A skandináv modell lehet a példa
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a magyar gazdaság számára a skandináv országok gazdasági modellje lehet a példa, ezek az országok a munka- és a tőkeintenzív gazdaság után a tudásintenzív gazdaság irányába haladnak.
2017. szeptember 20. 12:24

A jegybank elnöke ezt a BÉT50 – a Budapesti Értéktőzsde őszi, a középvállalatok növekedésére fókuszáló – rendezvényén mondta, kiemelve, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fejlődését hosszabb távon a sikeresen működő kis- és középvállalatokra (kkv)kell alapozni, a tőzsde dinamikus fejlődésének gerincét a kkv-k kell, hogy adják. Úgy vélte, az állami vállalatoknak minél nagyobb számban meg kell jelenniük a BÉT-en, mert a tőzsdén megfelelően lehet majd mérni e cégek teljesítményét.

Matolcsy György szerint Magyarország számára nem lehet követendő példa a dél-európai országok gazdasági modellje, nem lehet a magas eladósodottságot, a magas munkanélküliséget példaként állítani az ország elé. A közép-kelet-európai országoknak a skandináv modellt kell követniük. A skandináv országok a foglalkoztatás növelése, a munkaintenzív gazdasági időszak után tőkeintenzív fejlődési útra léptek, jelenleg pedig tudásintenzív időszakban vannak, ez a modell sikeres példa lehet Magyarország számára – mondta.

A jegybank elnöke fontosnak nevezte, hogy Magyarország megvalósítja a keleti és a déli nyitást, hogy részt vesz a kínai kezdeményezéssel indult új selyemút kiépítésében. A magyar gazdaság teljesítményének egyre nagyobb részét adják az Európai Unión kívüli térségekkel lebonyolított gazdasági kapcsolatok – tette hozzá.

Úgy vélte, Magyarország számára jó példa lehet, a német tartomány, Baden-Württemberg gazdasági fejlődése, illetve az észak-olasz területek gazdasági bővülése. Baden-Württemberg mintegy 14 ezer közepes vállalkozása innovatívan, kreatív működik, ezek a cégek jelentik az ottani gazdaság gerincét. Idehaza jelenleg csak mintegy 4600 jól működő középvállalattal lehet számolni, ha ezek számát 2,5-3-szorosára növeljük, akkor a magyar GDP is két-háromszorosára nőhetne a jövőben – vélekedett Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az állami vállalatok tőzsdére kerüljenek, de a blue chipekre, a legjelentősebb tőzsdei nagyvállalatokra is nagy szükség van a BÉT-en, és a jövőben újabb nagyvállalatok tőzsdei bevezetését kell megvalósítani.

Mint mondta, meg kell vizsgálni a lengyel példát, ahol valamennyi nagybank szerepel a varsói tőzsdén, „lényegében kötelező a jelenlétük”, ez a modell dinamikus tőkeforrást jelentene a magyar tőzsdének is, de fontos lenne a bankok számára is, mivel a tőzsdén keresztül a teljesítményük is jobban mérhetővé válik.

Közölte: „a huhogó baglyoknak” azt lehet üzenni, nincs igazuk, mert Magyarország versenyképessége igenis javult 2010 óta, a globális rangsorok ugyanis több fontos tényezőt nem vesznek figyelembe. Az MNB által végzett kutatások 90 százalékban tényeken alapulnak, miközben a fontosabb rangsorok számos szubjektív tényezőre alapozva vizsgálódnak – fogalmazott Matolcsy György.

MTI
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
  • Megpróbálják besározni a történelmi megemlékezést
    Sokan megpróbálják elvitatni Magyarország történelmi érdemeit, amit az ország 1989-ben tanúsított – fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma este című műsorában. A Századvég jogi szakértője a hétfőn Sopronba látogató Angela Merkel német kancellárt érő nemzetközi bírálatokra reagált.
  • Alaptalan támadás Maróth Miklós ellen
    Szisztematikus, politikai motivációktól sem mentes támadás indult Maróth Miklós ellen, miután elfogadta az egykori akadémiai kutatóhálózatot irányító új testület vezetői posztját. Az ellenzéki sajtóban a professzor CEU-n tanító régi ellenfeleinek vádjait elevenítették fel kritikaként, miközben Maróth Miklós munkáját nemzetközi szakmai körökben is elismerés övezi.
  • Elhúzták a vasfüggönyt a páneurópai pikniken
    A 30 évvel ezelőtti események elemzésére, megértésére nem történt kísérlet Németországban és az Európai Unióban sem – így értékelte a páneurópai piknik óta eltelt időszakot Schmidt Mária történész a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint ennek egyik oka, hogy a németek nem tudnak mit kezdeni a német egységgel.
MTI Hírfelhasználó