Tanácsában - képünkönt a testület székháza, a Justus Lipsius Brüsszelben - Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott keddi, második meghallgatás egy könyörtelen jogi eljárásnak leplezett ideológiai kampány - állapította meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára az About Hungary honlapján megjelent írásában.
  • Techóriások a kormányok ellen
    Digitális szuverenitás: XXI. századi államiság a globális adatpókok hálójában.
  • KDNP-est: Hazánk a Kárpát-medence erős országa
    A budapesti Liget Caféban megrendezett kereszténdemokrata értelmiségi találkozón mély nemzetpolitikai helyzetelemzések hangzottak el.
MTI Hírfelhasználó