Kommunista jelszóval robbantott az egyik első terrorista
Nyolcvanhat éve került sor a hazánkban – békeidőben – történt eddigi, talán legnagyobb robbantásos merényletre. Máig sem tökéletesen tisztázott indíttatásból Matuska Szilveszter bécsi gyártulajdonos robbanószerkezetet helyezett el a biatorbágyi völgyhídon, amely a Bécs felé tartó gyorsvonat alatt felrobbant, és a hídról lezuhanó kocsikban 22 ember halálát okozta. Matuska hamar rendőrkézre került – majd néhány évvel később titokzatos körülmények között nyoma veszett.
2017. szeptember 13. 10:29

1931. szeptember 13-án éjfél után 20 perccel a biatorbágyi völgyhídról a mélybe zuhant egy Budapestről Bécsbe tartó nemzetközi gyorsvonat mozdonya és első hat kocsija, miután ekrazittal töltött pokolgép robbant fel alatta. A 26 méter magasból leforduló és hatalmas robajjal becsapódó vagonokban a 105 utasból és a tízfős személyzetből 22 ember meghalt, 17 pedig súlyosan megsebesült.

Az IHO portál összeállítása szerint a robbantás után Bicskéről – a sebtében, a helyi szerelvényből összeállított segélymenettel – 1 óra 15-kor érkezett meg Torbágyra Veress Kálmán pályafelvigyázó és néhány pályamunkás. A hídhoz érkezve leereszkedtek a roncsokhoz, ahol az éjszakában néhány fáklya világánál folyt a munka.

A sérültek mentésében és a halottak kiemelésében – mérhetetlen döbbenet közepette – a helyi lakosság és önkéntes tűzoltók segítettek.

Borzalmas látvány fogadta őket: a földbe csapódott mozdony kazánja felrobbant, kiszakítva a füstszekrényt, a gőzdómot és a haslemezt. A lezuhant hat kocsiból három a felismerhetetlenségig összeroncsolódott, három igen súlyosan megsérült. A roncsok eltávolítása több napig tartott.

A vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy merénylet történt, habár annak indíttatására sosem derült teljesen fény.

A ma már használaton kívüli viadukt 1883-ban egyvágányú hídként épült a Füzes-patak völgye fölött, a második vágányt 1898-ban fektették le. A merénylő a viadukt előtt a jobb sínszálon helyezte el a robbantóaknát, amely a második-harmadik kocsi alatt robbant fel.

102 kilométer/órával csapódott be a mozdony

Sokan köszönhetik életüket a mozdonyvezetőnek, aki utolsó szívveréséig fékezett, holttestének kiemelésekor fejtették csak le az ujjait a fékezőszelepről. Valószínűleg rajta múlott, hogy a vonat utolsó hat kocsija a sínen maradt.

Vonatroncsok a biatorbágyi viaduktnál. MTI Fotó

A robbantás pillanatában a vonat sebessége 69,08 kilométer/óra volt. A hídról való lelépés után a gép 40 métert repült, és a túlsó hídfő rézsűjénél, a zuhanás során 102 kilométer/órára növekedett sebességgel csapódott a földbe. A vizsgálat szerint a mozdony a robbantás után 3,44 másodpercig haladt a hídon – más források szerint 2,6 másodpercig –, a földbe csapódásig pedig körülbelül öt másodperc telt el.

Fölrobbantották a biatorbágyi vasúti viadukton áthaladó bécsi gyorsvonatot. MTI Fotó: Reprodukció

„A fordító” robbantott

Mivel a helyszínen kapitalistákat fenyegető levelet találtak, politikai merényletre gyanakodtak, a gyanú pedig csakhamar a kommunistákra terelődött. A levélben ez állt: „Munkások! Nincs jogotok, hát majd mi kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek, a benzin nem fogy el. (A fordító)”

A Horthy-kormány a kialakult helyzet miatt néhány nappal később statáriumot, azaz rögtönbíráskodást rendelt el, amely aztán több mint egy évig érvényben is maradt. A történelemkönyvek szerint a statáriális rendelkezés alapján ítélték halálra egy évvel később az illegális kommunista párt vezetőit, Sallai Imrét és Fürst Sándort.

A mentők körül téblábolt Matuska

Sokaknak feltűnt – és rendőrségi bejelentések is születtek erről – a baleset után a helyszínen  bekötözve tébláboló, zavarta viselkedő  39 éves magyar származású bécsi gyáros, Matuska Szilveszter, aki a bécsi gyors indulásakor nem volt az utasok között.

A bécsi rendőrség magyar megkeresésre nem egészen egy hónappal később őrizetbe is vette Matuskát, rábizonyítva, hogy robbanóanyagot, vascsöveket, gyújtózsinórt vásárolt. Zavaros mellébeszélések után végül beismerő vallomást tett, és nem csak a biatorbágyi, de a másik két merénylethez is a nevét adta.

A nyomozók hamar a magányos merénylő teóriája felé mozdultak el, miután kiderült, hogy a közelmúltban Ausztriában és Németországban is hasonló merényletek történtek.

Matuska Szilveszter a bíróság előtt. MAFI Rt. felvétele

Utóbb az is kiderült, hogy az utolsó pillanatig nem tudhatta, hogy egy gyorsvonatot vagy egy tehervonatot fog-e felrobbantani. A menetrend szerint ugyanis a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia a hídon; azonban a tehervonat késett, s emiatt elengedték a gyorsvonatot.

Matuska bécsi perén eljátszotta az elmebeteget, ám épelméjűnek minősítették és hat évre ítélték. 1934 novemberében Budapesten is bíróság elé került az ügye huszonkétszeres gyilkosság vádjával – a magyar elmeszakértők is beszámíthatónak találták.

1934 novemberében halálra ítélték, de bitófa egy percig sem nem fenyegette, a halálbüntetést el nem ismerő Ausztria ugyanis csak úgy adta ki, hogy az ott adhatónál súlyosabb büntetést nem kaphat. A halálbüntetést így Horthy Miklós kormányzó életfogytiglanra enyhítette.

A halálos áldozatok között öt vasutas volt. Négyüket – Morvay Alajos főmozdonyvezetőt és Nemes Miklós fűtőt Budapest-Keleti fűtőház, valamint Gulyás Sándor főkalauz, vonatvezetőt és Ivánics József kalauzt Budapest-Ferencváros állományából – szolgálatteljesítés közben érte a halál. Az ötödik vasutas Nagy László, Dunakeszi műhelytelepi asztalos volt.

A szovjeteknek köszönheti a szabadulását

Ausztriai büntetésének letöltése után Matuska a váci fegyházban raboskodott. 1944 novemberében azonban, amikor a szovjet csapatok bevonultak Vácra, a terrorista kiszabadult és örökre eltűnt – további sorsa teljesen ismeretlen. Lehetséges, hogy hosszú évekig élt még szabadon, büntetlenül.

A biatorbágyi hídon 1931. október 3-án már újra jártak a vonatok. ’77-ben, a hegyeshalmi vonal villamosításakor a MÁV a viaduktot kivonta a forgalomból és átadta a nagyközségnek, amely 1996-ra helyreállíttatta az ipari műemléknek számító hídpárt.

A helyi műszaki műemléki védettséget élvező viadukt a múlt században fontos szerepet töltött be a vasúti közlekedésben. MTI Fotó: Kovács Attila

hirado.hu - MTI
megmondó
Ebben a kérdésben a jelen a fontos: most titkolják el a tényeket a társadalmak elől.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI