Egyiptomi keresztény kórus magyar templomokban
A kopt kórus, amely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium kórusával, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására érkezik hazánkba.
2017. augusztus 25. 20:09

Az arab világ legnépesebb keresztény közössége az egyiptomi kopt ortodox egyház, amelynek gyökerei az újszövetségi időkig nyúlnak vissza. Ma sajnos ők is fenyegetettségben élnek. Az iszlám fundamentalisták terrorcselekményei következtében legújabb kori vértanúik száma szinte nap mint nap gyarapszik. Ezért is fontos, hogy a magyar keresztények imáikba foglalják, támogassák és szolidaritásukról biztosítsák őket. Mindennek kifejezésre juttatására két remek alkalom nyílik a közeljövőben, ugyanis hazánkba látogat, és két szerzetesi templomban koncertet ad a kairói Shabab El Anba Rewis nevű kopt egyházi kórus és kamarazenekar. Az együttes augusztus 31-én a pesti ferenceseknél 19.30-kor, másnap, szeptember 1-jén 17.30-kor pedig a tihanyi bencés apátsági templomban ad ízelítőt a kopt egyházzene gazdag és ősi kincsestárából.

A kopt kórus, amely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására érkezik hazánkba. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencés közösség a kopt keresztények vendéglátásával kívánják kifejezni keresztény szolidaritásukat a nehéz helyzetben lévő közel-keleti és afrikai keresztények iránt.

Az ötven fővel hazánkba látogató vegyes kart és zenekart 1978-ban alapították. Az évtizedek során számos albumuk jelent meg, rendszeresen fellépnek Egyiptom nagyvárosainak templomaiban és koncerttermeiben, elsősorban biblikus témájú zeneművekkel.

A koptok Egyiptom lakosságának tíz százalékát alkotják, hívek száma több mint tízmillió. Az utóbbi években ellenük elkövetett merényletek dacára is az övék a legerősebb keresztény közösség Közel- és Közép-Keleten. A hagyomány szerint a kopt egyház alapítója Szent Márk evangélista. Jézus születését követően a Szent Család évekig élt Egyiptomban, és a rájuk emlékeztető szent helyek a kopt keresztények féltve őrzött kincsei.

Az ókeresztény évszázadok egyik legfontosabb központja Alexandria volt. Itt élt és alkotott az egyház kiemelkedő teológusai közül például Origenész, Alexandriai Kelemen, Szent Athanáz és Alexandriai Szent Kürillosz. A keresztény szerzetesség gyökerei is Egyiptomban keresendők. Érdekes, hogy a koptok időszámítása nem Krisztus születésével, hanem a Diocletianus császár által megkezdett keresztényüldözéssel kezdődik, ami számukra a „mártírium éve”.

Az önálló Kopt Ortodox Egyház a kalkedoni egyetemes zsinatot követően, 451-ben jött létre. Ez a zsinat elítélte a monofizita eretnekséget, de ezt a döntést az egyiptomi keresztények nem fogadták el, s ez vezetett az egyházszakadáshoz. Az egyik oldalon voltak a zsinatot elfogadó melkiták, a másikon a zsinatellenesek, akik csak Krisztus egy természetét fogadták el. Ezekből nőtt ki a kopt egyház.

A másfél évezredes teológiai ellentét részlegesen feloldódott, amikor 1973-ban VI. Pál pápa tisztázta III. Shenuda kopt pátriárkával a monofizitizmusból fakadó legfőbb félreértést. Eszerint a koptok sohasem tagadták Krisztus valódi ember voltát, csupán hangsúlyozni szerették volna Isten és az ember Krisztusban megvalósuló, harmonikus egységét.

A 639-ben kezdődő arab-muzulmán inváziót követően született keresztényeket sújtó törvények részben napjainkig fennmaradtak Egyiptomban. Minden üldözés ellenére azonban egyetlen egyház sem volt olyan ellenállóképes az észak-afrikai iszlámosítással szemben, mint a kopt. Még ha a muzulmán üldözés következtében kisebbségbe is kerültek, a koptok bátran kiálltak és kiállnak ma is a hitükért.

Az egyiptomi keresztények 93 százaléka a kopt egyházhoz tartozik. Ferenc pápa idén tavasszal Egyiptomba látogatott, és találkozott II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárkával, vagyis a kopt „pápával”, akit Szent Márk 118. utódaként tartanak számon. Ferenc pápa a kopt egyházi vezetőnek többek között ezt mondta: „A vértanúk ártatlan vére összeköt minket. A kopt ortodoxok és a katolikusok közös nyelve az irgalmas szeretet, melyet a mindennapi konkrét tanúságtételben mutathatunk meg.”

Ferences Sajtóközpont
Címkék:
megmondó
Burkolt rasszizmus, nyitottság, tolerancia, emberi jogok… Mintha időutazáson lennénk. A korrupcióval teli párt bornírt szólamai köszönnek vissza.
  • Flaszterparaszt és közokirat-hamisító mint kormányfőjelölt
    Jó lenne, ha az általános művelődési környezet emelkedne olyan nívóra, hogy flaszterparaszt és közokirat-hamisító még pártszékház portása se lehessen.
  • Medgyessy is, Gyurcsány is mulasztott
    „Gyurcsány Ferenc akkor is, és most is hivatalos személynek számít, márpedig hivatalos személyeknek kötelessége a tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni.”
  • Harcoljunk a hazánkért
    Magyarországot az egykori tűzzel-vassal való támadások után sokkal veszélyesebb fegyverrel: az aljassággal támadják hosszú ideje.
  • Storcknak mennie kell
    Egy órán át emberhátrányban játszottak, és a világklasszist sorában tudó Portugáliának csak egy gólt sikerült szereznie ellenünk.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI