Az ország megvédése lesz a tét
Miközben végig a korrupcióról beszélt az ellenzék, úgy készül a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden! – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Kósa Lajos. A Fidesz leköszönő frakcióvezetője szerint Simicska Lajos kilóra megvette a Jobbikot. Úgy látja: az egymással is marakodó ellenzéki pártok választási győzelme a politikai horror kategóriájába tartozna.
2017. szeptember 13. 09:38

– Orbán Viktor felkérésére tárca nélküli miniszter lesz. Milyen feladat vár önre kormánytagként?

– A Modern városok program irányítására, felügyeletére kért fel a miniszterelnök. Ez az ország legnagyobb fejlesztési programja, összességében mintegy 3400 milliárd forint fejlesztés, beruházás megvalósítását jelenti. Nem kevés munka vár ránk.

– A ma kezdődő kihelyezett frakcióülésnek melyek lesznek a legfőbb témái?

– Egyértelműen a migráció, az ország védelme a központi kérdés. Ez a legnagyobb kihívás, a napi politikai küzdelem tárgya nemcsak nálunk, hanem szerte Európában. Az illegális bevándorlás közvetlenül fenyegeti európai mivoltunkat, biztonságunkat, és egy sor gazdasági, szociális és társadalmi problémát vet fel, amelyeket a következő ötven évben sem igen tudunk megoldani.

A migrációs válság nem olyan, mint egy természeti katasztrófa elhárítása vagy egy gazdasági válság kezelése, hogy egyszer túlleszünk rajta, bár rövid távon vannak nehézségeink. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a harmadik generációs, látszólag már integrált, bevándorló hátterű európai polgárok által elkövetett borzalmas terrorcselekmények.

– Brüsszel kötelező betelepítési kvótája kapcsán lehetnek még törvényalkotási feladatok ebben a parlamenti ciklusban?

– A küzdelem első szakasza lezárult. A szlovák és a magyar kormány jogalapot vitató keresetét az Európai Bíróság – megjegyzem: nyilvánvalóan politikai döntést hozva és elég felháborító módon – elutasította. A bíróság ítéletét azonban nem lehet végrehajtani, mert nincs rendelkező rész. A küzdelem a kvótával kapcsolatban a kötelezettségszegési eljárással folytatódik, amely jövő év tavaszán zárulhat le. Ezt követően lehet majd konkrét intézkedést megfogalmazni, ha egyáltalán akkor még lesz az unióban kötelező betelepítési kvóta. A migránsok szétosztásával kapcsolatos döntés határideje két héten belül, szeptember 26-án le­jár.

– Mekkora a jelentősége ennek a dátumnak, vagyis a kvóták szerinti elosztás ideiglenességének?

– Az Európai Bíróság döntésében ez az ideiglenesség különös hangsúlyt kapott, ugyanis azt még a bíróság is elismerte: abban igazunk van, hogy az európai jogalkotási rendtől eltérő módon hozták meg a kötelező határozatot. Úgy ítéltük meg, hogy az Európai Tanács belügyminiszteri tanácsa túllépte a hatáskörét, amikor meghozta a minden tagállamra kötelező döntést. Az Európai Bizottság pedig kilépett a szerepköréből, és már nemcsak az alapszerződés betartását és a törvényességet felügyelte, hanem aktív politizálásba kezdett. Az Európai Bíróság azt mondta: nem stimmel a jogalkotás, de az ideiglenesség és a rendkívüli helyzet ezt felülírja jogi értelemben. Szerintünk ez aggályos, mert a Rubiconon nem szokás átlépni ideiglenességre hivatkozva. A migrációs válságra pedig pont az ideiglenességet mint jelzőt nem lehet használni. Ha holnaptól egyetlenegy migráns sem érkezne az Európai Unióba, ez a probléma még akkor is generációkon keresztül elkísér bennünket.

– Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának leköszönő elnökeként milyennek ítéli hazánk külső és belső biztonságát?

– Magyarország belső közbiztonsága folyamatosan javul. Ezt nemcsak konkrét adatokkal tudjuk alátámasztani, hanem az emberek szubjektív biztonságérzete is ezt mutatja. Ez nem csak a rendőrség kiemelkedő munkájának köszönhető. A javulásnak számos gazdasági-társadalompolitikai összetevője van: a foglalkoztatás egyre szélesebb köre, az, hogy a közmunkarendszerben az emberek látják, hogy hasznos munkáért kapnak fizetést, a bérszínvonal és az életszínvonal javulása. Az is javítja az emberek szubjektív biztonságérzetét, hogy a migráció kapcsán felépítettük a kerítést, és nem engedünk be senkit illegálisan Magyarországra. Amíg nem volt kerítés, láttuk, hogy a Keleti pályaudvar környékén milyen tömegjelenetek játszódtak le. Ilyen most nincs Magyarországon, de ha elmegyünk Bécs, München vagy számos európai nagyváros pályaudvarának környékére, akkor borzalmas állapotokat is láthatunk. Párizs néhány kerülete olyan, mintha Marokkóban lennénk. Gyakoriak a zavargások, a nők zaklatása, a nemi erőszak. Ez Magyarországon nincs, és amíg a választók akaratából a Fidesz kormányoz, nem is lesz.

– Az előttünk álló választások kapcsán a Fidesz a kampányidőszakban milyen jellegű politikai támadásokra számít?

– A különböző, hevesen ellenzéki törpeszervezetek rendkívül agresszívak, a vezetőik szerint utcai erőszakra, zavargásokra van szükség a kormány megdöntéséhez. Vágó Gábor ellenzéki aktivista például azt mondta, hogy ki kell lépni a jogszerűség kereteiből, és törvényellenes, agresszív cselekményekkel kell felhívni a figyelmet a kormánnyal kapcsolatos problémákra. Folyamatosan az erőszakról és arról beszélnek, hogy a törvényes rendre fittyet kell hányni.

A kormány és a kormánypárt, amennyire lehet, higgadt kampányra készül. Sem okunk, sem szándékunk nincs arra, hogy agresszívak legyünk, a törvényességet pedig minden körülmény között megtartjuk. Másrészt a közelmúlt országgyűlési történései elgondolkodtatók. Beterjesztettünk a plakáttörvényként elhíresült jogszabályt, amely megakadályozta volna a pártok tiltott finanszírozását. Tárgyaltuk és támogattuk az idevonatkozó ellenzéki törvénymódosító javaslatokat. A törvényjavaslat valójában arról, legyen tilos, hogy valaki mélyen a szokásos ár alatt adjon el szolgáltatást vagy bármilyen terméket politikai pártnak.

Elgondolkodtató, hogy az ellenzék az utolsó pillanatban kihátrált a törvényjavaslat mögül. Miközben végig a korrupcióról beszéltek az ellenfeleink, az MSZP-től az LMP-n át a Jobbikig, úgy készülnek a tavaszi választásra, hogy az van felírva a pólójukra: Gyertek, milliárdosok, van itt olcsóért minden!

– Komolyan gondolja, hogy politikai pártok árulják magukat?

– Az egyik pártot már meg is vette kilóra egy milliárdos, Simicska Lajos, ez a Jobbik. Nem különösebben drágán, de lehet, hogy nem is érnek többet. Ha van korrupciós botrány, az éppen egy politikai párt felvásárlása ennyire nyilvánvalóan és ennyire egyszerű eszközökkel. Egy plakátkampány mélyen áron aluli szolgáltatásáért a Jobbik szembefordult korábbi önmagával, és eladta a lelkét. Nyilván van még itt vevő, főleg ha Soros György vagy más spekulánsok ráéreznek ennek az ízére.

Mi ezt szerettük volna megakadályozni. Szerintünk addig van demokrácia, amíg a politikai pártok meggyőződésük szerint tudják alakítani a programjukat, döntéseiket, nem úgy, ahogy a milliárdosok a saját érdekeik szerint diktálják. Ezt a törekvésünket az ellenzék egy emberként megakadályozta.

– A törvény hatálybalépése után Simicska Lajos cégének hirdetési felületein olyan anonim hirdetések jelentek meg, amelyek egybecsengtek a Jobbik kampányüzeneteivel. Ezzel a módszerrel megkerülhető a jogszabály?

– Nem a plakátozást akartuk megtiltani, hanem a tiltott pártfinanszírozást. Mindenki azt plakátol ki, amit akar, csak ha hirdetési helyet vesz, akkor azt listaáron kellene tennie. Ahogy Magyarországon semmilyen gazdasági szervezet nem támogathat politikai pártot, csak magánszemélyek az adózott pénzükből, úgy ebben a körben is tisztázni akartuk a helyzetet. Az ellenzék szélesre tárta a korrupció kapuját, nyilván azért, mert várják a pénzes ajánlatokat.

Fotó: Mirkó István

– A pártok mellett az NGO-k, a nem kormányzati szervezetek is nyíltan politizálnak, választói felhatalmazás nélkül. Ezt helyénvalónak ítéli?

– Ahhoz, hogy valaki politizáljon, nem kell, hogy megválasszák. Be is avatkozhat a politikába, mi csak azt mondjuk: ne rejtőzzön a mintegy ötvenezer civil szervezet mögé. Nem több mint két tucat azon NGO-k száma, amelyek direkt politizálnak. A galambászoktól a filatelistákon át a segítő pedagógusokig a valódi civil szervezetek nagyon fontos, hasznos munkát végeznek, teljesítményük elvitathatatlan, sokukat támogatjuk is.

A problémát a már említett civilek mögé rejtőzködő, nyíltan politizáló szervezetek jelentik, mert becsapják az embereket. Mi azt kértük, hogy legyen nyilvános, hogy aki pénzt kap a szervezete működéséhez külföldről, az kitől és miért kapta. Ha már elfogadta, ne szégyellje. Egyébként tegyék, amit jónak látnak, legyen az a Helsinki Bizottság, a Migration Aid vagy bárki más. Akik problémásnak találják a civiltörvény módosítását, azok igazából szégyellik a közvélemény előtt, hogy őket Soros György vagy valamely szervezete pénzeli. Ezért is nagyon árulkodó, hogy ez a néhány, magát érintettnek érző szervezet ennyire megsértődött. Az a legviccesebb, amikor az átláthatóságot, transzparenciát hirdető szervezetek bújnak árnyékba és kerülik a nyilvánosságot.

– Az ellenzék bagatellizálni próbálja Soros György szerepét, befolyását a hazai politikai életre. Ön szerint az Országgyűlésben is jelen vannak a spekuláns emberei?

– Attól függ, mit értünk azon, hogy Soros embere. Az egyik megközelítés az, hogy Soros embere mindenki, aki az elmúlt évtizedekben kapcsolatba került vele. Szerintem ez így nem igaz. Focimeccsre is járok, az MLSZ-szel is van kapcsolatom, mégsem vagyok Csányi Sándor embere. Ellenben mivel Fidesz-tag vagyok, képviselő, vállalom, ha Orbán Viktor emberének tartanak. Olyanok, akik egyetértenek, illetve együttműködnek Soros Györggyel és segítik a terve megvalósulását, jó néhányan vannak a parlamenti padsorokban.

– Tudna konkrét példákat is említeni?

– Az MSZP egykori elnöke egyértelműen kijelentette, hogy Sorossal értenek egyet, vagyis függetlenül attól, hogy a milliárdos emberei vagy sem, azt gondolják, hogy Európába évente egymillió migránst kellene beengedni, jó sok pénzt adni nekik, és ezért az EU-nak fel kellene venni vagy 30 milliárd euró hitelt és szétteríteni a kötelezettséget az országok között.

Vona Gábor is habozás nélkül a tőzsdespekuláns politikája mögé állt, amikor úgy gondolta, hogy ez a pillanatnyi politikai érdekei szerint helyes, és a hatalomra jutását segíti. Vona tavaly áprilisban kijelentette, hogy mindenki hazaáruló, aki nem szavazza meg a kvóta elleni alaptörvény-módosítást, ősszel mégis leszavazta azt. A Jobbik a választási programjában azt hirdette, hogy a Közép-európai Egyetemet és minden Soros-szervezetet ki kell tiltani az országból. Most pedig a Sorossal kapcsolatos vitában habozás nélkül aláírták, hogy támogatják a CEU-t és ellenzik a felsőoktatási törvény módosítását, azt, hogy a magyar törvények a magyar állampolgársággal rendelkező milliárdosra is vonatkozzanak.

– Egyesek szerint 1990-hez hasonlítható a 2018-as országgyűlési választás jelentősége. Ön is így gondolja?

– Az lesz a tét jövő tavasszal, hogy meg tudjuk-e védeni az országot, a magyar embereket, mert a migráció nem fog megszűnni, áprilisig pedig végképp nem. Ez a probléma a következő évtizedekben folyamatosan velünk lesz. Mi az Európai Unió elkötelezett hívei vagyunk, de egy olyan EU-t szeretnénk, amilyet most is ismerünk. Nem egy olyat, amilyenből ízelítőt kaphatunk, ha elmegyünk Rotterdamba, ahol a polgármesternek az a programja, hogy a mecseteknek kell meghatározniuk a városképet, nem pedig a keresztény templomoknak.

Európát így szeretem, ahogy van: a németeket németnek, az osztrákokat osztráknak, az olaszokat olasznak. Semmi bajom a muszlim világgal a saját hazájában, azt gondolom, hogy mindenki ragaszkodjon a saját kultúrájához, tradíciójához, önazonosságához, és ne akarja a másikét erőszakkal megváltoztatni. A választás igazi tétje az, hogy ki védi meg az országot, és ebben kire lehet számítani. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ebben a kérdésben csak a Fideszre és a KDNP-re lehet számítani. Mindenki más egyszer, kétszer vagy sokszor elárulta már ezt az ügyet, az ország és a magyar emberek biztonságát. Ez a fő kérdés és a fő tét.

– Más témakörök is szóba kerülhetnek a kampányban?

– A másik fő kérdés, hogy meg tudjuk-e őrizni a hétéves munkának, gyakran erőfeszítésnek az eredményeit, amelyeket az ország – nem a kormány, nem a Fidesz önmagában, hanem szó szerint mindenki – 2010 és 2017 között elért. Isten őrizzen attól, hogy ehelyett 2018 tavaszán felálljon egy Molnár Gyula–Vona Gábor–Szél Bernadett–Karácsony Gergely–Fekete-Győr András–Gyurcsány Ferenc–Bokros Lajos fémjelezte kormányzat, és ők irányítsák az országot. Ezt egy kis falunak sem kívánhatjuk, nemhogy egy országnak! Gondoljunk bele, hogy milyen kormányprogram kerekedne ki ebből az „összefogásból”! Ha létezik olyan kategória, hogy politikai horror, akkor ez az.

magyaridok.hu
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI