„A haza nem eladó!” – visszakapta a reményt Magyarország
1552. szeptember 9-étől datáljuk az egri ostromot, ekkor tettek esküt a hős magyarok, akik reményt adtak egy szétszaggatott országnak.
2017. szeptember 9. 22:00

A múlt századforduló óta az egri diadalt nem lehet Gárdonyi Géza történelmi regénye, az Egri csillagok nélkül értelmezni – erre ez a cikk sem próbál kísérletet tenni. A számtalan nyelvre – a litvántól a vietnamiig – lefordított mű a közelmúltban, mint hazánk legnépszerűbb könyve került fel a térképre (angol címe: Eclipse of the Crescent Moon). A hősök tetteit Tinódi Lantos Sebestyén jegyezte le Eger vár viadaljáról való ének, valamint az Egri historiának summája című műveiben, Gárdonyi bevallottan merített elődjének írásaiból, aki szerepel regényében is.

„A haza nem eladó semmi pénzen”

Szeptember 9-én kapta meg Ahmed pasától a „politikus” levelet Dobó István, aki tudta, hogy „fenyegetés és alku” lehet csak benne. Ekkor hangzanak el az örök érvényű mondatok a várkapitány szájából: „Alkuba nem bocsátkozunk. A haza nem eladó semmi pénzen”. Ezt tettekkel adták a fenyegető keleti birodalom tudtára: a várfokra „válaszlevél” gyanánt lándzsákkal fekete koporsót tűztek – írja a Hovédelem.hu.

Eskü

„– Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és a királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen!” – hangzik az eskü Gárdonyi Géza művében (Móra Könyvkiadó – Kárpáti Kiadó, Budapest – Uzsgorod, 1980, 304. oldal).

A levél története az egész estés sikerfilmben rövidebbre van vágva, de az eskü elhangzik benne. A szöveg külön aktualitást kapott a 1968-as filmben, hiszen a pártállamban komoly cenzúra működött, mely az olyan fordulatokat nem szívlelhette, mint az például: „Isten engem úgy segéljen!”. A párhuzamokat az elnyomó keleti birodalommal nehéz volt nem észrevenni, s a szöveg komoly gyomláláson esett át a cenzorok által. A Múlt-Kor Magazinban így emlékezett az egyik statiszta: „Tomanek Nándor volt a vár papja, és ő mondta felettünk a búcsúztatót. Beleszőtt ebbe a szövegbe egy olyan részt, ami akkor éppen a Szovjetunióra vonatkozott, hogy »száll a te országod idegen népekre«. Ez volt a vége, hát mi a lepedő alatt sajnos forogtunk a nevetéstől”. Gárdonyi művében ezenfelül olyan „szörnyűségek” is szerepelnek, mint „Szabadságot hoz karddal és ágyúval”. Továbbá az ellenséggel szóba álló hírnököt is keményen megbüntetik.

Örökérvényűség

Az egri diadal megmutatta a mohácsi csata következtében török hódoltság és a hatalmi harcokba bocsátkozó elitek által pusztulásba taszított Magyarországnak, hogy a legnagyobb vészben is van remény. Gárdonyi munkája pedig megszületése óta segít generációknak a nagypolitika reménytelenségben.

Az egri várvédőkről a Magyar Nemzeti Levéltár honlapjáról, míg a diadalról bővebben a Rubicon cikkéből tudhat meg többet!

A három felé szakadt ország 1629-ben Forrás: Wikipédia (Pallas)

hirado.hu
  • Orbán: „Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz”
    Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve hétfőn.
  • Koncesszióba adja az állam a hazai autópályákat
    Meg is jelent a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás.
  • Négy háza is van a BLM társalapítójának
    Patrisse Cullors, a Black Lives Matter (BLM, A fekete életek számítanak) mozgalom társalapítójának botrányos költekezése miatt egyre több BLM-csoport követel nagyobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot a globális szervezettől. Az Associated Press (AP) hírügynökség beszámolója szerint a BLM 2020-ban, Floyd tragédiájának évében kilencvenmillió dollár adományt kapott. A mozgalom társalapítójáról pedig kiderült, hogy négy vidéki háznak is tulajdonosa, amelyek összesen mintegy hárommillió dollárt érnek. Bírálói szerint az ingatlanokat a nonprofit szervezet pénzéből vásárolta az aktivista–derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.
MTI Hírfelhasználó