Vigyázz! Kész! Rajt!
Hosszú nyári szünet után újra csatasorban. Témák sokasága tolakodik.
2017. szeptember 16. 16:34

HÉTFŐ

Hétfőn kezdi őszi ülésszakát a Tisztelt Ház. Csendes főhajtással megemlékeznek a Kisgazdapárt volt országgyűlési képviselőjéről, az elhunyt  Lányi Zsoltról. Pártállástól függetlenül sokan kedvelték, e sorok írója is tisztelettel és szeretettel néz jövőbeli otthona, a mennyország felé.  

A főhajtást napirend előtti felszólalások követik. Ezzel vége lesz a csendnek. Kétség sem fér hozzá: a választási kampány beköltözik a parlamentbe.  

Az elnök csenget, újra és újra csenget. Képviselői mandátumigazolás és eskütétel következik: az új fiú, Gaal Gergely  a KDNP frakcióját erősíti. 

Határozatot hoznak L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (szövege: PDF).  Döntés születhet  a Házelnök javaslatára arról is,  hogy  parlamenti üléseken rendbontó módon viselkedő Szél Bernadett (LMP) és Hadházy Ákos (LMP) képviselők esedékes tiszteletdíjuk  szolid,  száz vagy ötvenezer forintos részét, látványos tiltakozásuk ellenére  kénytelenek lesznek-e vagy nem a köz javára „felajánlani.”

Leghangosabbnak azonban az interpellációk, és kérdések sorjázása ígérkezik. 

Késő délután kezdenek az érdemi munkához, a törvényalkotáshoz.

Együttes általános vita a lezárásig

a.)  Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

A minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködés érdekében – a katonai megállapodások kivételével – hazánk jogszabályi felhatalmazás hiányában korábban csak két állammal kötött általános titokvédelmi egyezményt (Olasz Köztársaság Kormánya, Német Szövetségi Köztársaság Kormánya), amelyek alkalmazását a 2010. március 31-ig hatályos, az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény nem tette lehetővé.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2010. április 1-jei hatálybalépésével azonban megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelt jelentőségű további országokkal az egyezménytervezetek előkészítése. Ennek érdekében került sor a Magyarország Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény létrehozására, amelyet a felek 2017. június 28-án , Szófiában írtak alá.

Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

b.)  Magyarország Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

A minősített adatok cseréjére vonatkozó biztonsági együttműködés érdekében – a katonai megállapodások kivételével – hazánk jogszabályi felhatalmazás hiányában korábban csak két állammal kötött általános titokvédelmi egyezményt (Olasz Köztársaság Kormánya, Német Szövetségi Köztársaság Kormánya), amelyek alkalmazását a 2010. március 31-ig hatályos, az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény nem tette lehetővé.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 2010. április 1-jei hatálybalépésével azonban megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat, és így megkezdődhetett hazánk e téren tapasztalható elmaradásának felszámolása.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt kiemelt jelentőségű további országokkal az egyezménytervezetek előkészítése. Ennek érdekében került sor a Magyarország Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény létrehozására, amelyet a felek 2015. október 29-én, Nicosiában írtak alá.

Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

c.)  Magyarország Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.

A két szerződő fél 2003-ban már kötött egy hasonló témájú megállapodást. Az új Biztonsági Megállapodás a minősített adatok kölcsönös cseréjét és védelmét szabályozó egyezménnyel való felváltása azért szükséges, mert az Országgyűlés 2009. december 14-én elfogadta a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely alapjaiban kodifikálta újra a minősített adatok védelmének magyarországi struktúráját. A Biztonsági Megállapodás módosítására tehát a hatálybalépését követően eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályi, valamint szervezeti változások miatt van szükség.

Az új Egyezmény a Biztonsági Megállapodással azonos alapokon nyugszik: az adatokhoz való hozzáférést biztosító szabályok megfelelnek a szükséges ismeret elvének, a felek az egyezmény keretében átadott adatokat az azonos védelem elve alapján részesítik védelemben, az átadó fél megtartja az átadott adatok feletti rendelkezési jogot. Az adatok minősítési szintjét az átvevő fél csak az átadó fél hozzájárulása esetén változtathatja meg, az átadott adatok harmadik félnek csak az átadó fél hozzájárulásával adhatóak tovább.

Az új egyezmény azonban részletesebb szabályokat tartalmaz a minősített szerződésekre, valamint a felek közötti látogatásokra. Míg a Biztonsági Megállapodás alapján a felek főszabály szerint diplomáciai úton érintkeztek, az új egyezmény alapján a közvetlen információcsere válik általánossá. A megkötendő egyezmény az átadó és átvevő fél kötelezettségeinek pontosabb meghatározását is tartalmazza, ezáltal bővítve a minősített adatok védelmére vonatkozó garanciális szabályok körét.

Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.

Általános viták a lezárásig

Magyar Köztársaság és az Észt Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, Budapesten, 2002. szeptember 11-én aláírt egyezmény módosításáról szóló jegyzék kihirdetéséről.

A Magyarország részére a 2016. november 26-ai keltezéssel megküldött egyoldalú észt jegyzék tájékoztatást tartalmazott a magyar-észt adóegyezmény jogdíj cikkének 2016. január 1-jével történő módosítását érintően. A 2004. évi CXXVIII. törvénnyel kihirdetett magyar-észt adóegyezmény jogdíjak adóztatását szabályozó 12. cikkében forrásadó szerepelt, illetve a jogdíj-fogalom meghatározása is tágabb volt, mint a nemzetközi gyakorlat. A magyar-észt adóegyezmény szerves részét képező, törvényben kihirdetett jegyzőkönyvének 3. pontja a jogdíjakat érintően a 12. cikk vonatkozásában ún. „legkedvezőbb elbánásra” vonatkozó klauzulát tartalmaz. A klauzula alapján, amennyiben Észtország bármely EGT állammal kedvezőbb tartalmú megállapodást köt a jogdíjakra vonatkozóan a fogalom-meghatározást vagy a forrásadó-mértéket tekintve, akkor a rendelkezés a magyar-észt adóegyezményben is automatikusan alkalmazhatóvá válik.

Észtország kedvezőbb adóegyezményt kötött a Svájci Államszövetséggel 2016. január 1-jétől alkalmazhatóan, így a magyar-észt adóegyezmény ennek megfelelően módosul. A Magyarország számára kedvező módosítás eredményeképpen a magyar-észt adóegyezmény szerinti forrásadó nem alkalmazható, a jogdíj kizárólag a haszonhúzó illetősége államában adóztatható, illetve a jogdíj fogalma is szűkebb körű lett. Magyar jogalkotási szempontból az egyoldalú észt jegyzék törvényben való kihirdetése szükséges.

Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.

Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

A Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodást  2009. december 17-én írták alá. A megállapodást az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Kanada közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről szóló 2010. évi XIX. törvény hirdette ki.

2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás feltételeiről szóló okmány 6. cikkének (2) bekezdése értelmében Horvátország vállalta, hogy a tagállamok és az Unió által egy vagy több harmadik országgal vagy valamely nemzetközi szervezettel kötött vagy aláírt megállapodásokhoz csatlakozik. A Kanadával létrejött megállapodáshoz való csatlakozás az egyszerűsített eljárás keretében valósult meg. Ennek megfelelően és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (5) bekezdésével összhangban jegyzőkönyvet kellett aláírni. A Kanada, valamint az Európai Közösség és tagállamai közötti légiközlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló Jegyzőkönyvet 2017. január 27-én írták alá Brüsszelben. A jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Uniós napirendi pont! Szövege: PDF.

A felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) kihirdetéséről.

A törvényjavaslat célja a felelősségnek a belvízi hajózásban való korlátozásáról szóló strasbourgi egyezmény (CLNI 2012) törvénnyel történő kihirdetése. Az egyezmény célja az, hogy a jelenleg korlátlan felelősséget viselő vállalkozások olyan - magas, de belátható mértékű - kártérítési felelősségre térhessenek át, amely a biztosítás terén már kalkulálható kockázatot jelent a biztosítók számára, így ez a biztosítási díjak csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor a konkrét káresemény ismeretében a vállalkozás dönthet az egyezmény e részének alkalmazásáról vagy más megoldásról, azaz a számára legkedvezőbb megoldást választhatja.

Az európai Belvízi Hajózási Ágazat és Biztosítási Szektor Közös Érdekeinek Képviseletére Alapított Nemzetközi Szervezet (IVR) főtitkára 2016 októberében tájékoztatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot arról, hogy mivel a 2012. szeptember 27-én aláírt egyezményt két ország már ratifikálta (Luxemburg és Szerbia), illetve további három ország elindította az ezzel kapcsolatos ratifikációs folyamatot (Belgium, Németország és Hollandia), az egyezmény hamarosan hatályba lép.

Az IVR főtitkára egyúttal jelezte, hogy Magyarország számára is nyitva áll a lehetőség, hogy az egyezmény részesévé váljon. Így az egyezmény 16. cikk 2. és 3. bekezdése alapján a csatlakozásunkat az egyezmény kihirdetését követően, a Rajnai Hajózási Központi Bizottság főtitkáránál letétbe helyezendő hivatalos okmány megküldésével fogjuk eszközölni.

 Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

Az Európai Unió és tagállamai és Izrael Állam kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodást 2013. június 10-én írták alá Luxembourgban. A megállapodás az Európai Unió és Izrael közötti légifuvarozási piac fokozatos megnyitását biztosítja.

2013. július 1-jén a Horvát Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás feltételeiről szóló okmány értelmében vállalta, hogy a megállapodásokhoz csatlakozik. Egyszerűsített eljárás keretében valósult meg. Ennek megfelelően és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (5) bekezdésével összhangban jegyzőkönyvet kellett aláírni. Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam Kormánya közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról készült jegyzőkönyvet 2015. február 19-én írták alá Brüsszelben. A jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi, és a felek általi aláírásától ideiglenesen alkalmazandó.

Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter. Uniós napirendi pont! Szövege: PDF.

 

KEDD

Hosszú nap, nem lesz könnyű végig ülni. Kezdés 9 óra,  és éjfél is elmúlhat mire az ülésvezető csengőszóval bejelenti: a holnapi viszont látásra. Bemelegítésként napirend előtti felszólalások élénkítenek, majd a lényeg, a lényeg, a törvényjavaslatok vitái  következnek.

Általános viták a lezárásig

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet beemeli azon cégek sorába, amelyek bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes. Így azonos helyzetet teremt a bejegyzésre irányuló eljárás illetékmentessége tekintetében a szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet között.

A rendelkezés az illetékmentességet a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is kiterjeszti. A visszatérítésre a cégbíróság végzése alapján, hivatalból kerül sor.

Előterjesztő, tárgysorozatba vételtől függően, Kósa Lajos, (Fidesz). Szövege: PDF.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról.

A módosítás az  Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben 2017. február elsején hozott ítéletén alapul és a hatályos szabályoknak az ítélet végrehajtása érdekében történő módosításokat szolgálja. Felülvizsgálja továbbá a Végrendeletek Országos Nyilvántartására vonatkozó jogszabály környezet is. Felhatalmazza a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát, hogy létrehozza a Végrendeletek Országos Nyilvántartását.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Uniós napirendi pont! Szövege: PDF.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról.

A törvényjavaslatban foglalt szabályozás egységesíti a közjegyzők illetékességi területét: a közjegyzők működési körzete a törvényszékek illetékességi területéhez, a megyei szinthez kerül igazításra a járási tagoltság helyett.

Egyenlőséget teremt a közjegyzők között, működési területüket illetően. Biztosítja a jelenlegi területre szorított bizalmi jellegű közjegyzői eljárások területi kiszélesítését, továbbá a szolgáltatások színvonalának további emelkedését. Ezen felül a lehetőséget teremt a közjegyzők közötti munkateher arányosabb eloszlására, az ügyintézés gyorsítására és a bürokráciacsökkentésére. 

Előterjesztő, tárgysorozatba vételtől függően, Lázár János, (Fidesz). Szövege: PDF.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény jogharmonizációs célú módosításáról.

A törvényjavaslat célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben  az európai uniós vonatkozású, határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása.

Az új uniós rendelet alapvetően nemzetközi magánjogi szabályokat állapít meg azokra a tagállami fizetésképtelenségi eljárásokra, amelyeket az unió szabályozás hatálya alá vont.

Jelenleg a csődeljárások és felszámolási eljárások tartoznak ide a magyarországi fizetésképtelenségi eljárások közül. Az uniós rendelet előnye, hogy a tagállami eljárásokat jobban összehangolja, megteremti a jogi kereteket a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok közötti közvetlen együttműködéséhez.

Új elem a nemzetközi vállalatcsoportok koordinált fizetésképtelenségi eljárása, amelynek célja, hogy egységes stratégiát alakítsanak ki az érintett felek a vállalatcsoport és annak tagjai fizetőképességének helyreállítása érdekében. Ezeknek a koordinált eljárásoknak az a célja, hogy a tagállami felszámolás eljárások helyett – ami nemzetgazdasági veszteség – a vállalatcsoport szintjén reorganizáció valósuljon meg, biztosítva a vállalatcsoport fennmaradását és piacon maradását és lehetőség szerint a foglalkoztatottak megtartását.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Uniós napirendi pont! Szövege: PDF

A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról.

A módosítások fő célkitűzései között szerepel a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezések kiigazítása, az oltalomképességi feltételek pontosítása,  a használatiminta-oltalom és a szabadalom viszonyának tisztázása, megfelelő garanciákkal a kettős oltalom kizárásának megszüntetése, a mintaoltalom iránti eljárás szabályozásának áttekinthetőbbé és a jogintézmény sajátosságaihoz jobban illeszkedővé tétele.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.

Együttes általános vita a lezárásig

a.) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról.

A javaslat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény  felülvizsgálat eredményeképpen szükséges módosításait, valamint a szükségtelenné vált törvényi szabályok hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Megalkotása és elfogadása az új polgári eljárásjogi kódex megfelelő alkalmazásának garanciája.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.

b.) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról.

A javaslat célja egyfelől, hogy meghatározza azokat, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénytől (Pp.), a polgári nemperes eljárások sajátosságai miatt eltérő szabályokat, amelyek valamennyi bírósági polgári nemperes eljárásban – ha az adott eljárást szabályozó törvény másként nem rendelkezik – érvényesülnek. Ilyen kódex-jellegű törvényi szintű szabályozása a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásoknak eddig nem volt, míg például a közjegyző hatáskörébe tartozó nemperes eljárások szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény foglalja össze. A bírósági polgári nemperes eljárások közös szabályainak egy jogforrásban, egy helyen történő nevesítése célszerűségi szempontokat szolgál, mert áttekinthetően egy törvénybe rendezi az egyébként szétszórtan, az egyes nemperes eljárásokat szabályozó normákban megjelenő rendelkezéseket, ezzel jelentős mértékű deregulációt végrehajtva. Másfelől a javaslatban kapnak helyet azok, a jelenleg jellemzően rendeleti szinten szabályozott polgári nemperes eljárások, amelyek törvényi szintű szabályozását indokolt megteremteni..

A javaslat szabályozási logikája alapján a törvény elsőként meghatározza a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárások közös szabályait (általános rész), majd ezt követően részletesen szabályoz egyes polgári nemperes eljárásokat, (különös rész).

Általános része két alcímet tartalmaz. Az első alcím azokat a szabályokat rögzíti, amelyek a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra irányadók. Ebben rögzíti generális szabályként, hogy a bírósági polgári nemperes eljárások mögöttes jogforrása a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, melynek rendelkezései mindazon eljárási kérdésekre irányadók, amelyeket az adott bírósági nemperes eljárásról szóló jogszabály nem rendez.

Az új a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp) háttérjogszabályi jellegének törvényi szintű kimondása azért is indokolt, mert jelenleg az 1952. évi III. törvény nemperes eljárásokra vonatkozó általános háttérjogszabályi jellegét a Ppék. 13. § (3) bekezdése mondja ki. Az új Pp. mögöttes jogforrási jellege folytán ugyanakkor indokolt kiemelni és összefoglalni törvényi szinten a polgári nemperes eljárásokban érvényesülő azonosságokra tekintettel azokat az eljárási szabályokat, amelyek a Pp. megváltozott szabályozási logikája vagy megoldásai miatt a nemperes eljárásokban nem vagy csak eltérően alkalmazandók. A javaslat tehát ebben a körben elsődlegesen a peres eljárási szabályoktól való eltéréseket határozza meg.

 Első fejezetének első alcíme egyértelművé teszi, hogy az itt meghatározott szabályok túlmutatnak a javaslat II. fejezetében nevesített polgári nemperes eljárások körén, és azok kiterjednek a javaslatban nem szabályozott, de bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra is. Ezzel a megoldással az egyes bírósági nemperes eljárások szabályozása annyiban változik a jelenlegi állapothoz képest, hogy az egyes nemperes eljárások háttérjogszabályi bázisát – a javaslat elfogadását követően – nemcsak az új Pp., hanem a javaslatnak a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései is jelentik. A javaslat I .fejezetének 2. alcímében meghatározott eljárási szabályok pedig olyan rendelkezések, amelyek a törvény II. fejezetében nevesített személyi állapotot érintő vagy családjogi jogviszonnyal összefüggő nemperes eljárások sajátosságai miatt további eltérést indokolnak az általános szabályoktól.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.

c.) A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról.

A törvényjavaslat meghatározza a tárgyi kedvezménnyel preferált eljárásokat, szabályozza a költségkedvezmények engedélyezésének a feltételeit, az engedélyezés iránti kérelmet, annak elbírálási rendjét, a kedvezmény felülvizsgálatát és megvonását.

A törvényjavaslat célja tehát, hogy az eljárás tárgyánál fogva járó és a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel elérhető költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jog részletszabályainak a meghatározásával az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének a lehetőségét biztosítsa. Az illeték és a költségek viselése alóli menetességet jelentő személyes költségmentességet csak azon személyek számára teszi elérhetővé, akik egyáltalán nem képesek a költségeket fedezni, akiktől az illeték és a költség egyébként sem lenne behajtható.

A törvényjavaslat meghatározza a tárgyi kedvezménnyel preferált eljárásokat, szabályozza a költségkedvezmények engedélyezésének a feltételeit, az engedélyezés iránti kérelmet, annak elbírálási rendjét, a kedvezmény felülvizsgálatát és megvonását. Célja tehát, hogy az eljárás tárgyánál fogva járó és a fél jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel elérhető költségmentesség, illetve költségfeljegyzési jogrészletszabályainak a meghatározásával az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének a lehetőségét biztosítsa.

Előterjesztő: igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.

 

SZERDA

 

Általános viták a lezárásig.

Magyarország Kormánya és Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről.

A megállapodás rendelkezik a McDaniel College Budapest működésének támogatásáról, jogi státuszáról, budapesti tevékenységéről. Kijelöli továbbá a megállapodás végrehajtásáért felelős szerveket, meghatározza a felek által alkalmazott jogszabályokat és rendelkezéseket, valamint rendelkezik a megállapodás érvényességéről. Végrehajtásához szükséges intézkedésekről az oktatásért felelős miniszter gondoskodik.

Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.

Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös rendezéséről szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.

A jegyzőkönyv megkötését az indokolta, hogy a felek közötti személyes konzultációk során szükségessé vált diplomáciai ingatlanjaink helyzetének felülvizsgálata és rendezése. A budapesti lengyel, illetve a varsói magyar ingatlanok helyzetének mindkét felet kielégítő rendezése szervesen illeszkedik a magyar-lengyel barátság és szolidaritás hagyományaiba, s a jegyzőkönyv aláírásával újabb nyitott kérdés zárható le az amúgy kiváló kétoldalú kapcsolatrendszerben.

A felek a kölcsönösség elve alapján megteszik a szükséges intézkedéseket: jelen jegyzőkönyvben szereplő ingatlanok tulajdonjogának átruházásához szükséges szerződéseket közjegyzői okiratba foglalják, és hatályos jogszabályaiknak megfelelően azokat végrehajtsák, egyidejűleg gondoskodnak az ingatlanok tulajdonjoga átruházásának ingatlan-nyilvántartási és tulajdoni lapra történő bejegyzéséről.

Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.

Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Afganisztáni Iszlám Köztársaság közötti partnerségi és fejlesztési együttműködési megállapodás kihirdetéséről.

A megállapodás átfogó jogi keretet biztosít az EU, illetve a tagállamok és Afganisztán közötti kapcsolatokhoz, az ország biztonságának és stabilitásának elősegítéséhez, a közös értékekre és elvekre épülő partnerségi kapcsolatok elmélyítéséhez. Politikai kötelezettségvállalásokat is tartalmaz, amelyekben az EU és Afganisztán kinyilvánítják együttműködési készségüket olyan területeken, mint az emberi jogok, a nonproliferáció és fegyverzetellenőrzés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem. Az együttműködés alapját az emberi jogok és a demokratikus alapelvek, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tartása képezi.

A megállapodás a fejlesztési, gazdasági és kereskedelmi, valamint belügyi kérdésekben folytatott együttműködésre, emellett szakpolitikai területek széles körére is kiterjed, így például az egészségügyre, a környezetvédelemre, az éghajlatváltozásra, az energiaügyre, a migrációs kérdésekre, az oktatásra, a kultúrára, a munkaügyre, a katasztrófavédelemre, a korrupció-, valamint kábítószer-ellenes küzdelemre.

Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Uniós napirendi pont! Szövege: PDF.

Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről.

Magyarország és Vietnam között 1950. óta áll fenn a diplomáciai kapcsolat, 1968. óta számos kétoldalú ágazati megállapodás megkötésére került sor. Vietnam a világgazdaság növekedési centrumai között szereplő délkelet-ázsiai térség egyik meghatározó országa több mint 90 milliós népességével és jelentős évenkénti gazdasági növekedésével. A 2005-ben újjáalakult Magyar-Vietnami Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottságon keresztül a két ország között jelentős és aktív a gazdasági, kulturális és oktatási együttműködés. Kétoldalú kapcsolatainkon túl Magyarország támogatja az Európai Unió Vietnam felé történő nyitását, ezen folyamat részét képezi a jegyzőkönyv magyar részről történő kihirdetése. Az Országgyűlés a jegyzőkönyvet az Európai Unió, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint Vietnam saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá. A szerződő felek értesítik egymást az e célból szükséges eljárások befejezéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságán helyezik letétbe.

Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Uniós napirendi pont!  Szövege: PDF.

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvény módosításáról.

A módosítás célja a településkép védelmét biztosító településképi rendelet elkészítésére vonatkozó véghatáridő módosítása, és az átmeneti időszakban a törvényben meghatározott önkormányzati kötelezettségek és egyéb önkorlátozó rendelkezések enyhítése.

Az önkormányzatok a településkép-védelmi feladataik ellátásának támogatására felhatalmazást kapnak arra, hogy az új településképi rendeletük hatálybalépéséig a már hatályban lévő a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeleteiket 2017. december 31-ig módosíthassák, vagy megalkothassák azokat.

Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.

A Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről szóló 67/1990. OGY határozat módosításáról.

A földrajzi nevek nyelvünk és történelmünk számos – esetenként sok száz éves – emlékét őrizték meg. A történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni. Ezen alapvetésből kiindulva indokolt Csongrád megye esetében a megyenév változtatás igénye.

A javasolt új név: „Csongrád-Csanád megye, székhelye: Szeged.”

Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a megye névváltoztatásával kapcsolatban állapítsa meg a további jogalkotási feladatokat, és azok költségvetési forrásainak biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Előterjesztő, tárgysorozatba vételtől függően: Lázár János (Fidesz). Szövege: PDF.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról.

Általános szabályként , – nagyon súlyos közigazgatási szabályszegések kivételével  bevezeti a figyelmezetés privilegizált alkalmazását. A figyelmeztetés szankció a hatóság rosszallását kifejező, preventív hatás kiváltására irányuló szankció, amely rámutat az adott cselekménnyel elkövetett jogszabálysértésre, egyben felhívja az ügyfelet a jövőbeli jogsértő cselekményektől való tartózkodásra. A figyelmeztetés közvetlen joghátrányt az ügyfél oldalán nem keletkeztet, és kisebb mértékben veszi igénybe a jogalkalmazói kapacitásokat, mint az egyéb közigazgatási szankciók.

A közigazgatási óvadék bevezetésével a figyelmeztetés és a közigazgatási bírság közti átmenet alakul ki. A közigazgatási óvadék a közigazgatási bírságot megelőző, biztosíték jellegű pénzügyi joghátrány, melynek előnye az ügyfél részéről nézve, hogy jogkövető magatartás esetén egy év elteltével annak összege visszajár. A közigazgatási óvadék összegének lehetséges visszafizetése megfelelő motiváció a jogsértések elkerülésére, ami a közigazgatási szabályszegések számának csökkenését eredményezheti.

A közigazgatási bírság összeg fokozatosságának érvényesítése érdekében, ha három éven belül az ügyféllel szembeni közigazgatási bírságot nem szabtak ki, akkor a hatóság mérlegelési jogkörében a közigazgatási bírság kiszabható legmagasabb összegének legfeljebb a felében határozhatja meg a bírság mértékét.

Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter.  Szövege: PDF.

Bartha Szabó József
megmondó
Egy amerikai tőzsdespekuláns széles, több kontinenst lefedő hálózatot szőtt az utóbbi negyven évben.
hírfolyam
  • Hírstart
  • Hírkereső
  • Hírlista
  • News Agent
  • Alternatív Hírportál
  • Startlap
  • A hírek
  • Hírfal
  • Hírmutató
  • Polgári Szemle
  • Időjárás
  • Bálványosimádó
  • MTI