Olimpia 2024 - Budapest nyerhetett volna
Duncan Mackay, az olimpiai és paralimpiai mozgalommal foglalkozó, tekintélyes insidethegames.biz szakportál szerkesztője szerint Budapest "surranópályán" elnyerhette volna a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének jogát.
2017. augusztus 26. 09:49

A Nagy-Britanniában számos díjjal kitüntetett szakíró Budapestről keltezett írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy "mi lett volna, ha a magyar főváros nem vonja vissza pályázatát, és mennyivel másképpen nézne most ki a versenyfutás a 2024-es rendezésért."

Mackay szerint ebben az esetben most "valódi versengés" zajlana a "koronázás" helyett, értve ezalatt azt, hogy szeptember 13-án, Limában a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Párizsnak adja majd a 2024-es, Los Angelesnek pedig a 2028-as játékok rendezési jogát.

A szakíró szerint Budapest az elmúlt hetekben a "legszebb arcát mutatta meg a világnak", legfőképpen a júliusban megrendezett vizes világbajnokságon, amely Julio C. Maglione, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elnöke szerint is "a valaha volt legjobb vb" volt.

"A jövő héten kezdődik a cselgáncs-világbajnokság a Papp László Budapest Sportarénában, és a hétnapos versenyen a közönség soraiba várják Vlagyimir Putyin orosz elnököt is" - írta Mackay.

A szerkesztő kitért rá, hogy Thomas Bach, a NOB elnöke szeptember 3-án, a cselgáncs-vb zárónapján Budapestre utazik, így hat hét alatt másodszor látogat el a magyar fővárosba, miután a vizes-vb versenyeit is meglátogatta.

Mackay emlékeztetett rá, hogy Bach "a FINA, az úszósport és Magyarország sikerének" nevezte a vizes-vb-t, amely szerinte "kiváló létesítményekben, fantasztikus közönség előtt" zajlott le nagy sikerrel.

A szakíró utalt arra, hogy Budapest pályázati stratégiájának kulcsfontosságú része volt, hogy a limai döntést megelőző hetekben mindenkinek - de legfőképp a magyar fővárosba utazó NOB-tagoknak - megmutassák, "milyen nagyszerű ez a város, és hogyan tudják használni arra, hogy világeseményeknek adjanak otthont."

Mackay szerint a Momentum Mozgalom a magyar olimpiai pályázatot használta fel arra, hogy kifejezze tiltakozását a kormány ellen, valamivel több mint egy évvel a parlamenti választások előtt.

"Képzeljük el, hogy mi lett volna, ha a Momentum Mozgalom soha nem lép színre: a budapesti pályázaton dolgozó csapat szeptemberben úgy utazhatna Limába, hogy az elmúlt hetekben rendezett meg két kiváló, sikeres világbajnokságot. Ez az a momentum, amely segítette volna Budapestet, nem pedig ellene lett volna" - írta a szerkesztő.

Mackay úgy véli, Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének megosztó személyisége nem tett volna jót az amerikai pályázatnak, szerinte "annak a lehetősége, hogy Donald Trump nyisson meg egy olimpiát 2024-ben, Los Angelesben több NOB-tagot is megrémítene."

A szakíró szerint Párizs a rendezési jog legfőbb esélyeseként venne részt a limai döntésen, ugyanakkor számtalan nagyon komoly kétség vetődik fel biztonsági szempontból a francia főváros kapcsán, miközben Emmanuel Macron elnök népszerűsége néhány hónap alatt 57 százalékról 37 százalékra csökkent. Mackay szerint Macron ellenfelei az olimpiai pályázatot is az elnök ellen fordíthatnák, ha még mindig három város versengene a rendezési jogért.

"Egyáltalán nem elképzelhetetlen az a forgatókönyv, hogy a három pályázó közül Limában Budapest jelentette volna a legjobb megoldást a legkevesebb problémával, És surranópályán elnyerte volna a rendezési jogot. Emlékezzünk rá, hogy az olimpiai pályázatok esetében gyakran nem az előzetesen esélyesnek tartott város győz"- zárta cikkét az insidethegames.biz szerkesztője.

MTI
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Szijjártó Péter a Parlament támogatását kéri a védekezési intézkedésekhez
    – A világ legfejlettebb országai is nagyon komoly kihívással néznek szembe a koronavírus-járvány miatt – kezdte napirend előtti felszólalását a Parlament ülésén Szijjártó Péter.
  • 700 ezer felett a fertőzöttek száma a világon
    Elérte a 722 435-öt az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma hétfő reggelre. A Covid-19-ben eddig 33 997-en vesztették életüket, és 151 991-en gyógyultak meg – tájékoztatott honlapján a Johns Hopkins Egyetem. A vasárnap esti adatsorban 685 623 fertőzött, 32 137 halott és 145 706 gyógyult szerepelt.
  • Járványügyben mindenki kormánypárti
    Sikerült a többséget meggyőznie a kormánynak a koronavírus-törvény hatálya és a járványügyi rémhírterjesztés elleni fellépés kapcsán – közölte legfrissebb, ezer ember telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatásának eredményét ismertetve a Nézőpont Intézet az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó