Saját választóik sem hisznek az ellenzéki összefogásban
A Hirado.hu stábja is ott volt a pénteken zászlót bontó legújabb ellenzéki összefogás rendezvényén, megkérdeztük a kilátogatókat, mit szólnak az aktuális összeboruláshoz.
2017. szeptember 2. 12:23

Szeptember elsején bemutatkozott az ellenzéki pártok egy részét tömörítő Közös Ország Mozgalom. A mozgalmat azzal a céllal hozták létre, hogy a hatályos választási törvény helyett újat alkosson, a résztvevők szerint ugyanis a jelenlegi választási törvény igazságtalan. Az esemény megnyitóján ellenzéki politikusok, köztük Fodor Gábor (Liberálisok), Gyurcsány Ferenc (DK), Hadházy Ákos(LMP), Juhász Péter (Együtt), Karácsony Gergely (Párbeszéd), Molnár Gyula (MSZP), Orosz Anna (Momentum) és Bokros Lajos (MoMa) mondott beszédet.

A Hirado.hu stábja ellátogatott a rendezvényre, kíváncsiak voltunk, mit gondoltak a választók az mozgalomról, amiben még az alapkérdésekben sincs egység.

Az illegális bevándorlástól védő határvédelmi rendszert a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció például lebontaná, Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje korábban pedig azt mondta a Reutersnek adott interjúban, hogy „azon lesznek, hogy minél előbb lebontsák” a határkerítést, ugyanakkor az MSZP-n belül már sokan máshogy gondolják ezt a kérdést.

Maga Gyurcsány Ferenc, a korábbi bukott miniszterelnök személye is erősen megosztja az ellenzéket, ez tapasztalható volt a kilátogatók körében is, volt aki azt mondta: „meghallgatta a beszédét, de ez mindegy, mert vele senki nem akar összejönni”. Hasonlóan vélekednek az Együtt elnökéről, Juhász Péterről, de a Jobbik az a párt, aminek baloldali nyitását nem igazán tudják hová tenni.

Az egyik megszólaló úgy fogalmazott, a Jobbiknak az alaptételeiről nem hiszi, hogy demokratikusak lennének, ami viszont nem változik. „Aki antiszemita, az az is marad” – mutatott rá a hölgy.

Pontosan ezért, a baloldal vélhetően csak eszközként tekint Vona Gáborékra. Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt elnökhelyettese ezzel kapcsolatban elmondta: a Jobbik, ha részt vesz az összefogásban, az egy érdekes lépés, de a kormányváltásban már nem lehet ott, ugyanis akkor egy „demokratikus kormányváltásra van szükség”.

Volt olyan kilátogató is, aki erősebb véleményt mondott a Közös Ország Mozgalommal kapcsolatban, ugyanis mint mondta, kíváncsi hogy mit mondanak a baloldali politikusok, valamint hogy összeállnak-e, meg hogy melyik milyen bársonyszékre pályázik.

Az ellenzék már most magyarázza a választási vereséget?

“Nem tudunk olyanról beszélni, hogy egy választási rendszer igazságos vagy igazságtalan” – így fogalmazott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában korábban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. Elmondta: Európa szerte különféle megoldások alakultak ki az igazságosság jegyében, azonban Magyarországon nem tudunk igazságos vagy igazságtalan választási rendszerről beszélni. A kritikák egyik legfőbb mondanivalója az, hogy a magyar választási rendszer nem arányos. Nem pontosan tükrözi a leadott szavazatok százalékszáma a parlamenti mandátumok számát, arányát. Ebben az a groteszk, hogy ez valójában 1990 óta így van – fogalmazott az igazgató.

Szánthó Miklós hozzátette: nem kell jogértőnek lenni ahhoz, hogy ezt megértsük, elég a józan ész. A kritikusok olyan elemeket bírálnak, amelyek a korábbi szabályozásban is vagy benne voltak, vagy korábbi bírósági gyakorlatot ültetett át az új jogszabály. A kritikák politikai éle kapcsán Szánthó Miklós hozzátette: az ellenzéki erők azt érzik, hogy nincs politikailag esélyük a választásokon győzedelmeskedni, ezért egy olyan fogódzódót próbálnak találni, amellyel megmagyarázható lesz a vereségük a 2018-as országgyűlési választások után. Utólag a választási rendszert fogják illegitimnek beállítani az ellenzéki pártok – véli az igazgató.

hirado.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Rétvári: ez a nyár a hajózásról szól a Dunakanyarban
    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának arlamenti államtitkár, KDNP-s országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy volt olyan nap, amikor 3800-an utaztak ezeken a hajókon. Idén nyáron már több mint 50 ezren választották ezt a lehetőséget.
  • Rendkívüli alkalmakkor mérettetik meg minden nemzet
    Rendkívüli alkalmakkor mérettetik meg minden nemzet - hangsúlyozta a kormányszóvivő kedden Budapesten, az augusztus 20-i nemzeti ünnep előtti sajtótájékoztatón.
  • Sétálóidőn az örök emberi értékek égető hiányáról
    Az olvasók egy része továbbra is megmaradt homo morálisnak, akit az erkölcs, az istenhit, élet és halál, vagy éppen a szűkebb és tágabb közösségek iránti elkötelezettség vezérel. Nyilván ők keresik ezeket az értékeket az irodalomban. Nekik tehát bízvást ajánlhatom a kötet olyan novelláit, mint például a Mennybemenetel, A repedés vagy az Úton, amelyekben a talmi cinizmus helyett a mai társadalomról, az örök emberi értékekről vagy azok égető hiányáról van szó.
MTI Hírfelhasználó