Méltatlanul elfeledett esemény a párizsi békekötés
Történelmünk méltatlanul elfeledett eseménye a Magyarország második világháborús részvételét lezáró 1947-es párizsi békekötés, holott az politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben évtizedekre határozta meg a sorsunkat - hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pénteken Budapesten, a témában rendezett konferencián.
2017. szeptember 15. 12:29

Patyi András azt mondta, a magyar politikai és tudományos élet mindmáig "nem tartotta, nem tartja megemlékezésre, meggondolásra, végiggondolásra érdemesnek ennek a békeszerződésnek a kérdését", noha ez volt az a megállapodás, amely lehetővé tette, hogy szovjet megszálló csapatok tartózkodjanak Magyarország területén.

A rektor felidézte: a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának indoka 1955-ig az Ausztriában állomásozó egységeik ellátása volt, majd amikor újabb indokra volt szükség, "ez az ürügy lett az 1956-os forradalom és szabadságharc", ez azonban nem kisebbíti a hat évtizeddel ezelőtti hősök érdemeit.

Mint mondta, 1956. október 23. előtt harckocsiegységeket csoportosított Budapest térségébe a Vörös Hadsereg, ezek az előző napra körülzárták a fővárost, a megmozdulások első támogatói között pedig ott volt a magyar hadsereg egyik elitalakulata is.

Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a politikai felkészületlenség és kiszolgáltatottság sodorta Magyarországot a második világháborúba, amelynek végére vesztesként az ország tovább gyengült és "az európai békerendezés legalján foglalt helyet".

Utóbbiról szólva kiemelte, Magyarország a háborúban súlyos anyagi és emberveszteségeket szenvedett, emellett - "a szocialista lózungok dacára" - továbbra is "vele ellenséges vagy legalábbis nem igazán barátságos" államok vették körül, és majd csak évtizedek múltán, a rendszerváltozás idején fordulhatott "a szovjet Európa" helyett a berlini és brüsszeli központú "német Európa" felé.

A hét évtizeddel ezelőtti és a mai helyzetet összehasonlítva az államtitkár arról beszélt, Magyarország "bizonyos fokú emancipációja" megtörtént, de a kormánynak ma is tennie kell e cél eléréséért, azért, hogy "az európai együttműködésben, a nemzetközi együttműködés európai rendszerében Európa nyugati felével, Európa nagyobb országaival legalább jogilag egyenrangú félként és egyenlő bánásmódban részesülve legyünk a verseny részesei".  

Szólt arról is: térségünk kisállami struktúrájában a túlélés feltételévé vált, hogy az egyes országok nagyobb hatalmakkal törekedjenek szoros kapcsolatot kialakítani, ezzel mentek szembe 1991-ben a visegrádi együttműködés kialakítói.

Balogh Csaba hozzátette: a nagyhatalmak mindig is előszeretettel aknázták ki azokat a regionális konfliktusokat, amelyek megakadályozták ezen országok erős, egységes nemzetközi fellépését.

Megjegyezte, az elmúlt egy hónapban a térségben tett látogatásai során Budapestet és Varsót "gondosan elkerülte" Emmanuel Macron francia államfő.

MTI
  • Putyin téved, a liberalizmus nem elavult, hanem...
    Az úgynevezett „liberalizmus” ma is világhatalomra törekszik, éppúgy, ahogy egykor a világ egyhatodát uraló kommunizmus. Ebben is hasonlít egymásra a „liberalizmus” és a kommunizmus.
  • Az állam a legrosszabb tulajdonos...
    „Az állam a legrosszabb tulajdonos” – ismételgette mantraként számos külföldről megfizetett – fölbérelt – politikus a kilencvenes években. Sokan bedőltek nekik, mert ez a külföldi propagandaközpontban megfogalmazott mondat nagyon hatásos volt. Négy évtizednyi kommunista uralom után jól hangzott.
MTI Hírfelhasználó