Nagy Szeder István, a népvezér
A RETÖRKI - Rendszerváltó Archívum folyóiratából Pajor Kálmánt idézzük.
2017. szeptember 1. 10:40

"Nagy Szeder István pedig már nagyon korán, a Halasi Független Kisgazda- és Földmunkás Párt 1931. március 14-i megalakulásakor belépett a Gaál Gaszton vezette pártba. Több vezető funkciót is betöltött, de az igazi változást a kiskunhalasi Kisgazdapárt életében az hozta, amikor 1945 májusában őt választották a párt helyi szervezetének elnökévé. Ekkor a több mint húsz esztendeje magában dédelgetett, átgondolt rendszert szinte pillanatok alatt szervezési gyakorlattá tette. Néhány hónap alatt 7900 taggal rendelkező pártot szervezett!

Rendszerének lényege az volt, hogy teljesen alulról építkezett és mindenkor a képviseltek számával arányos képviseletet biztosított. A vezetők bármikor visszahívhatók voltak. Az általa kiválóan ismert várost és környékét olyan nagyságú körzetekre osztotta, hogy az önálló körzetvezetőségek ne legyenek túlterhelve. A körzetvezetőség taglétszáma az első nyolc párttag után 1 tag, majd 15 párttagonként 1-1 újabb tag lett. Így minden esetben legfeljebb 7 párttag maradhatott képviselet nélkül. Minden vezetőt titkos jelöléssel és titkos választással választottak. A Nagy Szeder-féle választási rendszerben nem volt jelölőbizottság, minden esetben maguk az emberek mondták meg közvetlenül, hogy maguk közül kiket jelölnek, majd több fordulós, kieséses rendszerben kit választanak meg.

Nagy Szeder István tudta, hogy csak a titkos szavazás az igazi demokratikus, félelem nélküli szavazási forma, ezért ebből sohasem engedett. A nyílt szavazást – netán a névszerinti nyílt szavazást – manipulatív játéknak tartotta. Rendszerének erejét jelentette továbbá, hogy az a vezető, aki elveszítette a közbizalmat, azonnal visszahívható volt. Ilyen esetben teljes tisztújítást rendeltek el, és a gyakorlat azt mutatta, hogy mindig csak a nem megfelelő vezető esett ki, a többieket megerősítették. Ez a visszahívásos módszer nem tette bizonytalanná a szervezetet, sőt ellenkezőleg, rendkívül megerősítette azt.

Az akkori halasi példa azt mutatja, hogy az emberek gyorsan megértették, hogy a döntés az ő kezükben van és nagyon jól tudtak vele élni. Ez bizonyítja, hogy a tiszta, demokratikus módszerrel nagyon erős, autonóm közösséget lehet szervezni és működtetni. Ezt a közösség- vagy pártépítő rendszert ma is pillanatok alatt lehetne alkalmazni, csak egy „komoly hibája” van. Nevezetesen az, hogy bizonytalanná teszi a jelenlegi vezetők újraválasztását, mert nincs manipulálható jelölőbizottság, a titkos döntés közvetlenül a tagok kezében van. Ezt az erős érdekközösséget és annak egyedülálló demokratikus választási rendszerét nevezte Pfeiffer Zoltán, a Függetlenségi Párt elnöke halasi normának.

Ezt az igen erős pártot csak úgy tudták felszámolni, hogy elnökét, Nagy Szeder Istvánt 1947. november 22-én letartóztatták, internálták. A kommunisták által kreált, Dobi István vezette Kisgazdapárt már 1947. november végén szervezetet alapított Halason is. A 7900 tagból mindössze 149-en léptek be a fölülről szervezett Kisgazdapártba. Őket nevezte Nagy Szeder István árulóknak, a nép meg egyszerűen „vörös kisgazdáknak”.

Nem véletlenül bízott Nagy Szeder István abban, hogy ez az erős szervezet nem tűnt el nyomtalanul még kilenc évi hallgatás után sem. Erre a bizakodására alapozta 1956-os fellépését. Igaza lett. A pártszervezetet ugyan sikerült 1947-ben szétzúzni, de az emberek közötti szövedéket nem tudták széttépni.

De mikor és hogyan kapcsolódott be Nagy Szeder István a halasi forradalom történéseibe? Az október 27-én eldördült, két halálos áldozattal járó halasi sortűz után egyre feszültebbé vált a helyzet a városban. A Forradalmi Tanácsban úgy döntöttek, hogy bevonják a helyzet rendezésébe a nagytekintélyű népvezért, Nagy Szeder Istvánt. A kommunista tanácselnökkel az élen delegációt menesztettek hozzá. Nagy Szeder Istvánnak nemcsak vezetői, de emberi nagyságát is mutatja, hogy mikor szeretett szülővárosa vészhelyzetbe került, vezetői csődöt mondtak és hozzá fordultak, engedett egykori üldözői kérésének, és segített. Később így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „mindig akkor vállaltam valamit, amikor köllöttem. Az járt az eszömbe, hogy egy vezető nem mondhat csődöt, kiváltképp akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá. Ezért hát bemöntem.”

Ez a pillanat volt az igazi fordulat a halasi ’56-os történésekben. Négypontos javaslata volt, mert ő csak a demokratikus megoldásban hitt. Javaslatainak negyedik pontja szerint 48 órán belül titkos szavazást kellett tartani a négy koalíciós párt között. Nagy Szeder István elgondolásait nagy ovációval, egyhangúlag elfogadták azok is, akik később sorra ellene vallottak.

Ekkor jött el az idő, amelyre Nagy Szeder István oly régen várt. Egykori, legendás szervezettségük próbája. Két napjuk volt rá, hogy a Kisgazdapártot talpra állítsák. Már másnapra 7000 fős nagygyűlést szerveztek. Harmadnap, 1956. november 1-jén pedig a Kisgazdapárt elsöprő, 76%-os győzelmet aratott a szabad kiskunhalasi választáson. A Kommunista Párt mindössze 4%-ot ért el. Mindez azt jelenti, hogy Halason az országban egyedülálló módon demokratikus úton döntötték meg a szocializmust és állították vissza a többpártrendszert.

Nagy Szeder István ezt a választást a törvényes rend alapjának tekintette. Ezért már másnap a választási eredményre hivatkozva sikerült megakadályoznia az esztelen vérontást, a déli határra vonuló hatalmas szovjet páncélos túlerő megtámadását."

(Részlet Pajor Kálmán: Nagy Szeder István, a népvezér című beszédéből, mely elhangzott a Nagy Szeder István Emlékkonferencián, a RETÖRKI-ben és amely teljes terjedelmében megtalálható a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) kiadásában megjelent Rendszerváltó Archívum folyóiratában, melyet olvasására szívesen ajánlunk.)

gondola
MTI Hírfelhasználó