Ingeborg, a kémnő
A Budavári Könyvünnepre jelent meg Zsuffa Tünde legújabb kémregénye "Ingeborg". Újabb sikerkönyv. Lebilincselően változatos és izgalmas.
2017. szeptember 6. 12:17

A történet a keletnémet (NDK)  titkosszolgálat alattomos kegyetlen világából átviszi az olvasót a bolíviai  sósivatag szalézi missziójába, ahol négyezer méter magasban a Föld és az Ég összeér, ahol az emberi sorsok találkoznak, tükröt mutatnak egymásnak és értelmet nyernek.

A főhős, Ingeborg kiszolgáltatott fiatal egyetemistából a keletnémet titkosszolgálat legképzettebb, legembertelenebb   ügynökévé  válik. Céljai megvalósítása  érdekében mindent bevet, ravaszságot, bájt, erotikát. Egyre merészebb, egyre veszedelmesebb  játékot űz, ugyanúgy kihasználja a keleti, mint a nyugati titkosszolgálatokat, gátlástalanul keresztülgázol minden erkölcsi törvényen. A csinos kémnő az embertelenség megtestesítője. Madách  megírta az "Ember tragédiáját", Zsuffa Tünde pedig  az "Embertelenség tragédiáját"!

A történelem során gyakran elhatalmasodtak az embertelenség képviselői, a kegyetlen római császároktól, a méregkeverő, vagyont gyűjtő, szeretők által uralt erkölcstelen pápákig (Borgia, Medici pápák), Amerika őslakóit kiirtó aranyéhes császárokig (V. Károly, II.Fülöp), azonban a kommunizmus által kitermelt tudathasadásos keletnémet titkosszolgálatok ügynökei  felülmúlták mindezt.

Mindenezek ellenére a regény derűlátó módon fejeződik be, megnyugtatja az olvasót, hogy az embertelenség világából van kiút, amely nem lehet más, mint a lelki szellemi értékek útja, az Isten felé vezető szeretet és jótettek útja!

Dr Cey-Bert Róbert író, egyetemi tanár

Zsuffa Tünde Ingeborg c. könyvét Dr. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mutatta be telt ház előtt a budapesti Kévés Stúdió Galériában. A történész kiemelte, hogy a közrettegésnek örvendő Stasi sokkal hatékonyabban, profibban működött, mint a magyar titkosszolgálat, ennek ellenére nagyon komoly áthallások vannak a regényben a magyar viszonyokat illetően.

Szabó Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy huszonhét évvel a rendszerváltozás után még mindig cipeljük magunkkal azt a szomorú örökséget, amit nem tudunk feldolgozni.  Ennyi idő elteltével is képtelenek vagyunk lezárni a múltat, hiszen a társadalmi diskurzus az ügynökök szintjén rekedt meg, a tartótisztek, a rendszer valós működtetői azonban árnyékban maradnak.

Fotó: Juhász Éva

gondola
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó